Míg a zöldségtermelők az átlagostól jobb évet, addig a gyümölcstermesztők csak közepes évet zártak az elmúlt évben. A rekord évnek ígérkező gyümölcstermés az április fagyok miatt lett csak közepes. A tavaszi fagy az ország különböző részein, elszórtan jelentkezett 0-80%-os mértékben, így jelentős eltérések mutatkoztak területenként és növényfajonként is. A meleg tél előre- és összehozta a gyümölcsösök virágzását, mely megporzásban okozott komoly gondokat. (Egyszerre virágoztak a csonthéjasok, almatermésűek és a jól mézelő repce is.)

Az áprilisi -3–7 OC közötti éjszakai hőmérsékletek érintették szinte az összes gyümölcsfajt, de a fagy területi eloszlása még mikrokörzetenként is eltérően jelentkezett. A hazai fagyok a kiültetett zöldségfajoknál kisebb fagyásokat, jelentősebb lefázásokat okoztak (korai paprikák, görögdinnye, zöldborsó). Ezt a növények nagy része „kiheverte”: kisebb hozam csökkenéseket okozott és a betakarítások késtek 1-2 hetet. A nyári időjárás az átlagtól csapadékosabb volt, főleg júniustól augusztus közepéig, mely egyes zöldségfajokra pozitívan, míg másokra negatívan hatott. Több volt a hirtelen lezúdult nagy mennyiségű csapadék és a nagyon intenzív heves jégverés (ez azt is jelenti, hogy nagy szükség lenne a jégelhárító rendszerre). Szerencsére szeptember október hónap időjárása kedvező volt, ami segítette a betakarítási munkák előrehaladását és pozitívan hatott a tárolt növények eltarthatóságára. A nyári sok csapadék egy-egy fajnál okozott gondokat (meggy, cseresznye gyümölcsrepedése hatványozott problémaként jelentkezett), és kedvezett a kórokozók elterjedésének is, amit fokoztak a jégverések miatti terméssérülések is.

A 2016. év a hajtató kertészeknek sokkal kedvezőbb volt, mint 2015., mert kiegyenlítettebb volt a hőmérséklet (kevesebb volt a hőségnapok száma), így jobbak voltak a hozamok és a minőség is. Összességében a tavalyi év gyümölcs termésmennyisége 850 ezer tonna körül alakult. Az alma 510 ezer tonnával közepes évet zárt, sajnos az étkezési alma aránya nem érte el még az átlagosnak tekinthető 30%-ot sem (jég és fagy miatti minőségi károk). A meggyből a fagyok és gyümölcshullás után csak 65 ezer tonnát becsültünk végül 85 ezer tonna körül zárt. A gyümölcstermő terület enyhe növekedést mutatott 2015-höz képest. Jelentősen növekedett a dió és bodza területe, míg kisebb mértékben nőtt a kajszi, meggy és cseresznye területe is. A szabadföldi zöldségek területe is növekedett, főleg a csemegekukorica, görögdinnye, sárgarépa, petrezselyem. A többi kultúránál stagnálás vagy gyenge csökkenés következett be. A betakarított mennyiség 1 500 ezer tonna körül volt.

A hajtatásban nőtt a káposztafélék és salátafélék termelőterülete és mennyisége is. Paprikánál, paradicsomnál a terület nem változtak érdemben, de korszerűsítéseknek köszönhetően tovább nőttek a hozamok. Így a hajtatott termékek mennyisége 430 ezer tonna körül alakult 2016- ban. 2016-ban a gyümölcsök termelői árai elmaradtak a várakozástól, míg zöldségeknél főleg a korai időszakban kedvezőbbek voltak az árak, a tárolt növényfajoknál (hagymafélék, gyökérzöldségek) a vártnál alacsonyabb árak alakultak ki, ezt részben ellensúlyozni tudták a nagyobb hozamok.

A zöldség-gyümölcs ágazat együttes produktuma 2016-ban ~2 766 ezer tonna volt, mely átlagosnak mondható (1. és 2. táblázat).

FruitVeB