A zöldségtermelés a mezőgazdasági területből viszonylag kis hányadot képvisel, de jelentős termelési értéket állít elő. A zöldségtermelők alapvetően kisüzemi keretek között folytatnak termelést, nagyon elaprózott a birtokméret, ezáltal nem egységes az árualap, és a termékkel szemben támasztott mennyiségi és minőségi követelményeknek nehezen tudnak megfelelni a termelők. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy magas és növekvő költségigény jellemzi az ágazatot. Ugyanakkor az egyik legnagyobb fajlagos jövedelmet elállító ágazat, ezen belül a hajtatás területegységre vetített munkaerő igénye kiemelkedően magas. A szektor fontos szerepet tölt be a vidéki népesség helyben tartásában és foglalkoztatásában. A hozzá nem értés és a helytelenül elvégzett növényápolási feladatok jelentős veszteséget okozhatnak a termelő számára. Mindezek mellett a termelési költség jelentős részét képezi a munkaerő költség és a hozzá tartozó közterhek kifizetése. A veszteségek elkerülésére a termelők kiemelt hangsúlyt fektetnek a megfelelő munkaerő kiválasztására.

A jövedelmező termelés megteremtéséhez azonban bizonyos szempontoknak teljesülnie kell. A megfelelő kialakítású házak biztosítják a növények számára szükséges ideális körülményeket, de nem hagyható figyelmen kívül a korszerű technológiai elemek adaptálása sem. Egy korszerű hajtató berendezésben a biztonságos és jövedelmező termesztés érdekében a termelők a talaj nélküli termesztést helyezik előtérbe, ami lehetővé teszi, hogy olyan helyeken is megvalósuljon a termelés, ahol a termőtalaj nem alkalmas hajtatásra. Az élelmiszer- biztonság előtérbe helyezésével a hajtatásban elterjedt a biológiai és az integrált növényvédelem, ezt bizonyítja az a tény is, hogy a magyar termelők nyitottak arra, hogy minél kevesebb vegyszert jutassanak ki a tenyészidőszakban és minél nagyobb mennyiségben telepítsenek természetes ellenségeket a kártevők ellen. A biológiai növényvédelem pontos tervezést igényel, és a hirtelen fellépő fertőzések esetén extra telepítés válhat szükségessé, ami növeli a költségeket. Az integrált védjegyezés törvényi háttere még itthon nem alakult ki, így nem biztosít árelőnyt a termelő számára, nehéz az extra költségeket kompenzálni. Fogyasztásösztönző és jól megtervezett ágazatspecifikus marketing promóciók jelentős mértékben elősegíthetik a termék magyarországi, illetve nemzetközi piacra jutását. Az elaprózott birtokszerkezet magával vonja a kistermelők nagy számát, ezért a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) olyan feladatok elvégzését vállalják át, amelyeket a kistermelők önmaguk nem lennének képesek megvalósítani.

A TÉSzek folyamatosan nagy mennyiségű, homogén árualapot tudnak biztosítani a kereskedelmi láncokba, rövid szállítási határidővel. Hosszúkultúrás hajtatás esetében bizonyos zöldségfélékből egész évben tudnak szállítani. Mindezek mellett a TÉSz-ek erős alkupozíciót képviselnek a kistermelőkhöz képest, ha rendelkeznek az árualap jelentős részével. A TÉSz-ek továbbképzésekkel segítik a korszerű technológiák minél szélesebb körű elterjedését a termelők körében, ezáltal optimalizálják a ráfordítások mértékét, amely hozam és jövedelem növekedést biztosít a későbbiekben. A FruitVeB adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a fedett területek nagysága, és az onnan származó termésmennyiség csökkenő tendenciát mutat az elmúlt tíz évre visszamenőleg. A területnagyság már nem éri el a 4000 hektárt, a termésmennyiség pedig némi ciklikusságot mutatva 350 ezer tonna körül alakult 2013-ban. Magyarországon a hajtatott zöldségfélék közül a terület illetve termésmennyiség vonatkozásában a paprika jelentősége kiemelkedő, tartja pozitív piaci pozícióját, amit az exportpiacon elért eredmények is bizonyítanak. A friss és hűtött zöldségek (HS 0701-07091) külkereskedelmi egyenlege mennyiséget tekintve negatív volt a 2009-2013 közötti időszakban. A hiány 24,4 ezer tonna és 90,0 ezer tonna között változott. Az import volumene 135,4 ezer tonna és 189,2 ezer tonna között változott. A termékcsoport export mennyisége a vizsgált öt évben 84,2 ezer tonna és 106,8 ezer tonna között alakult. Az édes paprika külkereskedelmi egyenlege pozitív maradt a vizsgált években. Az édes paprika kivitele 6-7 milliárd forint között ingadozott, ez mennyiségben 11-20 ezer tonnát jelentett a 2009 és 2013 közötti időszakban. Ezek a számok is jól tükrözik, hogy a paprika exportorientált ágazat. A paprika legfontosabb felvevő piaca Németország, az export mennyiség 61,3 százalékát vásárolta fel 2013-ban. Emellett Csehország, Ausztria és Svájc importált édes paprikát Magyarországról nagyobb mennyiségben.

