A jégháló mára a jégesők elleni védekezés fő eszközévé vált. Európa legjelentősebb almatermesztő körzeteiben az ültetvények 30-70%-át már háló fedi. Szerepe, célja kezd átértékelődni, és egyre inkább kihasználják – a jégverések elleni védelmen kívül – számos egyéb hatását: napsugárzás elleni védelem, hőstressz mérséklése, a páratartalom növelése, a légmozgás mérséklése. Mindezekkel hozzájárul a kedvező mikroklíma megteremtéséhez, ami a száraz-meleg klímával rendelkező területeken, mint Magyarország is, különösen nagy előny.

A jégháló előnyei nem csak a termelő vállalkozás számára jelennek meg. A hazánkénál jóval szervezettebb termeléssel és értékesítéssel rendelkező országokban (Németország, Ausztria, Olaszország, Hollandia, stb.) nagyon gyakran a TÉSZ-ek támogatják és ösztönzik a jéghálók létesítését. Ennek oka, hogy csak így lehet nagy termésbiztonságú ültetvényeket létesíteni, és csak a minden évben kiegyenlített mennyiséget és minőséget produkáló ültetvényekre lehet stabil értékesítést és piacszervezést alapozni. Az értékesítést végző szervezeteknek ezért érdeke a jéghálók létesítése. Természetes, hogy mint minden másnak, a jéghálónak is vannak az előnyös tulajdonságokon kívül hátrányai is (a gyümölcsszíneződés romlása, a megvilágítottság csökkenése, stb.), melyek szintén hatnak a gazdálkodás eredményére. Magyarországon a jéghálók nagyobb arányú létesítése 2007-2008. körül kezdődött, amikor az ültetvénytelepítési támogatásokba először bekerült a jégháló támogatásának a lehetősége. Azóta mintegy 1 000- 1 500 hektárra tehető a jéghálóval fedett ültetvények nagysága, ami a 26 ezer hektár összes almaültetvény-felülethez viszonyítva még mindig elenyésző. Máig megoszlik a hazai termelők véleménye abban, hogy a jégháló a hazai klimatikus adottságok mellett inkább előnyös vagy inkább hátrányos technológiai elem. Jelen elemzésünkben ezért a jégháló főbb előnyeinek és hátrányainak – eddigi hazai tapasztalatok alapján történő – rendszerezése, majd – a 2. részben – a beruházás indokoltságának gazdasági számításokkal történő megalapozása a cél.

A jégesők kihatása a gazdálkodásra

A jégesők jelentik a leggyakoribb károkat a kertészeti kultúrákban. Ezek közül legközvetlenebb kár a termést érő mechanikai sérülés, illetve az ennek következtében kialakult minőségveszteség miatt kieső árbevétel. Az árbevétel-kiesésen kívül számos közvetett gazdasági kihatása is van a jégveréseknek:
− a gyümölcsön, leveleken és hajtásokon keletkező mechanikai sérülések plusz növényvédelmi kezeléseket, ezáltal többletköltséget indukálnak;
− a szedési teljesítmény romlik, a szedés fajlagos költsége pedig növekszik annak következtében, hogy már a szedés közben – „a fán” – szükség van egy nem szokványos mértékű előválogatásra;
− a leggondosabb előválogatás ellenére is a szokványosnál több sérült gyümölcs kerül a tartályládába, mely tárolás közben romlásnak indul, a környezetében lévő többi gyümölccsel együtt, fokozva ezzel a normális esetben előforduló romlás mértékét;
− fentiek miatt romlik a válogatás munkateljesítménye is, így nő a fajlagos költsége;
− a nagymértékű terméskiesés miatt tároló- és válogatókapacitások maradnak kihasználatlanul, ami jelentősen növeli a termék önköltségét;
− egyes évek terméskiesésével növekszik az alternancia kialakulásának veszélye;
− fokozódik a sebzéseken keresztüli járulékos fertőzések (pl. tűzelhalás, gyümölcsfarák) kialakulásának kockázata, − elsősorban nagyobb vállalkozásoknál előfordulhat az árualaphiány miatti piacvesztés is, mely stratégiai időtávban okoz komoly károkat. A következőkben a célkitűzés a jéghálók előnyös és hátrányos hatásainak az összegyűjtése és rendszerezése, valamint lehetőség szerint a gazdasági kihatásuk számszerűsítése. Tehát azt kívánjuk összefoglalni, hogy a jégháló milyen tényezőkön keresztül gyakorol hatást a gazdálkodás költségeire és bevételeire, ezek összességeként eredményére. A gazdaságossági vizsgálat tekintetében nagyon fontos rögzíteni, hogy mi a viszonyítás alapja. Elemzésünkben mindig ahhoz viszonyítunk, hogy mi változik azáltal, ha ugyanabban az ültetvényben (térállás: 3,25 x 1,0 m, ültetőanyag: Knipp fa, koronaforma: szuperorsó) normál támrendszer helyett magasabb és masszívabb támrendszert építünk és hálóval takarjuk az ültetvényt (1. fotó). A gazdaságossági számítások a későbbiekben nem a jéghálós almaültetvényre, hanem csak a jégháló-rendszerre mint plusz technológiai elemre vonatkoznak. Így csak azokat a hatásokat vesszük figyelembe, amelyek kizárólag a jégháló-rendszer létesítésének tulajdoníthatók.

