A FruitVeB szakmaközi szervezet továbbképzést szervezett zöldségtermelő kertészek és szaktanácsadók részére 2017. február 28. és április 4. között. A továbbképzés célja mind a szántóföldi, mind pedig a hajtatási zöldségtermesztési technológiák elméleti és időszerű gyakorlati kérdéseinek áttekintése volt. A résztvevők az egyes témakörök elméleti kérdéseiben jártas, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakemberek előadásait és innovatív termelők felkért hozzászólásait hallgatták meg öt alkalommal, egész napos program keretében. A képzésnek a Délalföldi Kertészek Szövetkezete adott otthont.

Az elméleti alapok felfrissítése

A növények termesztése, fejlődésük irányítása nem lehetséges a növényélettani folyamatok megértése nélkül. A növényélettan tudomány rendkívül gyorsan fejlődik, így az ez irányú tudás frissítése mindig időszerű a szakemberek számára. A tanfolyam bevezető előadása „A növényfiziológia termesztési vonatkozásai” (előadó: Ledóné dr. Darázsi Hajnalka, vezető szaktanácsadó, DélKerTÉSZ) összefoglalta a növényi szervezet speciális tulajdonságait. Felvázolta a legfőbb életfolyamatokat, hangsúlyozva a fotoszintézist, a fotoszintézisre ható tényezőket. Kiemelte a fény szerepét, tulajdonságait, mérési módját, szabályozási lehetőségét. Kitért a virágzás, termésképződés fiziológia hátterére. Az elméleti anyagot technológiai kutatások eredményeivel szemléltette. A második előadás „Fókuszban a gyökér” címmel (előadó: Ledóné dr. Darázsi Hajnalka) a gyökér szerkezeti felépítését fejlődési mechanizmusát mutatta be. Összefoglalta a gyökér szerepét, a víz- és tápanyag-felvétel módját. Ismertette a növény számára legfontosabb tápanyagok felvehetőségére ható tényezőket, a hiánytünetek kialakulását. Bemutatta a rizoszféra szerepét. A legújabb kutatási eredmények alapján kitért a mikorrhiza kapcsolatra a szántóföldi termelés és a talaj nélküli hajtatás vonatkozásában.

„A növényi stressz és kezelése” címmel Szőriné Zielinska Alicja (tanácsadó, Hidrokultúra ’94 Kft.) tartott előadást. Ismertette a növényi stressz fogalmát és példáit. Részletezte a szárazság stressz formáit, azok megfigyelését és kezelését, az öntözés helyes alkalmazását. A hőmérséklet esetén az alacsony és magas értékeknek a zöldségnövények fejlődésére kifejtett hatását mutatta be. Részletezte a stressz kezelésében legfontosabb tápelemek szerepét. Végül felhívta a figyelmet a folyamatos megfigyelés szerepére a stressz kezelésben. Az elméleti alapokhoz kapcsolódott „Mit várhatunk a rezisztens fajtától?” című előadás is (előadó: Ledóné dr. Darázsi Hajnalka), mely összefoglalta a növényi ellenállóság jelentőségét, tisztázta az ezzel kapcsolatos fogalmakat: tolerancia, rezisztencia. A hazai kutatási eredmények alapján ismertette a növényi rezisztenciák típusait, példákon mutatta be ezeket, mint a paprika fonálféreg és baktériumos levélfoltossággal szembeni ellenállósága, ill. a paradicsom peppino vírus elleni védekezés lehetősége. Ismertette a rezisztencia tulajdonságok teszt módszereit, és a rezisztencia áttörés, illetve tartós rezisztencia fogalmát.