Támogatás

A támogatási rendszer alapjaiban határozhatja, illetve határozza meg a beruházási kedvet. Köztudott, hogy a növényházi beruházások szinte csak támogatással valósulhatnak meg. Az ágazat versenyképességének javítása érdekében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) a kertészet korszerűsítéséhez nyújtott támogatást a 2007–2013-as időszakban. A kertészet korszerűsítése jogcímre összesen 784 kérelem érkezett a három benyújtási időszakban. A benyújtott igények státuszát 2014. augusztusáig paprikára, paradicsomra és uborkára az alábbiakban foglaljuk össze: paprika tekintetében összesen 101 darab kérelem érkezett a három benyújtási időszakban, ebből 10 százalék zárult elszámolással és 9 százalékát támogatták. A kérelmek 81 százalékát elutasították, lemondták, vagy visszamondták. A 784 darab kérelemből csak 30 kérelmet adtak be paradicsomtermelők, amelyből 7 százalék zárult elszámolással, 33 százalékát támogatták, 60 százalékát elutasították, lemondták vagy visszavonták. Az uborka esetében még rosszabbak az arányok. Összesen 15 darab kérelem benyújtására került sor, ebből 7 százalék zárult elszámolással, 33 százalékot támogattak és 60 százalékot elutasítottak, vagy lemondtak. Az adatok tartalmazzák mind a termelők, mind a TÉSZ-ek benyújtott igényeit. Mivel a támogatást a kertészeti termelő tevékenységet szolgáló létesítmények építésére, korszerűsítésére és a hozzá kapcsolódó, telepen belüli infrastrukturális beruházások megvalósításán kívül a tároló, manipuláló létesítmények építésére és ahhoz telepen belüli infrastrukturális beruházások megvalósítására lehet igényelni, így nem lehet kiszűrni, hogy az adott támogatást mire kérték. Ez lehet hajtató berendezés építése/korszerűsítése vagy hűtőház, útburkolat, illetve kerítés építése is. További segítséget jelentettek a termelőknek a növekedési hitelprogram első és második szakaszában nyújtott hitelezési konstrukciók. Az első szakaszban a hiteleket a legnagyobb arányban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és a kereskedelmi ágazatokban tevékenykedő vállalkozások vették igénybe. A támogatás 17-18 százaléka az agrárszektor vállalkozásait segítette. A második szakasz 2014. decemberében ért véget, ahol a keretösszeg 2000 milliárd forint volt. A hitelek ágazati eloszlásában a mezőgazdaság bőven felülreprezentált volt.

Hajtató berendezés kivitelezésének költségei

A hajtatás feltételeinek megteremtése fóliasátorban illetve üvegházban lehetséges. A termesztő-berendezés kivitelezésének költségei azonban igen magasak lehetnek. Az AKI által végzett kutatásban felmérést végeztünk arra vonatkozóan, hogy milyen költséggel kell számolni egy dupla falú fóliaház, illetve két hektár üvegház kivitelezése esetében. A dupla falú fóliaház kivitelezésének fajlagos költségei 15 és 20 ezer forint között mozognak négyzetméterenként, amely tartalmazza a fólia és alkatrészek, a beton és szállítás, az építési, a munkadíj, a tereprendezés, a fűtési rendszer, az energiaernyő és az öntözési rendszer költségeit. Két hektár üvegház kivitelezésének költségei 600 millió forintra is rúghat. Ez az összeg az anyagköltséget, a szállítási, alapozási, építési, stb költségtételeket is tartalmazza. Egy üzem működéséhez a fólia és üvegház felállításán kívül egyéb tényezők megléte is nélkülözhetetlen. Az üzem részét képezi a kiszolgáló és a szociális épület, a kiépített infrastruktúra (pl. ipari áram), az úthálózat, a gépjárműpark, a belső árumozgató gépek. A védelmi rendszerek kiépítése és a világítás ma már elengedhetetlen a biztonság érdekében. Ezen kívül egyes fűtési módok megkövetelik a tüzelőanyag tárolására szolgáló épület is. A paprika termesztése fóliaházban is eredményesen termeszthető, ezzel szemben nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió más tagországaiban is az a trend érvényesül, hogy üvegházakban szinte csak paradicsomhajtatással foglalkoznak. Ennek oka, hogy az üvegház magas beruházási költségeit a paradicsomtermelésben elérhető jövedelem megfelelő mértékben ellensúlyozza.

