A cseresznyetermelés és a cseresznyeforgalmazás az elmúlt 10 év során gyökeres változásokon ment keresztül. A legmeghatározóbb változás a termesztés intenzitásának növelése gyenge növekedési erélyű alanyok használatával. A meghatározó cseresznyetermelő országok ebben az időszakban egyre több intenzív ültetvényt hoztak létre és mára letisztult az intenzív cseresznyetermesztés technológiája. A piaci oldalról a postharvest technológiák fejlődésének köszönhetően mára globális piacról beszélhetünk. Akár az északi, akár a déli féltekéről legyen szó, mindkét termesztési időszakban jellemző, hogy a cseresznye egyre nagyobb része akár kontinenseket is vándorol a termőhelyétől a piacig. A változás és a fejlődés rendkívül gyors, melyhez alkalmazkodni nagyon nehéz feladat. Cikkünk igyekszik megvilágítani azokat a módszereket amelyek ebben segítséget jelenthetnek a hazai termelőknek.

Termelési adatok, piaci igények, árak, piaci kilátások

Az európai cseresznye és meggy termesztési statisztikák alapján az Európai Unió tagállamainak területén az elmúlt években átlagosan 800 ezer tonna cseresznyét és meggyet takarítottak be (EUStat – Crops Products, 2014.12.22). Törökország, mint a világ legnagyobb termelője egymaga 491 ezer tonnát állít elő cseresznyéből a 2013-as statisztikák szerint. Az EU-n belül a spanyol és az olasz termelés meghatározó a maga kb. 100-100 ezer tonnás kibocsátásával. Mivel az olasz export kisebb, mint a spanyol, az exportpiacokon számunkra az utóbbi a fontosabb versenytárs. Az elmúlt években dinamikusan fejlődött a görögországi cseresznyetermesztés, amely tovább növekedhet az elkövetkező években.

A hazai cseresznyetermelés mindösszesen 8 000-10 000 tonna. Ez az EU kibocsátásának 1,2%-a, az EU-Törökország együttes kibocsátásnak pedig csupán a 0,7%-a. Az adatok alapján megállapítható, hogy a piaci kínálatban nem vagyunk meghatározóak Európa térképén. A hazai szezon június 1. és június 30. között rendelkezik értékelhető kínálattal. Természetesen van egy 5-5 napos peremidőszak a szezon elején és a végén, amikor egy-egy termelőnél találhatunk még cseresznyét. Ebben a 30 napos időszakban elsősorban a spanyol, a török és a görög cseresznyével kell versenyzünk az EU és Oroszország piacain. A spanyol kínálat csúcsa júniusra tehető, és csak július 2.-3. hetétől kezd összeomlani. A török termelés talán még elnyújtottabb, és a görögök is kínálnak cseresznyét exportra június 10-től július 30-ig. Megállapíthatjuk, hogy nincs igazából olyan időszaka a termelésünknek, amely különlegessé tenné a magyar árut, sem minőségben, sem érésidőben. A piacon 3 meghatározó szegmens van jelen, a maga saját igényeivel. Ezek az európai nagybani piaci, az áruházlánci, és az orosz piaci kereslet. Mindhárom esetben követelmény a kemény és roppanós gyümölcshús, a mélybordó szín és a friss zöld szár.

Az Európai Uniós piacokon szigorú vevői igény a 2 mm-re történő osztályozás, míg az orosz piac csak minimum méretet határoz meg az árura (1. fotó). A csomagolás tekintetében az EU nagybani és az orosz piac ömlesztett 5 kg kiszerelésben vásárol, előbbi papírkarton utóbbi pedig jellemzően fa rekeszekben. Az áruházlánci vevők megkövetelik az egységcsomagokat, amelyek 250 vagy 500 gr-os műanyag tálkás vagy műanyag zacskós kiszerelések. A cseresznye európai piacai mérettől és az adott szezontól függően 1,00-4,00 EUR/kg értékesítési árat tesznek lehetővé a lecsomagolt és leszállított cseresznyéért. Példaként mutatjuk be egy magyar exportőr adatait a 2014. évre (1. táblázat).

