A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet szervezésében 2016. április 27-én, Medgyesegyházán került megrendezésre az V. Nemzeti Dinnyefórum. A rendezvény fő célja az volt, hogy a szektor szereplői számára tájékoztatást adjon az aktuális európai és hazai helyzetről, a várható kilátásokról, valamint a kertészeti ágazat pályázati és támogatási lehetőségeiről.
Házigazdaként Dr. Nagy Béla György, Medgyesegyháza polgármestere a település önkormányzatának nevében köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy a város – mint a hazai dinnyetermesztés emblematikussá vált helyszíne – különleges megtiszteltetésként kezeli azt, hogy helyet adhat egy ilyen fontos szakmai fórumnak. Oravecz Tamás, a Dinnyetermelők Országos Egyesületének elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy a dinnye a tavaszi időjárásnak való kitettséggel küzd. A lehűlések, a fagyok károkat okoztak Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben, Békés megyében pedig a nagy erejű szél megbonthatja a fóliaalagutakat, ezzel okozhat problémákat a termelőknek. Ez után a várható piaci helyzetről beszélt. Elmondta, hogy összességében nőtt az országban a dinnye termőterület, ezen belül is a korábbi évekhez képest nagyobb az oltott dinnyék aránya. Ezen két tényező együttállása nagyobb termést vetít előre, ezért a piacszerzés különösen fontos lesz a betakarítás megkezdése után. Ehhez összefogásra lenne szükség, mely a tavalyi évben sajnálatos módon elmaradt. A Földművelésügyi Minisztérium, a különböző szakmai szervezetek – mint a FruitVeB, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a dinnyetermelők – és az áruházláncok képviselőinek egy, a szezon kezdetén rendezett szakmai egyeztetésen meg kellene egyezniük arról, hogy az áruházláncok az első nagyobb hazai dinnyetételek megjelenésekor leállítják az importot. Ez különösen fontos lenne, hiszen a szezon kezdetén kialakuló árak állítják be az export árakat is, dinnye esetében pedig igen jelentős az éves exportunk mennyisége. A szakmai szervezetek felelőssége, hogy időben jelezzék a magyar dinnye várható megjelenését, az áruházláncok feladata az egyezség betartása lenne.
Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár az agrárágazat aktuális kérdéseiről beszélt. Megemlítette, hogy a magyar kertészeti ágazat kibocsátása 2015-ben 376,9 milliárd forint volt, mely a teljes mezőgazdasági kibocsátás 15,4%-át adta. Ebből a friss zöldségek 46,8%-ot, mintegy 177 milliárd forintot képviseltek, ami 14%-al több a megelőző évihez képest. A volumen 4%-al, az árak 6%-al emelkedtek, valamint növekedtek az ágazat termeléshez kapcsolódó támogatásai. A hivatalos statisztikák alapján 2015-ben a hazai dinnyetermelés aránya a fogyasztásban 92,2%, az egy főre eső fogyasztás 15 kg felett volt. Egységes kérelmet területalapú támogatásra 1 753 dinnyetermesztő 4 702 hektárra nyújtott be, termeléshez kötött támogatást 1 123 termelő kért 3 804 ha területre. Elmondta, hogy a korábbi évekhez hasonló eszközökkel (áruházlánci kóstoltatás; sajtókommunikációs kampány; kiemelt árukihelyezés; stb.) idén is indul majd fogyasztásösztönző kampány a hazai dinnyetermelőket segítendő. E mellett a megyei kormányhivatalok és a NÉBIH kiemelten fogják ellenőrizni a dinnye felvásárló és csomagoló telepeket, a kis és nagybani piacokat, az út menti elárusítóhelyeket. A fogyasztók védelme érdekében a vizsgálatok komplexek lesznek, többek között