A talaj és termesztő közegek

A zöldségtermesztés legfőbb közegéről, a talajról adott átfogó ismereteket „A talaj tulajdonságai, talajvizsgálatok értelmezése, a talajállapot fenntartása” címmel Dr. Hüvely Attila (docens, PAE Talaj- és Növényvizsgáló Laboratórium) előadása. Ismertette a talajtani alapfogalmakat, a fizikai és kémiai talaj tulajdonságokat, részletezte a vízben oldható sótartalom, a pH, a mész tartalom mérésének módjait, gyakorlati vonatkozásait. Kitért a tápelemek felvehetőségére, azok meghatározási módjára a talajvizsgálat során. Talajvizsgálati eredményeket, és azok alapján kiszámított tápanyag-utánpótlási lehetőségeket mutatott be. Ismertette a talajállapot megőrzését célzó trágyázási technológiát. Végül szakirodalmat ajánlott a zöldségfélék tápanyagellátása témában a hallgatóságnak. A hajtató kertészetekben tért hódított közegekről „A termesztőközegek tulajdonságai” címmel Szőriné Zielinska Alicja tartott előadást (1. kép). A kőgyapot, kókuszrost, tőzeg, perlit legfontosabb fizikai és kémiai tulajdonságait ismertette. Összehasonlította az egyes közegek előnyét-hátrányát a termelés szempontjából. Kiemelte az egyes közegek különböző igényét az öntözési technológiával kapcsolatban.

Az öntözés

Az intenzív zöldségtermesztés műveléséhez nélkülözhetetlen a korszerű öntözési ismeretek elsajátítása. „Az öntözővíz minőségi követelményei” előadásban Rácz Istvánné dr. (főiskolai tanár (SZIE, Tessedik Campus) bemutatta a hidrológiai folyamatokat a felszíni és felszín alatti vízkészletek képződésére utalva, kiemelve a termelők felelősségét is a vízkészletek minőségének megőrzésében, a víztakarékosság fontosságát. Részletezte a zöldségnövények öntözésére alkalmas vízminőségi követelményeit, mint só, klorid, toxikus anyag, nátrium, hidrogénkarbonát tartalom határértékeket. Jellemezte a vízforrásokat, mint felszíni vizek, és rétegvíz. Bemutatta a víztisztítás lehetőségét a kertészetek számára. Végül különböző régiókból származó vízminták laboratóriumi vizsgálatának eredményeit mutatta be, amiből kitűnt, hogy a Duna-Tisza közi területek vízforrásai a legalkalmasabbak a kertészeti termesztésre.

A műszaki ismeretek is jelentősen meghatározzák az öntözés hatékonyságát. „Az öntözés technikai eszközei és az öntözővíz mennyiségének meghatározása” címmel Kovács Ferenc (ügyvezető Tó és Öntözés Kft.) tartott előadást. A hazai öntözéstechnika jeles képviselője elmondta, hogy cégük márkafüggetlenül a hazai igényeket kielégítve forgalmaz öntözéstechnikai eszközöket, tervez öntözőrendszereket és független honlapot üzemeltet, ahol az elérhető eszközökről információt tárol. Összefoglalta az öntözés technológia elveit, a növény igényét. Kiemelte a gyökérzóna teljes átnedvesítésének fontosságát, az öntözés módjának hatását a növény generatív-vegetatív egyensúlyára. Bemutatta a vízszűrő berendezések működését, a szórófejek, a csepegtető csövek és a kertészeti termesztésben használatos tápoldatozó gépek típusait. Ismertette az öntöző rendszerek tervezésének főbb kritériumait, mint a nyomás szükséglet, cső hosszúság és keresztmetszet valamint áramlási sebesség.

A tápanyag-gazdálkodás kérdései

A Tápoldatozás, adagolás, kijuttatás és a műtrágyák tulajdonságairól Sugár Eri-ka (Borealis, tanácsadó) beszélt. Vázolta a növények tápoldatozására vonatkozó általános elveket: a tápanyagok felvehetőségét, a tápelemek egymáshoz való viszonyát, a felvehetőséget befolyásoló tényezőket. Részletesen ismertette az egyes makro-, mezo- és mikroelemek jelentőségét a növény számára, hiányuk tünetét. Kifejtette a szántóföldi és hajtató kertészek számára fontos kijuttatási módokat, az adagolás feltételeit, a kijuttatás technikai hátterét. Végül egyes tápelemekkel végzett termelői kísérleteket mutatott be. A biostimulátorok alkalmazásáról Koszó Lajos a Biolchim ügyvezetője tartott előadást. A biostimulátorok kutatása a nyolcvanas évek végén indult és óriási léptékben fejlődik. A biostimulátorok a gyökérzónába juttatott anyagok, amelyek serkentik az ott lezajló biológiai folyamatokat, ezzel segítve a növény fejlődését. Az előadó ismertette az ide tartozó készítmények típusait, részletezve az egyes készítmény típusok hatásának mechanizmusát, előállításuk főbb technológiáját. Az új generációs készítményekre is kitért, amelyek mind a gyökérzónában, mind pedig a levélfelületen alkalmazhatók. Végül konkrét termesztési kísérletekkel mutatta be a készítmények alkalmazhatóságát.

