Nagy türelemmel várjuk az új beruházásokhoz a pályázatokat, így most érdemes néhány gondolatot ejteni a fóliaházak modernizálásáról. Több területről is lehetne írni, de aminek most talán a legnagyobb aktualitása van, az a szellőztetés. Egy ilyen meleg nyáron igencsak átgondolandó a jó szellőzés kialakítása.
Növényeink egyik éltetője a napfény. Az üvegházhatás kialakulásának meghatározó mozzanata az, amikor a visszaverődés során az energia jellege megváltozik: fényből hőenergia lesz. A hagyományos házaknál, ahol a szellőző a végeken van, vagy esetleg egy-egy bordaközben is, ott a belső hőmérséklet nem homogén, a forróság megszorul az egyes helyeken. Az ilyen fóliasátrakban az állomány nem egyenletes, és az igen nagy melegben szenvednek a növények. A növényházak különösen ki vannak téve a túlmelegedésnek, és ahogy azt a klíma előrejelzések mutatják ez még inkább fokozódni fog térségünkben. A túl magas hőmérséklet pedig visszafordíthatatlan károkat okozhat a növényeknek. A változó klíma magával hozza a modernizálás időszerűségét, kényszerét. Cél egy olyan szellőző rendszer kialakítása, aminek a segítségével optimális szintű lehet az egész vegetációs időszak alatt a belső hőmérséklet. Természetesen meg kell találni azt a módozatot, ami ár-érték arányban legközelebb áll a pénztárcánkhoz. Tervezéskor tehát mindig figyelembe kell venni a termesztett növény igényén felül a gazdaságosságot is.
A szellőztetés önmagában nem elegendő. Annak érdekében, hogy a túl magas hőmérsékletet elkerüljük, szükséges kombinálni az optimális légmozgatást, párásítással és árnyékolással. Árnyékolással csökkenteni lehet a bejutó fény mennyiségét, ezáltal csökken a keletkező hő, amit könnyebb kiszellőztetni. Miután növényekkel dolgozunk, ezt nem lehet túlzásba vinni. Festhetjük a palástot olyan festékkel, ami a fény szempontjából intenzív időszakban van csak fenn, azaz lemosható ősszel, vagy magától lemosódik. Továbbá megoldás a mechanikusan mozgatható árnyékoló- (energia-) ernyő alkalmazása. A másik téma a párologtatás. Ismert természeti törvény, hogy a párolgás hőelvonással jár. Amennyiben sikerül meggyorsítani a természetes párologtatást, akkor a hőelvonás is gyorsabb, és határozottan nagyobb mértékű is lesz. A párologtatásnak nagy jelentősége van a növények hőszabályozásában. A víz párolgása hűti a növény szervezetét, és megóvja a túlmelegedéstől. Ezt a fizikai hatást mesterségesen is elérhetjük párásító rendszer kiépítésével. A párologtatás mértékét elsősorban a hőmérséklet és a levegő páratartalma befolyásolja. A vízleadást az erős napsugárzás és a légmozgás fokozza. A párologtatás hatékonyságának is előfeltétele a megfelelő szellőztető berendezés. Miután cikkünk témája a fóliaházak modernizálása, itt nem térnék ki az elavult végszellőzős megoldásokra. A mai modern fóliaházakat a szerkezet teljes hosszában végigfutó szellőzővel szereljük. Ezeknek két fő csoportja van, az oldal- és/vagy tetőszellőzők.
A szellőzés hatásfokának legjobb növelése a fóliaház teljes hosszában nyíló tetőszellőző. A három legelterjedtebb típust elemzem ki előnyük és hátrányuk kiemelésével. Itt oszlatnék el egy tévhitet, miszerint a szellőzési százalékot nem a szellőző felületének és a palást felületének %-os aránya adja. Nem a tetőszellőző nagyságát kell figyelembe venni, hanem a nyíló felületet (rést) és azt, hogy az hol helyezkedik el. Általában a fogaslécek egyforma hosszúak a gyártók többségénél, tehát egy kisebb ablakkarral is elérhető ugyanaz a nyílásnagyság. Sőt a kisebb (kb. 1,2 m-es) ablak zömöksége miatt sokkal nagyobb szélben is nyitva tartható, mint a nagyobb (2,5–5 m-es) ablakok. Ezután inkább marketing fogásnak tartom az 50%-os szellőzés fogalmát az egyoldalú tetőszellőzőknél. A nyílásnál kiáramló levegő hőmérséklete magasabb, mint a környező levegő hőmérséklete, ezért sűrűsége kisebb, mint a környezetéé. Ezért alakul itt ki a kéményhatás (a természetes huzat). Minél magasabban helyezkedik el a szellőző nyílás, annál nagyobb a huzat.