kiterjednek a forgalmazási minőségi szabványoknak való megfelelés ellenőrzésére, a nyomonkövethetőség biztosítására, valamint a származás megfelelő jelölésére is. A területalapú támogatásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy az egységes kérelem benyújtásának szankciómentes határideje 2016. május 17., de munkanaponként 1% levonás mellett június 13-ig van lehetőség utólagos beadásra. A sárga- és görögdinnye továbbra is külön kultúraként számítandó be, ezzel segítve a terménydiverzifikációt. Ezek mellett szót ejtett más, a kérelembenyújtással kapcsolatos hasznos információkról, az egységes kérelem 2016-os változásairól, a Vidékfejlesztési Program kiírt és kiírásra kerülő pályázati lehetőségeiről és az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel nyújtotta lehetőségekről. Előadását az FM ágazatot érintő célkitűzéseivel zárta, melyek között a minőségi árualapok megteremtéséhez, a piaci kihívásoknak való megfeleléshez és a társadalmi elvárások kiszolgálásához szükséges lépéseket részletezte. Gubacsi Zoltán, a FruitVeB Zöldségtermelői Főbizottságának elnöke a zöldségtermesztéshez kapcsolódó pályázati lehetőségekről tartott előadást. A Vidékfejlesztési Program a várakozásokhoz képest jóval később lett elfogadva, így a program keretében kiírásra kerülő pályázati felhívások kidolgozása is csak késve kezdődött. Elsőként a kertészeti pályázatok előkészítő munkája indult meg. Az előkészítésben részt vett a Miniszterelnökség, a Földművelésügyi Minisztérium, az MVH, az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Nemzeti Agrárkamara és a FruitVeB is. Leghamarabb ezek a kertészeti pályázatok kerültek kiírásra, mely nem véletlen, a gyors haladás az előkészítésében részt vevő szervezetek közel azonos álláspontjának volt köszönhető. A folyamatok bonyolultsága és a rendelkezésre álló idő rövidsége ellenére is sikerült a szakmai elképzelések 80–90%-át bevinni a felhívásokba. Nagy vitát váltott ki az elvi vízjogi engedély megléte, mely az összes kertészeti pályázati felhívást érinti.
A mezőgazdaságra fordítható összes keret 471 milliárd Ft volt. A 2016-os évben megjelenő pályázatok közül a „Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” című felhívás 49,5 mrd Ft-os kerettel lesz meghirdetve. A keret elvileg az igényeknek megfelelő. A pályázat ugyan két évig lesz nyitva, de Gubacsi Zoltán azt javasolta, hogy mindenki, aki ilyen jellegű beruházást tervez, igyekezzen még az első körben beadni pályázatát, hiszen a már lezárult pályázatok példázzák, hogy egyes kiírásokra lényeges túligénylés érkezett. Ami a közeljövőben még várható, az a kertészeti gépbeszerzésekkel kapcsolatos pályázat, mely várhatóan júniusban kerül kiírásra. A keret 10 mrd Ft, ami láthatóan kevés, az igény 30–40 mrd Ft lehet. A tavalyi példa – amikor a hasonló keret 3 óra alatt kimerült, köszönhetően a nagyarányú erőgépek beszerzésére irányuló igényeknek – jól mutatja, hogy most nagyon alaposan körbe kell határolni, milyen gépekre lehessen pályázni. A szakmai szervezet elképzelése az, hogy erőgépekre ne, csak a kertészeti ágazat hatékonyságát, korszerűsödését ténylegesen szolgáló beruházásokat támogassa a felhívás. A fiatal gazdák támogatása ősszel fog indulni, nagyon nagy rá az igény, úgy lehet fogalmazni, „divat” lett fiatal gazdának lenni. Kevesebbeket érint a „Mezőgazdasági kisüzemek támogatása”, ahol a 3–6 ezer STÉ üzemméretű kis gazdaságok igényelhetnek támogatást.
Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke a szakmaközi szervezet 2015. évi tevékenységét és 2016-ra kitűzött céljait ismertette. Változások történtek az ügyvezetésben és a Főbizottságok összetételében. A munka a korábban elfogadott zöldség-gyümölcs stratégia mentén folyt, néhány módosítással. A termeléshez kapcsolódó feladatok előtérbe kerültek, hiszen a termelést meg kell erősíteni ahhoz, hogy megfelelő árualapok jöjjenek létre. Ennek érdekében 2015-ben 35 olyan szakmai rendezvénye volt a szervezetnek, melynek nagy része gyakorlati bemutatóval volt összekötve. A FruitVeB aktívan részt vett a pályázati előkészítő munkában, kiemelten foglalkozott az öntözés kérdésével. Az EKAER rendszerrel kapcsolatosan folyamatosan konzultált a Nemzetgazdasági Minisztériummal, hiszen minden olyan intézkedés fontos, amely a feketegazdaság visszaszorítását eredményezi. A szakmai szervezet hívta életre és szervezte meg a Nemzeti Meggyfórumot, mert jól látszott, hogy a ténylegesen bajban lévő szektorok szereplői nagyobb hajlandóságot mutatnak az együttműködésre. A FruitVeB nagyon fontosnak tartja a más szakmai szervezetekkel való együttműködést, hiszen nagyobb erőt tud képviselni a szakma bizonyos fórumokon, ha képviselői között egyetértés alakul ki. Bevezetésre került a pártoló tagság intézménye is, melynek révén szeretné a szervezet segíteni a termelők és az inputanyag gyártó-forgalmazó cégek közötti kapcsolatokat. A FruitVeB jó kapcsolatokat alakított ki a különböző hatóságokkal és felügyeleti szervekkel (MVH; NAV; NÉBIH; FM; stb.). Sikerült elérni, hogy minden 6000 hektárnál kisebb felületen termelt növény kiskultúrának minősüljön, mely könnyebb növényvédő szer engedélyeztetést tesz lehetővé. Ezek mellett jó együttműködést alakított ki egyetemekkel, kutatóintézetekkel és több szakmai problémán dolgozó munkacsoportba képviselőt delegált (Fitoplazma MCS; Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Munkacsoport). A szervezet a 2016-ban a megkezdett munkát folytatni kívánja, még több külföldi szakmai utat, a fontosabb termékekre piackutatások indítását, a TÉSZ-ek szaktanácsadási rendszerének kidolgozását és egy komoly nemzeti marketingprogram megvalósítását tervezi.
Sándor László, a Nunhems-Hungary Kft. ágazati szakértője előadásában arról adott tájékoztatást, hogy a fő dinnyetermelő EU tagállamok, valamint a környező, esetlegesen konkurenciát jelentő országok milyen pozícióban álltak a szezon kezdetén. Ezek mellett értékelte a hazai dinnyetermelés jelenlegi helyzetét. A legexportorientáltabb termesztő Spanyolországban a termőfelület tovább növekedett, idén elérte a 19 000 hektárt, ebből 8 500 ha körüli a hajtatott dinnye felülete. A belső fogyasztásuk 10 év alatt éves szinten 2,2 kg-al nőtt fejenként. A fekete magvas dinnye teljesen eltűnt, nőtt a csíkos magnélküli és a „hűtőszekrény” méretkategóriájú dinnyék aránya. Almériában már április elején megkezdődött a hajtatott dinnye betakarítása, az innen északabbra fekvő terülteken a fóliaalagutas dinnye szedése június elején indul, a csúcs június közepére várható. La Mancha régióban még csak most indulnak a palántázások, erről a területről egészen október végéig szedik majd a dinnyét. Olaszországban három gyengébb évet követően 2015. valamivel sikeresebbnek volt mondható. Ezért idén némi termőterület növekedés tapasztalható, Dél-Olaszországban 20%-al nőtt a hajtatott és alagutas, 15–17%-al a szabadföldi dinnyék felülete, a termesztett fajták többsége hosszúkás-csíkos magvas dinnye. Északon, a Pó völgyében 5%-körüli a terület növekedése, itt főleg a gömbölyű csíkos magvas fajtákat telepítik. Szicíliában is áprilisban kezdődött a szezon, itt június közepén fejezik majd be a betakarítást. Az északi termelők július-augusztusban szednek majd. A turizmus és a fiatalabb generációk igényeinek kielégítésére nő a mini (1,5–2,5 kg) és a kicsi (2–3 kg) méretű dinnyék aránya. Érdekes tendencia figyelhető meg, több professzionális sárgadinnye termelő vállalkozás tér át a mini görögdinnye termelésére. Görögország a tartályládás méretű dinnyében első számú konkurenciánk. Idén a termelők az országban uralkodó gazdasági válság miatt nehéz helyzetben vannak. A görög mezőgazdasági termelők jellemzően banki hitelekből finanszírozzák beruházásaikat, most azonban nagyon sokan nem jutottak hitelhez, így csak az önfinanszírozást elbíró gazdák telepítettek. Ennek köszönhetően az összes termőfelület 10–15%-al csökkent a 2015. évhez képest. Saját belföldi fogyasztásuk is lefelé mutat, ezért nagyon bíznak az exportlehetőségekben. Ezért enyhén növekedett a magnélküli dinnyék aránya, amit kizárólag kivitelre termelnek. Áprilisban már szintén szedtek a görög termelők is, de csak a hajtatott állományokban, a késői termeléshez szükséges szaporítóanyag még értékesítés alatt volt.
