A FruitVeB és a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. közös szervezésében 2016. június 10-én, a Tolna megyei Tevelen került megrendezésre a korai kajszifajtákat fókuszba állító szakmai nap. A rendezvény házigazdája a Balaton Ker-Tész Szövetkezet volt.
A szakmai napon szép számmal jelentek meg kajszi termesztésével foglalkozó gazdák az ország minden tájáról, a létszám meghaladta a nyolcvan főt. Ez a nagy érdeklődés is jól mutatja számunkra, hogy a kajszi perspektivikus gyümölcsfaj. Termesztése jó fajtaválasztással igen jövedelmező lehet, hiszen piaci lehetőségeink kimondottan jók. A kajszi mind a hazai, mind a külpiacokon keresett termék. Gazdaságos termeszthetőségét azonban egyre inkább fenyegeti a kajszi fapusztulás, melynek mértéke egyes korábbi években bizonyos termőtájakon a 40–50%-ot is elérte. A betegséggel kapcsolatos tapasztalatokról is szó esett a szakmai napon.
A tanácskozás résztvevőit Máté Józsefné, a Balaton Ker-Tész Szövetkezet elnöke köszöntötte. Üdvözölte a jelen lévőket és külön örömét fejezte ki a nagy számú érdeklődő miatt. Röviden bemutatta a szövetkezet tevékenyéségét, majd átadta a szót Szénási Tibornak, aki Závod és Kisvejke községek határában lévő ültetvényén termeszt kajszit. A gazda röviden bemutatta a tolnai termőtájat, annak jellegzetességeit. Dr. Szani Zsolt, a NÉBIH Kertészeti Növények Fajtakísérleti Osztályának témavezetője előadásában a kajszi fajtahasználat alakulásáról valamint a hazai és nemzetközi trendekről beszélt. Évről évre újabb fajtákkal állnak elő a nemesítők, egyre több az elérhető fajta. A nemesítés az utóbbi harminc évben jelentősen megváltozott, a magán nemesítői műhelyek által kiadott fajták aránya eléri a 70%-ot évente. Ez nyilvánvalóan jelzi a nemesítésben rejlő jó üzleti lehetőségeket. A fajtaelőállításban egyre inkább az irányított keresztezés dominál, aránya mára megközelíti a 80%-ot. Az érési időt tekintve az európai oltalom alatt álló fajtáknál a korai érésűek dominálnak és jelentősebb hányadot képviselnek a nagyon korán és nagyon későn érők, a középidejű és kései kajszik azonban háttérbe szorulnak. Ez a világtrendhez képest eltérést mutat, ott a kései és nagyon kései szegmensben van nagyon kevés fajta, viszont a középidejűek a korai fajtákéhoz hasonló jelentőséggel bírnak. A gyümölcsméret vonatkozásában a közepes méretű kajszibarackot adó fák a legnépszerűbbek, de a nagy gyümölcsűek is kedveltek. A kicsi és a nagyon nagy méretkategóriákba tartozó termést adó fajták aránya nem jelentős. A változásokat jól leírja az, hogy amíg ’60-as években a maximális gyümölcstömeg 45–50 gramm volt, a szüreti időszak pedig a június 25. és július 25. közötti időszakot fedte le, addig a 2000-es évekre a gyümölcsök tömege elérte a 90–120 grammot, a szüreti időszak pedig június elejétől szeptember közepéig tart. Egyre divatosabbak és kedveltebbek a fedőszínnel borított és kemény húsú fajták.
A világpiaci változásoknak köszönhetően a hazai oltványelőállításban is változások várhatóak. A középkorai és kései fajták aránya néhány százalékkal, a középidejűeké pedig jelentősen, akár 10%-kal is csökkeni fog. A korai fajtáknál nagyon enyhe növekedés valószínűsíthető, a középkései fajták aránya pedig vélhetően megduplázódik. Ez utóbbi azért is örvendetes lenne, mert a későbbi érésű fajták gyümölcse jól értékesíthető az export piacokon – jellemzően Németországban – mivel akkorra már a konkurens országok áruja kiürül a piacról. A kajszi nemesítésének főbb céljai a világban a rezisztencia (Xanthomonas; Pseudomonas; Monilinia; Citospora; plum pox virus), a fagytűrés és a sótűrés kialakítása. Dolgoznak még különböző növekedési típusú (spur; féltörpe; törpe), alacsony és magas hidegigényű, valamint különleges gyümölcsöt adó (fehér vagy vörös gyümölcshús) és ipari céltermelésre való fajtákon is. Külön kiemelt cél a kajszi alanyok nemesítése, hiszen a termesztés alapja a jó alany használata.