A jégháló technológiai és gazdasági előnyei

Az 1. táblázatban a jégháló-rendszerek pozitív technológiai és gazdasági kihatásait rendszereztük. A szakértői becslések termelői adatgyűjtésre, saját mérési eredményekre és termelési tapasztalatokra, valamint szakirodalmi vélekedésekre alapoznak. A nagyon áttételes és tovagyűrűző hatások (alternanciára, fokozott gyümölcsfa- rákosodás) nem szerepelnek a kalkulációkban, mert nehezen és csak nagyon hosszú távon mérhetők vagy becsülhetők, továbbá erőteljesen fajtafüggők. Szintén nem vettük figyelembe a posztharveszt folyamatokban a tárolási, válogatási és csomagolási költségre, valamint a tárolási veszteségre kifejtett hatást, mert a kalkulációk betakarítás után azonnali értékesítésre készültek.

A jégháló technológiai és gazdasági hátrányai

A 2. táblázatban a jégháló hátrányos hatásait foglaltuk össze. Egyes termőhelyeken a jégháló komoly hátrányaként hozzák fel, hogy bizonyos években és „nehezebben” színeződő fajtáknál a színeződésre hathat károsan (bár fényben gazdag termőhelyeken ez kisebb mértékű problémát jelent), továbbá csökkentheti a gyümölcsméretet és a hozamot, ami elsősorban a fényben szegény termőhelyeken jelentkezik súlyos problémaként. Ezen hátrányokat a kalkulációk folyamán nem vettük figyelembe, mert hazai klimatikus adottságok között – hasonló adottságú külföldi termőtájak terméseredményeire alapozva – nem valószínűsíthető, hogy a jégháló ilyen hatással rendelkezik. Inkább az a valószínű, hogy az időjárási stresszek mérséklése révén valamelyest javíthatja is a gyümölcsméretet és a terméshozamot. A gyümölcs színeződési problémáival szintén nem számoltunk, mert olyan fajtákat feltételezünk jégháló alatt (Golden Reinders, körpiros Red Delicious és Gala-változatok, esetleg Red Idared, Red Jonaprince), amelyek fekete háló alatt is közel 100%-ban színfedettek lesznek. Ezeknél legfeljebb a fedőszín intenzitása, színmélysége marad el a normálistól egyes években, illetve a Golden fajtakörnél eleve nem jelentkezik problémaként a színeződés, sőt a piros pír mérséklődése vagy eltűnése révén (amit a hazai piac nem kedvel) még kedvező hatás is megfigyelhető.

Dr. Szabó Viktor,
ügyvezető, Bold Agro Kft.
Dr. Apáti Ferenc,
egyetemi docens,
Debreceni Egyetem