Az utóbbi években a mezőgazdasági termesztésben egyre inkább teret nyernek az általában „biostimulátor” csoportba sorolt különböző termékek. Habár ezek a termesztéstechnológiai elemek hazánkban már a kilencvenes évek elejétől megjelentek, az ilyen típusú készítmények általános használata az utóbbi években lett jellemző.

Mielőtt pontosan definiálnánk mit is értünk biostimulátor termék alatt érdemes egy picit a növénytáplálás fejlődését áttekinteni. A XIX. század végéig a tápanyag-utánpótlás egyet jelentett a szerves istállótrágya használatával. A mezőgazdaság tudomány és a vegyipar fejlődésével az egyszerű NPK műtrágyák gyártása és használata a múlt század első harmadában elkezdte térhódítását. Hazai vonatkozása ennek a folyamatnak az első hazai műtrágyagyár alapítása volt Péten 1932-ben. A mezo és mikroelemek utánpótlása az 50- es évektől indult el és vált elterjedtté a 90-es évekre növénykultúráktól függően hol előbb, hol később. A 80-as évekig általános volt az a szemléletmód, hogy a hagyományos szervestrágyázás és az ipari műtrágyák szakszerű használatával a növénytáplálás teljes mértékben megoldható. A legfontosabb a tápanyagmérleg pontos megállapítása és az erre alapuló tápanyag-utánpótlási terv megvalósítása. Hosszú ideig a lombtrágyázás szakmai megítélése vitatott volt és csak a 90-es évek elejétől lett stabil technológiai elem számos kultúrában. A 80-as évek közepétől egyre több kutatás támasztotta alá azt a tényt, hogy a növények felépítő folyamatai sokkal bonyolultabbak, mint azt korábban gondoltuk. A növényi metabolizmusban bonyolult kölcsönhatások vannak ahol nehéz elhatárolni tisztán az egyes folyamatok szerepét: gondoljunk csak arra, hogy a gyökérrendszer működése a talaj mikrobiológiai és fizikai tulajdonságaival milyen szorosan összefügg. A 70-es évek elejétől főleg olasz és spanyol gyártók jelentek meg az agrárszektorban „furcsa” termékekkel, melyek „egzotikus” hatóanyagokra és hatásmechanizmusokra hivatkozva ígértek jobb tápanyaghasznosulást, egészségesebb növényeket, erősebb gyökérrendszert, stresszoldást. Ezek a termékek voltak az első biostimulátor készítmények.

Az EBIC (Európai Biostimulátor Konzorcium) az alábbiak szerint definiálja a termékcsoportot:
Biostimulátor: olyan anyag vagy kivonat illetve mikroorganizmus mely a növényre vagy a rizoszférába juttatva:
– Serkenti a természetes növényi felépítő életfolyamatokat
– Fokozza a tápanyagfelvételt
– Javítja a tápanyagok hasznosulását
– Abiotikus stresszt csökkent
– Termésminőséget javít

Hogyan csoportosíthatjuk ezeket az anyagokat:
– Humuszkivonatok
– Komplex szerves anyagok
• Poliszacharidok, élesztőkivonat…
– Hasznos elemek melyek nem hagyományos tápanyag utánpótlási összetevők
• Al, Co, Na, Se, Si – Foszfitok és egyéb szervetlen sók
– Mikroorganizmusokat tartalmazó anyagok
– Alga kivonatok
– Kitin,kitozán származékok
– Párolgási veszteséget csökkentő termékek
– Szabad aminosavat tartalmazó termékek

A biostimulátorok napjainkra a termesztéstechnológiának egyre inkább stabil elemeivé válnak erre elég, ha a tárgykörrel való publikációk számát megnézzük: Biostimulátorokkal kapcsolatos publikációk száma

A termékcsoport becsült EU-s forgalmazási értéke 2007-ben 280 millió € volt, ami 2012- ben már meghaladhatta a 800 millió € szintet. Ilyen mértékű növekedési dinamika az agrárszektor egyetlen más termékcsoportjában sem figyelhető meg. Jelenleg csak az EU tagországaiban közel 2000 fő áll alkalmazásban nönyénykondícionálók gyártásával fejlesztésével kapcsolatban. Cégektől függően az alkalmazottak számának 10–33%-a kizárólag kutatásfejlesztéssel foglalkozik. Az EBIC felmérése szerint a piacon lévő termékek közel 60%-a tartalmaz szabadalmi oltalommal védett gyártástechnológiai elemet.

A biostimulátorok használatával egy 2011- es felmérés szerint az alábbi eredmények érhetők el:

– átlagosan 5–10% terméstöbblet
– 10–15% növényvédőszer megtakarítás
– 5–25%-os tápanyaghasznosulás növekedés
– 5–15%-al magasabb értékesíthető terméshányad

Mi a helyzet itthon:

A NÉBIH honlapját tanulmányozva az év elején kb.190 engedélyokirat volt kiadva Magyarországon.

Az engedélyek egyre nagyobb hányadát a mikrobiológiai termékek teszik ki. Meg kell jegyezni, hogy a hazai piacon igen magas a regisztráció nélkül illegálisan forgalmazott biostimulátor termékek aránya, mivel ezeket az uniós határokon belül akadály nélkül lehet szállítani és számos forgalmazó kikerüli az akár több milliós regisztrációs költséget. Végezetül meg kell említeni, hogy az iparág jelenleg rendkívül sok kicsi és néhány nagyobb gyártó-fejlesztő cégből áll. A helyzet talán a 70- es évekbeli növényvédőszer gyártás hőskorát idézi: számos lokális és néhány nagyobb globális szereplő jellemzi a piacot. Az utóbbi években a biostimulátor gyártó cégeknél is elindult egyfajta koncentráció például 2014-ben: az Arysta felvásárolta a francia illetőségű Göemar-t, a Biolchim felvásárolta az olasz CIFO majd a West Coast Marine Bio Processing kanadai céget.

KÓSZÓ LAJOS, Biolchim