A környező jelentősebb dinnyetermelő országok, mint Ukrajna, Románia, Szerbia, Macedónia nem jelentenek különösebb konkurenciát a magyar dinnyének. Romániában általában korábban, június közepe után indul a szezon, azonban ott is időjárási problémák voltak, ezért tolódni fog. Programozott export céltermelésük nincs, sokszor a belföldi ellátást sem képesek rendesen kielégíteni. Ukrajnában a fizetőeszköz leértékelődése negatívan hatott a beruházási hajlandóságra. A drága hibrid szaporítóanyagot sokan nem tudják megvásárolni, ezért gyenge minőségű fogott magot használnak. Ez minőségileg nem megfelelő árualap előállítását eredményezi. Hazánkban az idén korán érkezett a tavasz, a korai felmelegedés miatt a növények az ilyenkor szokásos szinthez képest fejlettebbek, a fenológia kb. 2 héttel előrébb járt. Békés megyében, ahol az összes görögdinnye felület mintegy 45%-a található, a kiültetések április 1-én kezdődtek, a hónap végére a terület 80%-án már kint voltak a növények. A beköszöntött lehűlésig komolyabb problémák nem voltak, az állományok szépen fejlődtek, a fólialagutas sárgadinnyékben itt-ott már virágkezdeményeket is lehetett látni. A hűvös idő kisebb-nagyobb károkat okozhatott, visszavetette, lassította a növények fejlődését. Ezért a termelők közötti termesztéstechnológiai szintbeli különbségek, a technológiai hibák következményei a szezon folyamán élesebben kiütköznek majd.
Termelőktől származó információk szerint Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék egyes területein elfagyott a dinnye, azonban országos jelentőségű problémáról nem beszélhetünk, különösen azért nem, mert utóbbi megyében a felületnek még csak mintegy 20%-án volt kiültetett állomány. Az oltott dinnye aránya egyre növekszik, a tavalyihoz képest 20%-al nagyobb, amely várhatóan a termésmennyiség további növekedését eredményezi majd. A teljes termés több, mint 70%-át már oltott növények adják. Az látszik, hogy a termelési kedv növekedett, köszönhetően annak, hogy a 2015. évben az elmúlt 5–10 év egyik legjobb piaci helyzete alakult ki, annak ellenére is, hogy helyenként zavarok voltak az értékesítésben. A tavalyi évhez képest összeségében kb. 10% termőfelület növekedés tapasztalható. 2015-ben 5050 ha görögdinnye volt, idén ez becslések szerint 5550 ha körüli. A sárgadinnye területe is növekedett, a tavalyi 530 ha-al szemben 545 ha körülire. Görögdinnyéből igen jó évünk lehet, ha az átlagos hektáronkénti becsült hozamot figyelembe vesszük, a mennyiség meghaladhatja a 240 ezer tonnát. Sárgadinnyéből 16 ezer tonna feletti termés prognosztizálható, azonban ez a mennyiség nem képes kielégíteni a hazai igényeket. A mag nélküli és a kisebb méretű dinnyék aránya stagnál, újra népszerűek a nagyobb méretű fajták, ami azonban nem teljesen felel meg a piaci igényeknek.