A versenyképes ültetvények ismérvei

A hazai 8-10 ezer tonna termést 2 000 hektár területről takarítjuk be. Az átlagtermésünk 5-6 tonna/ha. A mai hazai termelés egy jelentős része még hagyományos, ritka térállású ültetvényekben, gyakorta öntözetlen körülmények között zajlik. A versenyképes termelés főbb kritériumai a jövőben a következőek: hektáronkénti 8-12 tonna átlagtermés, melynek legalább 80%-a 26 mm feletti méretű. Az igazán kiváló minőség és magas értékesítési ár a 28 mm feletti méretnél kezdődik. Versenyképesek csak modern, nagy állománysűrűségű ültetvények létesítésével és intenzív technológia alkalmazásával lehetünk (öntözés, jégvédelem, esővédelem). Kísérleti munkáink során 2008 óta vizsgáljuk hazai termesztési körülmények között a Gisela alanycsalád tagjait, elsősorban a Gisela 6 és Gisela 5 alanyokat. Választásunk azért esett erre a két alanyra, mert a külföldön megismert termesztők jelentős része ezeken az alanyokon telepített intenzív ültetvényeket sikerrel, és már 2006 körül is jelentős nemzetközi tapasztalat volt a fent említett két alany tekintetében. Ezeket próbáltuk adaptálni hazai viszonyokra.

Megállapításunk az, hogy közepesen kötött talajokra, öntözés kötelező alkalmazása mellett ezeknek az alanyoknak a telepítése javasolt, amennyiben a termelő önmeddő cseresznyefajták termelésébe kezd. Öntermékeny fajták esetében csak a Gisela 6 alkalmazását javasoljuk, de a fajta növekedési erélyét figyelembe véve a sajmeggy alany is jó választás lehet. A Gisela alanycsalád alkalmazásával hazai körülmények között 1 500-3 000 tő/ha tőszámú ültetvények megvalósítása javasolt (2. fotó). Gisela 6 esetében a javasolt térállás 4,0 x 1,0-1,5 méter, míg Gisela 5 esetében még ennél is sűrűbb 3,5-4,0 x 0,5-1,0 méteres térállást javaslunk. A Gisela alanyokon történő termesztés az általános megközelítéstől sok esetben eltérő hozzáállást igényel. A növények metszése, tápanyagellátása a folyamatos növekedés fenntartását kell, hogy szolgálja. Bizonyos évjáratokban és fajtáknál szükséges a termésritkítás elvégzése a megfelelő gyümölcsméret eléréséhez. Az intenzív Gisela alanyon létrehozott ültetvények magasabb beruházási költségeit a korai (3-4. év) termőre fordulás kompenzálja. A fák már a 2. évben is teremnek és kellő tőszám megléte esetében akár a 2. évben is képes fedezni az állomány az éven belül felmerülő művelési költségeket. A fentiekben felsorolt versenyképességi követelményeknek az intenzív, magas tőszámú ültetvények képesek megfelelni. A megfelelő gyümölcsméret eléréséhez viszont elkerülhetetlen az öntözés, a tápoldatozás, a metszés és a gyümölcsritkítás megfelelő alkalmazása.

Esővédelmi technológiák

A fentiekben említettük, hogy az ültetvények kialakításánál mindenképpen szükséges olyan infrastrukturális beruházások létrehozása, amely a szélsőséges időjárási körülményektől megvédi a termést. Alapvetően indokolt a jégháló telepítése, ugyanis a jégkár nemcsak a termést, de a rügyek, vagy akár a fás részek rongálásán keresztül a következő évi termést, szélsőséges esetben akár a teljes növényállományt tönkreteheti. A cseresznye esetében ugyanakkor a jég mellett kiemelt jelentőséget kap az eső elleni védekezés lehetősége, mivel a termést a nagy mennyiségű csapadék kirepesztheti és ez által a termésmennyiség nagy részét elveszíthetjük. Az elmúlt években számos olyan gyártó jelent meg, amelyik esővédelmi rendszert ajánl az ültetvényekhez. Ezek legtöbbször a jégháló rendszerekkel kombinálható esővédő fóliák, amelyeket az olasz és osztrák jéghálót kínáló cégektől igénybe vehetünk, a jégháló alatt elhelyezve attól kb. 50 cm-re. Ez a technológia magasabb oszlopok, és eltérő feszítési rendszer kialakítását igényli a támrendszer telepítésekor.

