Az almaszezon elején számot kívántunk vetni a nemzetközi és hazai helyzettel, a terméskilátásokkal, és megkísérlünk némi előrejelzést adni a várható piaci folyamatokra. Európában a meghatározó almatermelő országok kilátásai jók, de a tavalyi nagy termésterhelés miatt a terméskilátás nem kiemelkedő. Olaszországban és Ausztriában kb. 5–5%-kal gyengébb termést várnak 2014-hez képest, míg Németországban 15– 20%-kal alacsonyabb termés ígérkezik, mert itt a gyenge virágzásra hűvös-esős virágzáskori időjárás érkezett, így a kötődés sem volt jó. A minőség mindenhol jónak ígérkezik, nagyobb növényvédelmi problémák nem voltak, bár a hőség és a sugárzási stressz helyenként itt is gondokat okoz a gyümölcsméretben és színeződésben. Lengyelországban a tavalyi 3,75 millió tonnás rekordtermés után most is hasonló mennyiséget prognosztizálnak. Összességében a tavalyi évhez viszonyítva az EU-ban 5%-kal kisebb termés várható, de az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva ez még mindig 7%-kal nagyobb termés. Valószínűsíthető, hogy az orosz embargóban nem lesz érdemi változás, de ezt a kérdést a piac tavaly is megoldotta. A hazai helyzetet eleve meghatározta az, hogy a tavalyi év az elmúlt 20 év talán legnagyobb termését hozta.

A nagy termésterhelés meglátszott a fákon, már ősszel tapasztalható volt a kívánatosnál jóval gyengébb termőrügy-berakódottság, ami az ültetvények többségében visszafogott virágzást eredményezett. Különösen gyenge virágzás és kötődés, vagy abszolút kihagyás tapasztalható a rossz termőhelyen lévő, nem öntözött, alacsony ráfordításokkal művelt, gyenge kondícióban lévő és nem ritkított ültetvényekben. Azokban az intenzíven művelt gyümölcsösökben, ahol magas színvonalú technológiát folytatnak (a növények igényéhez igazított korszerű öntözés, tápanyag-ellátás, vegyszeres és kézi termésszabályozás, precíz növényvédelem), és tavaly sem lettek túlterhelve a fák, ott a jó növénykondíció miatt itt idén is elfogadható virágzás és kötődés mutatkozott, és a terméskilátások is jók. Összességében rossz terméskilátásokkal jellemezhető a hazai ültetvények mintegy 2/3-a (kb. 17 000 ha), míg jó vagy elfogadható helyzet csak a maradék 1/3-ban van. A várható termést negatívan befolyásolta az is, hogy a rügypattanás és virágzás között számos helyen voltak lokális fagyok, ami rontotta a virágminőséget. A jégkárok szokásos módon lokálisan jelentkeztek, országos átlagban egy-két kivételtől eltekintve nem extrém mértékűek, de az átlagosnál talán valamivel nagyobbak. A gyenge kötődés miatt rosszabbak a terméskilátások a triploid fajtákon (Jonagold fajtakör, Mutsu) és a nagy termésterhelés miatt a Golden Delicious fajtakör esetében. A jó termőhelyen, jó kondícióban lévő, magas színvonalon művelt ültetvényeken azonban még ezek a fajták is elfogadható termést hoznak.

A körülményekhez képest – de csak a jó ültetvényekben – elfogadható termés van a Pinován, Idareden és Galan, valamivel gyengébben teljesít a Red Delicious fajtakör (Red Chief, Wellspur, Redspur stb.). A Jonatán fajta a hagyományos, illetve elöregedett ültetvényekben többnyire gyenge termést produkál. Az idei év növényvédelmi szempontból nem volt különösen nehéz, de sok olyan időszak volt, amikor intenzív védekezésre volt szükség. A virágzás környékén nagyon alacsony volt az átlaghőmérséklet, ezért rossz szerválasztás esetén komoly varasodás fertőzés alakult ki. Sok ültetvényben megjelent a tűzelhalás május végén, de nem volt extrém fertőzés. Komoly gondot az állati kártevők jelentenek az idei évben, különösen a júliusi kétfoltos takácsatka invázió. A vegyszeres termésritkítás vegyes eredményeket hozott, többnyire jól sikerült, de számos ültetvényben, főleg a Galanál nem járt jó eredménnyel, ezért jelentős kézi utóritkításra volt szükség. A jó ültetvényekben is jelentősen rontotta a terméskilátásokat az extrém mértékű aszály. A július és augusztus első felében uralkodó 2-2 hetes, 40°C-hoz közelítő hőség, az extrém napsugárzás és a 20–25%-nál is alacsonyabb relatív páratartalom komoly stresszt jelentett még a korszerű, öntözött ültetvényekben is. A stresszhatások miatt ebben – a több mint egy hónapos – időszakban alig volt érdemi méretnövekedés, az öntözés döntően csak a fa kondícióját tudta fenntartani. A Gala fajtákkal egyértelműen komoly méret- és színeződési problémák vannak.

Terméshozamban már a későbbi érésű fajtáknál is lesznek veszteségek, de itt a gyümölcsméret és a színeződés – a későbbi időjárás függvényében – még sokat javulhat. Nagy kérdés, hogy az extrém mértékű aszály hogyan fog kihatni a tárolhatóságra, továbbá a virágrügyképződésen keresztül a jövő évi termésre. Különösen igaz ez a nem öntözött ültetvényekben, amelyek az almatermő felületünk 70%-át teszi ki. A vízhiány és az extrém hőség tünetei már nagyon „látványosak” még a teljesen kihagyó, termésterhelés nélküli gyümölcsösökben is. Magyarországon a tavalyi 900 ezer tonnát meghaladó helyett idén júniusban még mintegy 500–600 ezer tonna termést vártunk, amit az aszálykárok mára jelentősen rontottak, így várhatóan közelebb lesz a terméseredmény az 500 ezer tonnához. Ráadásul komoly minőségi problémákra (méret, szín) lehet számítani az étkezési alma esetében is. A piaci helyzet, illetve a várható értékesítési árak szempontjából lényeges, hogy Európában sehol nincs rekord termés, a tavalyi készleteket értékesítették, a tárolók nagyobbrészt üresek. Az almasűrítmény piacán hasonló a helyzet, nem húzódnak rá az idei évre előző évi készletek. Az is jól érzékelhető, hogy az olasz, osztrák és szlovén kereskedők már itt vannak, és keresik az almát. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva jóval intenzívebb kereslet mutatkozik az étkezési alma iránt, jó minőséget viszont csak kevés ültetvényben találnak. Az értékesítési árak szempontjából várhatóan a jó szezon előjele, hogy a nyári almák (Early Gold, Piros, Akane, stb.) 100–140 Ft/ kg közötti áron keltek el. A várható piaci árakra nehéz pontos előrejelzést adni, minden bizonnyal – mind az ipari, mind az étkezési piacon – jóval kedvezőbben fognak alakulni a tavalyinál. Az sem valószínűsíthető viszont, hogy az elmúlt 5 év legmagasabb áraival fogunk találkozni, mert sok múlik a meghatározó piaci szereplők árképzési magatartásán is.

Dr. Apáti Ferenc, egyetemi docens,
Debreceni Egyetem GTK
Dr. Takács Ferenc, elnök, ÉKASZ
(Alma Terméktanács)
Fülep Imre, ügyvezető,
Almatop Kft.
Tilki Balázs,
szakmai referens, ÉKASZ