Növényvédelem

A növényvédelem egyik legfontosabb témája a zöldségtermesztésnek és igen szerteágazó. A képzésen a technikai háttér és az integrált szemléletű megoldások kerültek ismertetésre. A „Növényvédő gépekkel szemben támasztott követelmények” címmel Bakonyi István (MANOK-Növényorvos Kft.) tartott előadást. Ismertette a növényvédő gépek felülvizsgálatának követelményét, a vizsgálatra akkreditált helyszíneket. Részletezte a gépek megfelelő felkészítését a vizsgára, a vizsgálat folyamatát, a gyakran előforduló hibákat. Bemutatta a megfelelő minőségű gépek tulajdonságait, felhívta a termelők figyelmét felelősségükre az előírásoknak megfelelő növényvédőszer-kijuttatás alkalmazásában. „A növényvédelmi előrejelzések lehetősége a szabadföldi zöldségtermesztésben” címmel dr. Aponyi Lajos (Növényorvosi Kamara, Főtitkár) tartott előadást (2. kép). Kihangsúlyozta az előrejelzés jelentőségét az integrált növényvédelemben, ismertette a szükséges meteorológiai állomástípusokat, a csapdázások különféle eszközeit. Részletesen illusztrálta a zöldségfajok különböző kártevői ellen alkalmazható előrejelzési módokat, módszereket. A „Biológiai védekezés lehetősége a hidegfóliákban és a szabadföldi termesztésben” címmel Forray Alfréd szaktanácsadó tartott előadást (3. kép). Részletezte a zöldséghajtatásban legfontosabb kórokozók, kártevők elleni biológiai védekezési lehetőségeket, kiegészítve a szántóföldön is alkalmazható módszerekkel. Az előadó rendkívül hasznos és újszerű előadása nagy tetszést aratott a hallgatóság körében, a tanfolyam legjobb előadásának tartották. (Az előadás anyagából készült cikket külön közöltük. Szerk.)

Szántóföldi zöldségtermesztés

A képzés délutáni programjain a termesztéstechnológia elemei kerültek megbeszélésre. Különösen hangsúlyos volt a szántóföldi kultúrák ismertetése, hiszen a TÉSZ-ek jelentős előállítói ezeknek a kultúráknak. Az ipari zöldségnövények (borsó, ipari paradicsom) részletes termesztés technológiáját Roszik Attila, (ügyvezető Monko-Farm Kft.) ismertette.

A cég más termelőket is integrál és a DélKerTÉSZ tagja. 2017-ben 200 hektár ipari paradicsom termelésére van szerződése az ipari partnerekkel. Zöldborsó termelése is kiemelkedő, növekvő tendenciát mutat. Az előadó a részletes technológia, mint talaj-előkészítés, trágyázás, öntözés, növényvédelem mellett kitért az ipari partnerekkel történő szerződéskötés feltételeire, specialitásokra, mint fajtaválasztás, áru minősítő rendszerek.

