A Róna Ker-Tész Kft. a gyökérzöldségek intenzív termesztésére specializálódott. A megtermelt árut friss piacra értékesítik, vagy saját üzemükben feldolgozzák. Így biztosítva a teljes minőségbiztosítást, a kiváló terméket. A termesztéstechnológiát folyamatosan fejlesztik és rendszeresen be is mutatják eredményeiket a kertészeknek. Idén a sárgarépa volt a kiemelt téma a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. és a FruitVeB szervezésében tartott szakmai napon.

Talaj előkészítés

A sárgarépa termesztés technológiáját Varga István a Róna Mezőgazdasági Szövetkezet Kertészeti ágazatvezetője ismertette a nyár elején vetett répatáblán. A sárgarépa talaj előkészítését mélyszántással végzik, 20-25 cm mélyen ősszel. A későbbi vetéseknél megismétlik a 40 cm mély lazítást közvetlenül a vetés előtt, hogy a várhatóan 350-400 mm öntöző víz kellően bejusson a talajba. A vetést korán, amint a talajra lehet menni, elkezdik, szakaszosan végzik a piac igényének megfelelően időzítve. A tőszám vetési időtől függően változik, a korai és nyári répánál 1 millió 500 ezer szemszám is lehet. A későbbi vetéseknél ez csökkenhet. Az utolsó, biztonságosan betakarítható termés a június közepén végzett vetésből lesz. Ennél később csak kevés tőszámmal, 7-800 ezerrel, némi kockázattal lehet répát vetni, július 10-ig. A sárgarépa 4-5 éves vetésforgót igényel a talajban fertőző kórokozók miatt. A cég általában tudja biztosítani ezt a forgót területein, sőt időnként 8 év után kerül újból répa a területre. Olyan terület is akad, ahol korábban nem termeltek gyökérzöldséget. Sajnos ebben az esetben sem lesz betegségmentes az állomány.

Tápanyag utánpótlás

A sárgarépa számára ideális, barna vályog talajjal rendelkeznek, a tápanyag utánpótlását náluk az intenzív, bakhátas, mikroöntözött körülmények határozzák meg. Igyekeznek az alaptrágyázással megoldani a megfelelő tápanyag ellátottságot, 35-40 kg/ha nitrogén, 100 kg/ha kálium és 60-70 kg/ha foszfor hatóanyag kijuttatásával. A bakháton a levélzáródás után nem érdemes fejtrágyázást alkalmazni, nem tud a hatóanyag kellően hasznosulni. A sárgarépa 80-100 kg/ha nitrogén hatóanyagot képes hasznosítani, ennél többet nem érdemes kiadni, csak a répatest minősége fog romlani. A folyamatos nitrogén ellátást a 3-4 hónap alatt lebomló műtrágyákkal biztosítják. Figyelni kell a növény fenofázisát: az első 20 nap alatt az első lombleveles állapotig jut el a növény, a következő 30-35 napban fejlődik ki a lomb és a répa eléri a ceruza vastagságot. A harmadik fázisban, 25-35 napban a fajtára jellemző répatest alak és méret alakul ki. A megfelelő vízadaggal irányítható a növény, erre a mikroöntözés rendkívül alkalmas. Kis vízadag, 3-5mm /óra, maximum 5 óra alatt kijuttatva ideális a répa számára, így nem mosódnak ki a tápanyagok. Ha szükséges, nem az egyszerre kijuttatott vízadagot, hanem az öntözés gyakoriságát emelik, 2-3 nap után ismételve. Szervestrágyát nem adnak ki.

Növényvédelem

A növényvédelem sarkalatos kérdése, sikerül- e a lombot a lomb összeborulása után megvédeni a különböző levélbetegségektől. A vetés utáni kb. 75 naptól a bakháton a lomb besűrűsödik, a mikroklíma levegőtlen lesz, elindul az alsó levelek leszáradása. A legnagyobb ellenség az Alternária. Ha a lomb idő előtt elszárad, akár 20-25 tonna termésveszteség is érheti a termelőt hektáronként, így a 100-120 tonna helyett lehet, hogy csak 85 tonnát fog betakarítani. Ezért igyekeznek a gombabetegségek ellen folyamatos szerrotációt alkalmazva védekezni. A legnagyobb gond, hogy mindössze három az engedélyezett szerek száma ma Magyarországon erre a célra. Így a szerek kombinálása és a rotáció igen nehezen kivitelezhető. A 75-120 nap között kétszer alkalmaznak Amistar Top és négyszer Miltox Special, Cosavet DF (kén) készítményeket a gombabetegségek ellen.