Megújuló energiaforrás a hajtatásban A hajtatásban kiemelt jelentősége van a megújuló energiaforrások felhasználásának. Magyarország geotermikus adottsága nemzetközi és európai viszonylatban is kiemelkedő, bőséges termálvíz készlettel rendelkezik. Az ország legtöbb területén találhatók termál kutak, ezek sűrűsége azonban régiónként változik. A megyei bontás alapján a legtöbb termelő kút Csongrád megyében található, ahol a hajtató kertészetek döntő hányada működik. A termelési költség nagymértékben függ az alkalmazott fűtési rendszertől. A fűtési költség csökkentése a megújuló energiaforrások kiépítésével lehetséges, a legelterjedtebb a termálvízre alapozott fűtési rendszer, továbbá kevéssé elterjedt, de a biomasszára alapozott fűtési rendszer is fellelhető, amely szintén elősegíti a gazdaságos termelést. A termálvízzel fűtő termelők hatalmas előrelépésnek tartják, hogy a kitermelt termálvíz vízadó rétegbe történő visszajuttatásának kötelezettségét eltörölték, ezzel is lehetőséget biztosítva a kertészeti tevékenység folytatásához, új beruházások létesítéséhez, illetve a meglévő kutak korszerűsítéséhez. Figyelembe kell venni, hogy a termesztőberendezéshez hasonlóan a termál kút létesítése is támogatás nélkül nehezen megvalósítható, mindemellett eljárási illeték fizetésére kötelezett a termelő új kút létesítése és vízjogi engedély hosszabbítása esetén is.

A kertészeti ágazatban tevékenykedők versenypozícióját számottevően rontotta az általános visszasajtolási kötelezettség 2004-es bevezetése. Ideiglenes megoldásként szolgált, hogy a 1002/2012. (I.11.) Kormány határozat szerint a mezőgazdasági termelés területén a kizárólag energia előállítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására vonatkozó kötelezettség mind a már megvalósult, mind pedig a jövőben létesülő kitermelő kutak vonatkozásában 2015. június 30-ig felfüggesztésre került, majd ezt követően a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXXIII. törvény rendelkezett az energetikai célú termálvíz hasznosítás visszasajtolási kötelezettség eltörléséről. A kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvízből származó vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályait, továbbá a vízkészletjárulék kiszámításának módját a 136/2013. (XII.31.) VM rendelet szabályozza. Továbbá a 2053/2013. (XII.31.) Kormány Határozat a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz felhasználást segítő egyes kérdésekről rendelkezik.

Termelési mutatók

Az ágazati mutatókat figyelembe véve a zöldségnövények, különös tekintettel a hajtatott kultúrákra, magas termelési értéket képviselnek. Az AKI tesztüzemi adatai alapján a hajtatott paprika termelési értéke 14,3 millió forint körül alakult hektáronként 2009-2012. évek átlagát tekintve. A hajtatott zöldségfélék termelési költségének vizsgálatánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a termesztő- berendezés borítását, a termesztéstechnológiát és a termelési időszak hosszát. Ezektől függően a termelési költség széles intervallumban mozog. A hajtatott paradicsom és paprika termelési költségeinek vizsgálata különböző módszertanon alapult. Eszerint a hajtatott paprika termelési költsége négyzetméterenként 910 és 1170 forint között változott a 2009-2012 évek között. A hajtatott paradicsom termelési költségét kérdőíves felmérésre alapoztuk 2012-re vonatkozóan (Németh et al., 2014). Ez alapján a magas színvonalon megvalósuló, egész éves fűtés mellett 7230,4 forint ráfordítással kell a termelőknek számolni négyzetméterenként. Kiegészítő fűtéssel megvalósuló termelés esetében 4250,0 forint, fűtetlen termelésnél pedig 1825,0 forint négyzetméterenkénti termelési költség mutatkozott. Az ágazati eredmény tekintetében a hajtatott paprika termelés jövedelmezőnek bizonyult 2009-2012 között (1. ábra). A paprika termelése során elért ágazati eredmény átlagosan 4,5 millió forint körül alakult hektáronként a vizsgált időszak átlagát tekintve. A kutatások azt bizonyítják, hogy a korszerű termesztéstechnológiai elemek alkalmazásával olyan hozamnövekedés érhető el, ami megfelelő jövedelmet biztosít a termelőnek, de figyelemmel kell lenni az elmúlt évekre jellemző klimatikus viszonyok változásának hatásaira.

Felhasznált irodalom

Németh, Sz. (szerk.), Ehretné Berczi, I., Isépy, A., Varga, V. (2014): A magyarországi paradicsomhajtatás helyzetének elemzése. Budapest. Agrárgazdasági Kutató Intézet.

Ehretné Berczi Ildikó
Agrárgazdasági Kutató Intézet
tudományos segédmunkatárs

(A Magyar Paprika Napja rendezvényen
elhangzott előadás cikk változata. szerk.)