A tetőszellőzők általános műszaki jellemzője: 1 sor öntartó fóliarögzítő profil kerül a gerincre hosszában, ehhez kapcsolódnak az általában zártszelvény ablakkarok. Az ablak karok végénél fut hosszában 1 sor öntartó fóliarögzítő profil, ami egyben a jó átfedést is kell, hogy biztosítsa. 1 sor fóliarögzítő kerül oda is ahova az ablak vég záródik, ez vápába szellőzőnél már nem kell. Az ablakkarok mozgatása 1”- os csőtengelyen és fogasléceken keresztül történik az általában középre elhelyezett hajtóműves motorral. A végeknél javasolt a dupla ablak kar, így elkerülhető, hogy a szélső fogaslécek kivágják a végfalat. Fontos „andrásolással” merevíteni az ablakkarokat, mert hosszában lejtős háznál elsétálhat a mozgatások alkalmával, ami fogasléc töréshez vezethet. A leghasználtabb tetőszellőző az egyoldali a csúcson típus. A tetőn mindig az uralkodó szélnek háttal célszerű építeni. Előnye, hogy a ház legmagasabb pontján helyezkedik el, így az odakoncentrálódó meleg, túl párás levegőt viszonylag könnyen ki lehet engedni. Hátránya, hogy a szemből érkező szélnél le kell csukni. Ár érték aránya talán a legkedvezőbb. A vápába záródó típus már kevésbé elterjedt. Előnye, hogy a szélre kevésbé érzékeny, mert viszonylag védett helyen van. Ennél a típusnál a fólia húzás is könnyebb. Hátránya, hogy hóban szinte nem lehet használni, esőnél a víz befolyás veszélye nagy – főleg hosszabb házaknál –, illetve szellőzési hatékonysága is kicsit rosszabb, mert a kupolában megrekedhet a meleg és párás levegő. Pillangó a csúcson típus az egyoldali a csúcson típus duplásítása. Előnye, hogy nem függ olyan mértékben a széltől a nyithatóság, mert külön tud mozogni a jobb és a bal szárny. Teljes nyitásnál rendkívül jó a hatásfoka, mert a kifelé áramló levegő útja sokkal szabadabb, és a szél is intenzívebben tudja segíteni. Hátránya a viszonylag magas ár, ami már nem hoz számszerűen annyi plusz előnyt. A csúcson futó szellőzőknél fel kell hívnom a figyelmet a szerkezet csúcsosítására.
A hagyományos íves házaknál a borda a középső szakaszán, ez lehet akár 2–3 m is, szinte lapos. Ilyen esetben egy kis háromszöget alakítunk ki a tetőn, hogy a szellőzők gerince magasabbra kerüljön. Ezáltal a szellőzőkar kicsit lefele néz, és így kevésbé tud belekapni a szél, illetve a gerincnél csökken az esővíz megállásának esélye. Motorizálhatóság és automatizálhatóság, nem ugyanaz a két fogalom. Először is egy szellőző pozitív tulajdonsága, ha az motorral nyitható. Nyilván nem mindenhol szükséges ez, és ez lehet gazdasági kérdés is. Azt a szellőzőt, amelyik ritkán van mozgatva, vagy műszakilag nem „szereti” a sűrű mozgatást, azt célszerű egy kézi kapcsolóval vezérelni. Amennyiben komolyabb rendszert szeretnénk, esetleg több motort kell kapcsolnunk, ott lép be az automatizálás. Ilyenkor ugyanúgy kell kapcsoló szekrény, viszont itt a vezérlést a kézi kapcsolón kívül egy vezérlő jel is tudja végezni. Egyszerűbb esetben egy termosztát, komolyabb szinten egy klíma computer. Több jel (hőmérséklet, páratartalom, fény, stb.) esetén fontos a prioritás helyes meghatározása, de mindig első a végállás kapcsoló. Ideális, amikor a mozgás szakaszosan történik, azaz egy kicsit nyílik a szellőző, majd újra ellenőrzést végez a computer. Miután elég nagy felületekkel dolgozunk célszerű a rendszert szél ellen is védeni, mert könnyen vitorlás válik a növényházunkból. Nagy hangsúlyt kell fektetni ezeknek a szellőzőknek a kiváló zárására, átfedésére, állíthatóságára. Meg kell említeni az elektromos áram kérdését is. Miután itt már alapvetően nem lakossági felhasználásról beszélünk, az általános a 3 fázisú rendszer. Hasznos lehet életvédelmi szempontból Fi relét beszereltetni magába a termesztő berendezésbe is.
Fontos megemlíteni, hogy a bemutatott megoldások mind utólag is felszerelhetőek meglévő vázra. A szerkezeti rekonstrukció gyakran a fólia kötelező cserélésével jár. Sokan úgy időzítik a beruházásukat, hogy ezt is figyelembe veszik. A modernizálás a cikkben szereplő része egy összetett feladat, okos javaslatot csak a meglévő rendszer és az igény pontos ismeretében lehet adni. Lehet „egyszerű” rendszert is csinálni, de ezek általában nem megbízható megoldások, és élettartamuk is sokkal rövidebb. Sokéves szakmai meglátásom, miszerint túlzó anyagspórolásnak nincsen jó vége. Mindenesetre célszerű műszaki emberrel konzultálni a lehetőségekről, megoldásokról. Szellőzésben gazdag sikeres termesztést kívánok!
Erdődi Péter, növényház mérnök
Hírös Fóliaház Kft.