A VOEN nevű német rendszer (3. fotó) egy rétegű takarásban kombinálja a jég és esővédelmet. A jéghálóra rásütött kb. 50 cm széles fóliacsíkok előnye, hogy a feláramló meleg levegő képes azokat megnyitni, biztosítva ez által a megfelelő szellőzést az ültetvényben. Itt el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, amelyet mindenképpen fontos figyelembe venni akkor, ha esővédelmi beruházás végrehajtását tervezzük ültetvényünkön. Az esővédelmi rendszerek alkalmazásának következménye, hogy a fedett ültetvényben megemelkedik a hőmérséklet és a páratartalom, illetve a napi hőingadozás mértéke is jelentősen csökken. Ezen hatások miatt a cseresznye keménysége csökkenhet, illetve a magas páratartalom eredményeképpen bizonyos gombás betegségek, fertőzések kockázata megnövekszik az állományban. Rendkívül fontos volna hazai körülmények között született tapasztalatok megosztása minél szélesebb körben, hogy magabiztosan állítható legyen, hogy a termesztő előnyére fordítható a beruházás. A pozitív tapasztalatok lehetséges megszületését követően is kérdéses, hogy a rendszerek jelenleg ismert 8-12 M Ft-os hektáronkénti beruházási költségét, lehetséges-e kigazdálkodni az ültetvényeken.

Drosophila, az új veszély

Jelen cikk nem tekinti feladatának részletes ismeretanyag megosztását a Drosophila suzukii (4. fotó) nevű új kártevővel kapcsolatban, hiszen neves kollégák ezt már előttünk megtették. Ugyanakkor, mint a termelés közeli jövőben tapasztalható kockázatát mindenképpen meg kell említsük. Mint ismeretes a kártevő az érett piros gyümölcsöket támadja meg és klasszikus vegyszeres növényvédelmi technológia alkalmazását nagyon nehézkessé teszi, mivel a betakarítás időpontjához nagyon közeli szakaszban támad. Európa számos országában és az USAban is jelentős károkat okozott az elmúlt években, különböző jelentős termőhelyeken. A védekezés egyik evidens, de költséges módja az ültetvények vektorhálóval történő körbekerítése a kártevő távoltartására.

A jó termesztői gyakorlat alkalmazása esetében a Drosophila monitorozása mellett az érett gyümölcsök teljes körű betakarítása, illetve a hulladék minél alacsonyabb arányú ültetvénybeli keletkezése lehetnek azok a módszerek, amelyek segíthetnek a kártevő elszaporodásának csökkentésében. Sajnos számos esetben egy jó termelő viszont szenvedő áldozata lehet egy közelében lévő elhagyott, nem megfelelően művelt fertőzési gócnak, ahol a védekezés és a betakarítás egyáltalán nem kerül elvégzésre. Ez a kockázat ennél a kártevőnél különösen jelentős. Javasoljuk, hogy nagy figyelemmel kövessék a híreket és készüljenek fel arra az esetre, ha egy inváziós év következne be Magyarországon, mivel a felkészültség jelentősen mérsékelheti az elszenvedett károkat.

Postharvest eredményeink

A cseresznye érésbiológiája az almától és a körtétől erősen különbözik, utóérése minimális. Az eredményes tárolás alapfeltétele az egészséges gyümölcs és a kíméletes szüret. Tárolásra főleg csak a szárral szedett termék alkalmas. Majdnem teljesen éretten takarítjuk be a cseresznyét, mikor a fajtára jellemző szín és íz anyagok már kialakultak. Tároláskor az apadási veszteség csökkentése érdekében nagyon fontos a gyors lehűtés. Tapasztalatok szerint a meleg cseresznye érzékenyebb az ütődési sérülésekre, mint a hideg.