A fajtahasználatból, a kiültetések, szedések időzítéséből egyértelműen látszik, hogy a hazai termelők a szezont szeretnék minél inkább széthúzni, lefedni. A szabadföldi szedések jó idő esetén várhatóan június végén megindulnak és időjárás függvényében eltarthatnak szeptember elejéig. Komolyabb görögdinnye tételekre július első hetétől lehet számítani. A hazai sárgadinnye várhatóan június elején jelenik meg a piacon. A tendenciákat tekintve Sándor László elmondta, hogy az európai fogyasztási szokások az elmúlt 10 évben jelentősen megváltoztak. A folyamat Spanyolországból indult, ahol a fogyasztói kifogásoknak megfelelően igyekeztek változtatni a termesztett fajtákat illetően. Az új, magszegény és magnélküli dinnyék piaci bevezetését komoly marketingkampányok előzték meg. Ennek köszönhetően ott mára a fekete magnélküli a legkedveltebb, majd a csíkos magnélküli és végül a magvas dinnyék. Az eladási árak is ebben a sorrendben alakulnak. A magnélküli fajták a spanyol termelés 88%-át adják, ami az ország meghatározó exportpiaci helyzete miatt nem elhanyagolható, jelentős hatással van az európai fogyasztási szokásokra. A magyar dinnyének még nagyon sok kiaknázatlan lehetősége van, ezért a hazai termelésnek is célszerű ezt az irányt követni. A magnélküli dinnye a hazai piacokon is perspektivikus. Cukortartalma magasabb, pultállósága jobb, nagyobb megtérülést biztosít és nagyobb piaci növekedési potenciál van benne. Kényelmi termékként kezelhető, a kisebb méret különböző marketing eszközökkel (pl.: „hűtőszekrény” dinnye; műanyag fogófül; stb.) párosítható, így az igényesebb fogyasztók elvárásainak is megfelelő lehet.
Antal Gyula, a Syngenta Kft. kampánymenedzsere előadásában a hazai piacok elvárásáról beszélt. Szerinte a termékpálya legfontosabb szereplője a fogyasztó, a piacon pedig csak a minőség számít. A fogyasztó egyre inkább tudatos, meggondolja, hogy mit vásárol, az igényeinek megfelelően választ terméket. Megbízható és jó minőséget szeretne. Ez a réteg szerencsére egyre nő. A termelőnek olyan termék előállítása a feladata, amely ezt az igényt kielégíti. A marketing elengedhetetlen az értékesítésben, azonban nem egyenlő pusztán a reklámmal. A marketing komplex tudomány, amelyben az első a termék. A termelőnek először a terméken kell elgondolkodnia, amihez egy árpolitikát kell csatolnia: mi az, amit termelni szeretne, milyen áron tudja azt előállítani, hol, milyen áron és kinek tudja azt majd értékesíteni? A megbízhatóság ma már nagyon fontos tényező, de mit jelent ez a tudatos fogyasztó szemszögéből? Elsősorban ne legyen a termékben növényvédőszer maradék. Ezt nagyon nehéz megoldani, hiszen Magyarország szermaradék tekintetében az északi zónába tartozik, a konkurens országok pedig mind a déli zónába. E mellett nagyon fontos a beltartalom. Fontos a harmonikus, édes íz és a szép hússzín. Harmadikként a megfizethetőség az, ami a tudatos fogyasztónál meghatározó. A dinnye mellett más termékek is kaphatók még a piacon, a vásárló összehasonlít és az ár-érték arányában dönt. Fontos, hogy a jó minőségű, megfizethető termék a fogyasztó számára megkülönböztethető, felismerhető és elérhető legyen. Ennek érdekében elengedhetetlen a márkázás és a piacok tervszerű ellátása. A szakember szerint ha minden termelő csak a kiváló minőségű dinnyét juttatja a piacra, akkor a hazai áru eládásával nem lehet probléma.
Hunyadi István, FruitVeB