Dr. Apáti Ferenc (Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar) a hazai gyümölcstermesztés, azon belül is a kajszitermesztés kilátásairól beszélt a gazdasági-piaci tendenciák tükrében vizsgálva azt. Előadását a gyümölcstermesztésünk 2004–2013 évek közötti tendenciáinak elemzésével kezdte. A kajszival kapcsolatban elmondta, hogy ebben az időszak mind a termésmennyiség, mind a termőterület jelentősen csökkent. A termésmennyiség erősen függ az adott évi időjárástól, ezért önmagában ebből messzemenő következtetéseket levonni nem szabad. Azonban az 1 500 ha-os termőterület csökkenés figyelemre méltó és elgondolkodtató. Termelési színvonalunk a „top 5” versenytárs országok átlaghozamaihoz viszonyítva igencsak alacsony, az elmaradottsági mutató – 63%. A relatív termelési színvonal mutató – a hazai átlaghozamokat a jó termelési színvonalhoz viszonyítva – csak 28% a 2010–2013 évek közötti időszakban, míg 1985–1988 között még 66% volt. A a gazdaságos termelés minimumkritériuma a 15–20 tonna közötti hektáronkénti terméshozam, amelyet a hazai jó színvonalú üzemek tudnak ugyan teljesíteni, de ilyen üzemből van kevesebb. Versenyképes csak az lehet, akinek termelése hatékony és gazdaságos, ezért a hatékonyság fokozása elengedhetetlen a talpon maradáshoz.
Tóth Milena, a Yara Hungária Kft. szaktanácsadója a Yara tápanyagutánpótlási megoldásait mutatta be. Telepítés előtt a talajvizsgálati eredményeknek megfelelően tápanyagfeltöltést kell végezni. Később a növények tápanyagellátottságát rendszeresen ellenőrizni kell, a levélanalízishez a hajtások középső harmadából kell a mintákat megszedni a termésérés végén. A nitrogén ideális aránya 2–2,5%, a káliumé 2–3%, a foszforé 0,2%. A kajszi számára, mint a csonthéjasoknál általában, nagyon fontos a kálium megfelelő mennyisége, mivel ez a makroelem a virágrügyek képzéséhez, a hajtásnövekedéshez és a gyümölcsfejlődéshez és az éréshez is létfontosságú. A kálium a talajban nehezen mozog és felvehetőségét több antagonista elem (nitrogén, magnézium, kálcium) is befolyásolja. A bór a virágrügyek képzésében és virágzásban játszik szerepet, ezért igen fontos elem. A foszfor a termés színeződésére van kihatással. E mellett a többi elem szerepe sem elhanyagolható, a fák jó kondícióban tartásához és nagy termésátlagok eléréséhez kiegyensúlyozott tápanyagellátás szükséges. A Yara több termékkel van jelen a piacon melyekkel komplex megoldásokat képes szállítani a termesztőknek.