A gyors lehűtést a cseresznye a tárolhatósági idő néhány napos meghosszabbításával szolgálja meg. A lehűtés történhet vizes bemártással is. A nemzetközi kereskedelem bővülésének egyik megalapozója az ún. módosított légterű csomagolóanyagok (5. fotó) széleskörű elterjedése volt. Ezeknek a csomagolóanyagoknak a működési elve hasonló a szabályozott légterű hűtőtárolókhoz, de ezt a hatást a speciális anyagú műanyag zacskóba zárt gyümölcs a saját légzését kihasználva a szelektív légáteresztő képesség hozza létre. A megemelt szén-dioxid tartalom és a lecsökkent oxigén szint lecsökkenti a légzés intenzitást és konzerválja a leszedett gyümölcs friss állapotát, akár 45-50 napos szállítási távolságok áthidalását téve lehetővé. A technológia évek óta elérhető a hazai piacon is, és az elmúlt évben sikerült független kutatóhelyen is bizonyítania, mind a cseresznye, mind a meggy tárolásában.

Intenzív cseresznyetermesztés gazdasági adatai

Minden beruházás végrehajtását megelőzően kalkulálni kell annak megtérülésével, kockázataival. A következőkben egy nagyon leegyszerűsített módszerrel ezt tesszük meg az intenzív cseresznyetermesztés vonatkozásában. Az összes felmerülő költséget fajlagosítva egy kg gyümölcs termelésére, majd azt összehasonlítva az elérhető értékesítési árakkal megtudhatjuk, hogy milyen jövedelmezőségre számíthatunk az ültetvényünkben.
A következő alapadatokból indultunk ki:
· Tőszám: 2 400 fa/ha
· Élettartam: 15 év
· Beruházási költség: 10 M Ft jéghálóval és 18 M Ft esővédelemmel kiegészítve
· Kumulált hozam 15 évre: 126 tonna (a teljes termésben 10 t/ha)

A meghatározó költségelemeket és azok értékeit a 2. táblázatban mutatjuk be, melyekből látható, hogy a termesztés költségei 270-490 Ft/kg-os szintet érnek el. Ez 300 Ft/EUR árfolyamon 0,90-1,65 EUR/kg önköltségnek felelnek meg. A piaci ismertetőben elmondottak szerint az árak 1,00-4,00 EUR/kg között mozognak. Az elfogadható időn belüli megtérüléshez minimálisan elvárandó 30%-os profitráta alkalmazása mellett a cseresznyét legalább 1,20-2,15 EUR/kg áron szükséges értékesíteni ahhoz, hogy jövedelmező legyen a tevékenység.

A fenti nagyon egyszerű elemzés számos tekintetben további kiegészítést igényel, mivel felmerülnek olyan általános költségek, amelyekkel itt nem kalkuláltunk. Fontos azt is megjegyezni, hogy normál esetben, szezononként eltérő mértékben a termék legalább 5, szélsőséges esetben akár 30%-át is selejtbe kell dobjuk. Mindezeket figyelembe véve újra megállapítható, hogy a termelésnek mindenképpen el kell érnie a 26-28 mmes jellemző méretet, annak érdekében, hogy megfelelő árbevételt érhessünk el a jövedelmező termeléshez. Minden kg cseresznye, amit 2,00 EUR/kg alatti áron értékesít az exportőr a piacra szállítva, nehezebbé teszi az év végén a pozitív eredmény elérését.

Szerzők:
Kelemen Péter ügyvezető igazgató,
Agro-Consulting Trade Kft.
Dr. Takács Ferenc
tudományos főmunkatárs, NAIK,
Gyümölcstermesztési Kutató Intézet,
Újfehértói Kutató Állomás