A gyökérzöldségek termesztéstechnológiáját Benák Péter, míg a hagymafélék termesztéstechnológiáját dr. Kádár András (Rit-Sat Kft.) ismertette. Az előadók bemutatták a hazai termesztőtájakat, fajtatípusokat, a piaci trendeket, a technológia változások irányát. A tápanyagutánpótlás mellett a fontosabb betegségek elleni védekezési lehetőségeket is ismertették. A káposztafélék termesztés technológiáját Antal Gyula (Syngenta Seeds Kft.) ismertette. Az európai termesztésjellemzői után a hazai termesztési trendekről beszélt. Részletezte a termelés tervezésének szempontjait, mint biológiai alapok, technológiai lehetőségek. Kitért a fajta innovációra, a legfontosabb betegségek megelőzési, kezelési lehetőségeire. Az előadáshoz Badenszki László (Romanesco Kft.) szólt hozzá, mint termelő. Elmondta a munkaerő gondok hogyan küzdhetők le, illetve fontos a hosszú távú beszállítói kapcsolatépítés a stabil gazdaság megteremtése érdekében.
A salátafélék termesztéséről Tóth Kamill (Rijk Zwaan) beszélt részletesen. Bemutatta az európai trendeket, a faj kör változatosságát, összehasonlította a hazai és európai technológiát, különös tekintettel a gépesítésre. Részletezte a fajta innováció irányát, eredményeit. Az előadáshoz Becsey Zoltán termelő szólt hozzá, saját gyakorlata, technológiája előadásával. A dinnyefélék termesztését Sándor László (értékesítési vezető, Nunhems), és Dorcsinecz Balázs (Euro-TÉSZ) termelő mutatta be. A dinnyefélék termesztése hazánkban nagy múltra tekint vissza és jelenleg is az ipari zöldségnövények után a legnagyobb területen termelt. Ennek ellenére 15% területcsökkenés várható 2017-ben. A termésmennyiség viszont várhatóan nem csökken, mivel egyre inkább előtérbe kerül az intenzív technológia, ahol a terület 70%-án már oltott dinnyét termesztenek. A fajtatípusokban is van némi változás, a görögdinnyében egyre többen termelik a magnélküli típust. Az előadók részletezték a termesztéstechnológiát: a talaj-előkészítés, a palántanevelés, a korai takarás, a tápanyag-utánpótlás, öntözés és növényvédelem témáit, az áruvá készítés lépéseit. A konzervuborka termesztését Hornyák Csaba (termékfelelős, ZKI) ismertette. Az uborka igen fontos zöldségnövény, a világ zöldségtermeléséből kb. 5%-kal részesedik. Hazánkban nagy hagyománya van a konzervuborka termesztésnek és fogyasztásnak. Sajnos az utóbbi 15 évben a feldolgozó üzemek száma drasztikusan lecsökkent, így a termőfelület is több ezer hektárról kb. 900 hektárra redukálódott. A konzervuborka termesztése nagyon kézimunka-igényes, így elsősorban a szabolcsi tájegységben termelik, ahol a TÉSZ-ek
sok kistermelő áruját integrálni tudják. Az előadó kitért a fajtatípus váltásra, részletezte az intenzív támrendszeres módot, ami a hazai termelési körzetben szinte egyeduralkodó. Kitért a takarásra, növényápolásra, öntözésre, szedésre, növényvédelemre.

A hajtatásról

A hajtatási technológiák speciáliskövetelményeit Forray Alfréd részletezte. A hajtatásban a környezeti tényezők szabályozására van lehetőség, de azok módja meghatározza a termelés sikerét. Az előadó részletezte a berendezésekben a fény, a hőmérséklet, a széndioxid mérésének módjait, az összefüggéseket, amelyeket az egyes környezeti paraméterek beállításakor figyelembe kell venni. Példákon szemléltette a rossz szabályozás következményeit: a virág és terméshullás, rossz termésminőség, egyenetlen kötődés. Bemutatta a mai klimatikus viszonyoknak leginkább megfelelő termesztő berendezéstípusokat, a legkorszerűbb klímaszabályozási módszereket, mint súlymérés, növény növekmény mérés. Beszélt a mesterséges megvilágításról és a hűtött házak működéséről.

A résztvevők véleménye

A témaköröket előzetes felmérés alapján állították össze a szervezők. A képzésen a zöldség-gyümölcs TÉSZ-ek részéről 28 fő szakember vett részt, valamint NAK szaktanácsadók és termelők. 29 fő értékelte az elégedettségi kérdőív kitöltésével a rendezvényt: a szervezéssel, a lebonyolítással 85 % teljesen elégedett volt. Az elhangzott ismereteket 85% teljesen aktuálisnak tartotta és 70% rendkívül hasznosnak. A legnépszerűbb témák a biológiai növényvédelem, a tápanyag – utánpótlás, az öntözés, a növényvédelem voltak. Arra a kérdésre, hogy 2018-ban részt venne-e hasonló képzésen, mindenki igennel válaszolt.

Lejegyezte:
Ledóné dr. Darázsi Hajnalka,
vezető szaktanácsadó, DélKerTÉSZ