Termésidőzítés

A tész a hazai áruházláncok legnagyobb beszállítója friss gyökérzöldségekből. 2015- ben 4800 tonnát értékesíttek feléjük. Az értékesítés ideje 10 hónapig tart a korai, elsőként július első hetében felszedett répától az áprilisban értékesített tárolt vagy szalmatakarásos technológiával termelt répáig. Az áruházak nem kívánnak nagyméretű sárgarépát, de első osztályú legyen, 80- 120 g –os méretben. A termelés időzítését a vetésidővel, a tőszámmal, az öntözéssel, a fajtaválasztással tudják leginkább megoldani. A cég a kezdetektől fogva rendszeresen végez saját fajtakísérletet, így is biztosítva, hogy a saját igényüknek megfelelő fajtákat válasszák ki. Az Európában ismert kurrens fajták mind megtalálhatók a területükön, a fajták teljesítménye az évjárattól függően változhat. A gond akkor jelentkezik, ha a vevő a vetés után változtat az igényein, áruházak esetében az ún. specifikáción. Akkor a répa méretét már nem igen lehet befolyásolni. A másik előforduló probléma, hogy a beszállítás ütemezésén változtat a vevő, így a répát a földben kell hagyni. Ekkor megnő a jelentősége annak, hogy az egyes fajták mennyire tűrik a „lábon tartást” minőségromlás nélkül. Úgy tapasztalják, sajnos van, mikor a vevők ezzel vissza is élhetnek, mivel egyszerűbb a jól tárolható gyökérzöldségeket visszatartatni, mint a könnyen romló árut. Előfordulhat, hogy a tavaszi vetésterület 50-60 %-a is a földben marad, későbbi felszedésre. A betakarítás időzítésére a technikai háttér rendelkezésükre áll az utóbbi évek gépvásárlásának köszönhetően. Az egymenetes, két soros nyüvő rendszerű felszedő gép (DEWULF) a kiszolgáló pótkocsikkal (JOSKIN) és fogadó garattal (GRIMME) 3,5-5 hektár felszedésére alkalmas naponta. Ha ennél nagyobb intenzitás szükséges, akkor ásó rendszerű gépeik is vannak, a szedési teljesítményt napi 6-8 hektárra képesek emelni. Az őszi, tárolásra szánt répát 10 13 oC napi átlag hőmérsékletnél kezdik el szedni a jobb tárolhatóság miatt.

Szalmatakarásos technológia

Az utóbbi tíz évben kb. 20 hektáron a Róna ún. szalmatakarásos technológiát alkalmazott. A sárgarépát június végén, három ikersorban vetik, majd novemberben 30-35 tonna/ ha szalmával takarják. Fagyási gond ritkán jelentkezik, legutóbb 2011-ben a répa 50%-a szenvedett fagykárt, mivel a vastag hóréteg letömörítette a szalmatakarást. A technológia legnagyobb előnye, hogy szép, friss árut lehet így előállítani kora tavaszi, március-áprilisi értékesítésre. Nincs tárolási veszteség, betegség. Nem szükséges hűtőtárolót építeni, mivel a „szalmatakarás egy ideiglenes tárolóként funkcionálhat”. Ez induló vállalkozások számára lehet egy „tárolási” alternatíva. A technológia hátránya, hogy azokon a területeken később lehet indulni a tavaszi munkákkal, a nagy mennyiségű szalmát valahogyan össze kell szedni. Erre külön speciális gépeket készítettek, de így is nehézkes, sok marad a területen. A piaci gond, hogy akkor van az import répa zöme a boltokban, így nem lehet magasabb áron eladni, pedig a vevő szép, jó ízű, friss répához jut.

Piaci anomáliák

A sárgarépa piaci ára július közepétől szeptember közepéig van a mélyponton. Legjobb eredményt a nyári vetésű, szeptemberben- októberben felszedett répával lehet elérni. A termesztés önköltségi ára 13-15 Ft/ kg betakarítva. Erre rakódik a kieső részből adódó veszteség és az üzemi költségek, így kb. 20 Ft/ kg lesz. A hazai piac legnagyobb gondja, hogy kicsi. Tulajdonképpen három hektár intenzív sárgarépa el tudná látni az ország napi igényét. Ugyanakkor, ha nagy mennyiségű, egységes árualapra lenne szükség, még a Róna is kis szereplőnek számít a holland és más versenytársakhoz viszonyítva. Így egyszerűbb az áruház láncoknak az import árut behozni. Nagyon nagy szükség lenne a további összefogásra, korszerű hűtőtárolók építésére, az árualapok koncentrálására. Az utóbbi 15 évben sajnos ebben nem történt előrelépés, a termelői szemlélet nehezen változik, a termelői hűség az integrációban nem elégséges tapasztalatuk szerint.

LEDÓNÉ DR. DARÁZSI HAJNALKA
szaktanácsadó