Dr. Nagy Géza, a NÉBIH Növényvédelmi Technológia Fejlesztési és Koordinációs Osztályának munkatársa a kajszi kórokozói elleni növényvédelmi kérdéseket taglalta. Moniliás betegséget több kórokozó okozhat (Monilinia laxa; Monilinia fructigena és újabban a Monilinia fructicola), melyek közül talán a virág és hajtáselhalást okozó M. laxa az, amely a legnagyobb károkat tudja okozni. A védekezés fő időszaka virágzáskor van. Az időjárás függvényében 3–4 alkalommal (pirosbimbós állapottól sziromhullás végéig) elvégzett kezelések kielégítő védelmet adnak, de ügyelni kell a növényvédő szer helyes megválasztására, mivel a hőmérséklet több készítmény hatásfokát is befolyásolja. Ezért célszerű olyan hatóanyagot választani, amely alacsonyabb hőmérsékleten is hatékony (pl. ciprodinil). A vegetációs periódus végén, lombhulláskor és tavasszal elvégzett lemosó permetezésekkel, az elhalt vesszők és ágrészek, valamint a gyümölcsmúmiák eltávolításával csökkenthető a fertőzés kialakulásának kockázata. A gyümölcsökön is tüneteket okozó sztigminás betegség (kórokozó: Stigmina carpophyla) elleni védekezésnél a tavaszi rezes lemosás és a lehullott levelek talajba forgatása kell, hogy kiegészítse a kémiai védekezést. A kajszi tafrinás betegsége (kórokozó: Taphrina deformans) a ’70-es ’80-as években rendszeresen előfordult az üzemi kajsziültevényekben, majd gyakorlatilag eltűnt. Mostanra ismét megjelent, az idei szezonban több helyről is erős fertőzésekről számoltak be a termesztők. A betegség újbóli megjelenése valószínűleg több tényezőnek köszönhető. Egyrészt az új fajták fogékonysága nagyobb lehet a betegséggel szemben, e mellett az időjárás is szerepet játszhat a kialakulásában. Ezen faktorokon túl emberi mulasztás is közre játszik, mivel a moniliás betegség elleni védekezéssel e kórokozó fertőzése is megelőzhető.
Dr. Szabó Zoltán, a Balaton Fruit Kft. ügyvezetője a kajszi fapusztulással kapcsolatos tapasztalatait és gondolatait összegezte. A kajszi pusztulása nem újkeletű probléma, már az 1920-as években is értekezett róla a szakmai irodalom. Magyarországon az ’50-es évek közepén a gutaütésben elpusztult fák aránya meghaladta a 9%-ot. A probléma világszintű, hatékony védekezés egyelőre nincs. Az okokat tekintve számos elmélet látott napvilágot. Az elpusztult vagy pusztuló félben lévő fákból számos kórokozót (baktériumot és gombákat) mutattak ki. A tudomány mai állása szerint, köszönhetően a labortechnikák és diagnosztikai módszerek fejlődésének, az elsődleges kórokozó a Candidatus Phytoplasma prunorum fitoplazma, melynek bizonyítottan vektora a szilvalevélbolha (Cacpopsylla pruni). A kórokozóval fertőzött fák aránya igen magasnak mondható, a felmérések szerint Franciaországban és Németországban 80, Olaszországban 90% feletti. Magyarországon a becslések szerint akár 85%-os is lehet. A megfigyelések szerint a pusztulásra való hajlam függ az alanytól és a fajtától. (Külön megjegyzendő, hogy úgy tűnik a, közbeoltással nevelt fák pusztulási aránya sokkal kisebb.) Ezek mellett az időjárás – különösen a téli – és a fák terheltsége is befolyásoló tényező lehet. Létezik már a fajták érzékenység szerinti csoportosítás, melyből néhány példát az alábbi táblázat szemléltet. A 2015-ös évben megfigyelt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ültetvényekben a pusztulás aránya átlagban a ’Magic Cot’ és a ’Goldrich’ fajtáknál 10% alatti, míg a sor másik végén álló ’Chrisgold’, ’Bergarouge’, ’Goldbar’ fajtáknál 30% feletti volt. A 2016. tavaszán megismételt felmérés utóbbi fajtáknál már a vegetációs periódus elején 10–15%-os pusztulást mutatott. A védekezésre hatékony módszer egyelőre nincs, a sarjhajtások eltávolításával és a vektor elleni kémiai védekezéssel próbálhatunk előre menekülni. E mellett a fertőzés továbbterjedésének megelőzése érdekében az elpusztult fákat azonnal el kell távolítani az ültetvényből.
Az ebédet követően Szénási Tibor és Szász Gábor Kisvejke határában fekvő ültetvényeit látogattuk meg, ahol már javában folyt a betakarítás. Termesztett fajtáik a ’Spring Blush’, ’Pink Cot’, ’Sylred’, ’Magic Cot’, ’Big Red’, ’Silver Cot’, ’Bergeval’. Az ültetvények intenzív művelésűek, öntözöttek. Az esetleges tavaszi fagyok ellen fagyvédelmi gyertyák használatával védekeznek. A jó technológiának köszönhetően termésátlagaik magasak, Szénási Tibor elmondta, hogy 2015-ben a harmadik éves ’Pink Cot’ 23 tonnás termést hozott hektáronként.
Hunyadi István
