A szabolcsi alma megmentésére irányuló kezdeményezés harmadik állomásaként 2018. március 23-án Gégényben került megrendezésre a „Merre tovább Szabolcsi Alma” című rendezvény. A helyszín kiválasztása tekintetében az egyik fő érv az volt, hogy a konferenciának helyt adó Alma Trade Kft. az ország egyik legkorszerűbb posztharveszt komplexumával rendelkezik (a legkorszerűbbnek tekinthető DCA-rendszerű hűtőtároló, valamint nagy kapacitású válogató és csomagoló infrastruktúra), valamint hazai viszonylatban kiemelkedően magas színvonalú marketing- és márkanév-építési tevékenységet végez. A rendezvény megszervezését a Földművelésügyi Minisztérium és az Agrármarketing Centrum támogatta.

A Szabolcsi Alma konferenciákból hagyományt kívánunk teremteni, minden tavaszra és őszre tervezünk egy-egy rendezvényt, mely „vándorgyűlés” jelleggel körbe megy a meghatározó szabolcsi TÉSZ-ek, kereskedők és termelők telephelyein.

A rendezvény célja az almatermelők piaci, gazdasági és marketing ismeretinek bővítése, a Szabolcsi Almában rejlő piaci és marketing lehetőségek feltárása és megismertetése a szakmai közönséggel, mindezzel pedig a termékpálya szereplői közötti együttműködés erősítése. A tanácskozás célcsoportja a térségben tevékenykedő almatermelők, feldolgozók, TÉSZ-ek és a fogyasztók. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében található a hazai almatermő terület több, mint fele, mintegy 15 ezer hektár. Az almatermesztés közvetlenül 6-8 ezer családnak jelent kiegészítő vagy teljes megélhetést biztosító jövedelmet, és még legalább ugyanennyi háztartás számára teremt munkahelyet.

A rendezvény megnyitása Juhász József Roland (ügyvezető, Alma Trade Kft. mint házigazda, 1. kép) Dr. Takács Ferenc (ÉKAZ Alma Terméktanács elnöke), Ledó Ferenc (FruitVeB elnöke) és Dr. Apáti Ferenc (ÉKASZ és FruitVeB alelnöke) köszöntőivel, illetve vitaindító előadásaival kezdődött, ezt követően pedig négy, a marketing és piaci lehetőségek témakörébe tartozó előadást hallhatott a közönség.

A rendezvény első előadója Dr. Szakály Zoltán, egyetemi tanár volt (2. kép), akinek előadásában a fogyasztói magatartás változását ismerhette meg a közönség, ugyanis amíg néhány évvel ezelőtt a fogyasztó kiszámítható volt, addig napjainkra kiszámíthatatlanná vált (értve alatta a sokkal differenciáltabb fogyasztási/vásárlási döntéshozatalt), az viszont vitathatatlan, hogy a fogyasztó áll a középpontban, tehát a termelőnek hozzá kell alkalmazkodnia. Fel-hívta a figyelmet a csomagolás, védjegy és márkázás fontosságára, melyek a fogyasztó meggyőzésének eszközei.

A termelők, kereskedők a fogyasztó „hatalmával” állnak szemben, aki beleszólást akar ezen eszközökbe, tehát a fogyasztó bevonása minden-napos gyakorlattá kell, hogy váljon. Fel kell ismerni, hogy nem a termelő irányítja a marketinget és meg kell találni azokat az értékeket, ami alapján választ a fogyasztó. Ilyen új érték az egészséges életmód, a tudatosság és a fenntartható fogyasztás. Felmérések alapján megállapították, hogy a magyar lakosság 20%-a elkötelezett egészsége iránt, nagyságrendileg 400 milliárd Ft-ot költ élelmiszerre és a nagy értékű termékeket keresi. Az élelmiszerek rangsorában a fogyasztói egészségkép tekintetében első helyen áll a zöldség és a gyümölcs, melyek az egészséges táplálkozás alapjai. Az előadó felhívta a figyelmet a csomagolás fontosságára, illetve arra, hogy a boltban található terméket össze kell kapcsolni a termelővel. A termelő nevének feltüntetése a felmérésben részt-vevő fogyasztók 60%-a szerint fontos, mert hitelességet és bizalmat kelt. Szó volt még a helyi védjegyek, jelölések, valamint a föld-rajzi árujelzők jelentőségéről. Konklúzióként a Szabolcsi Alma pozícionálását hangsúlyozta az előadó, valamint azt, hogy mennyi érték rejlik ebben a hagyományos, jó egészségképpel rendelkező termékben.

Ezt követően Dr. Soós Mihály, a Debreceni Egyetem adjunktusa a fogyasztói attitűdök-kel összefüggő legfontosabb ismereteket mutatta be. Megismertette a vásárlói döntéshozatal folyamatát, amely élelmiszereknél a próbával kezdődik, ezt követi a megismerés, végül pedig a vásárlás. A tanácskozás résztvevői megtudhatták, hogy a kommunikációval öt érzékszervre lehet hatni. Lényeges tény, hogy a fogyasztói attitűdöt meg kell ismerni és a termelők javára kell fordítani. Ezért piackutatásra van szükség, melynek egyik eszköze a kérdőívezés, a lakosság felmérése. Az előadó bemutatta ennek új módszereit, mint az internetes vizsgálat és a tömeges ötletbörze, emellett felhívta a figyelmet arra, hogy be kell vonni a fogyasztót a termékfejlesztésbe. Mivel a fogyasztó szempontjából kell kiindulni, ezért érdemes megismerni a fogyasztó vásárlási szokásait. Erre jó módszer a szemmozgás megfigyelése vásárlás közben, mely során értékelhető, hogy mire figyel a vásárló és mi kerüli el a figyelmét. Manapság rendkívül fontos az online kommunikációs csatorna és fel kell ismerni, hogy azonos szempontból közelít-se meg a termelő és a fogyasztó a marketinget. A közösségi ötletbörze egy tömeges ötletbörze, amely a tömegről szól, ahol több ezer ötlet merül fel és így nő a választási bázis, melyek közül ki lehet választani a meg-felelőt. A kommunikáció legfőbb eszközei a reklámozás, az értékesítés ösztönzése, a propaganda és a személyes eladás. Így érdemes igénybe venni a sajtó, internet és rádió  adta reklámlehetőségeket. Pozitív példának a Baromfi Terméktanács esetét hozta, így a közönség megismerhette, hogy ez a szervezet milyen eszközöket használt a hatékony kampány részeként.

A rendezvény harmadik előadója Kocsi Erika, hungarikum projektmenedzser volt. Az előadásban szó esett elsősorban a „Szabolcsi Alma” divízió-piaci önpozícionálásáról, amelyet szakmai és termelői összefogással lehetne megvalósítani. A közös cél az értékmentés, amely több szinten, több irányból és több megjelenési formában történhet, közös gazdasági érdekből, de történelmi alapokra is építve. Az Előadó megismertette a hungarikumokról szóló törvény alapvető céljait, amelyek között szerepel a nemzeti értékeink azonosítása és számbavétele, a széleskörű gyűjtőmunka elvégzése, a regisztrált értékek megismerhetősége, a nemzeti értékekből a hungarikumok kiválasztása, ezen értékek megismertetése külföldön és belföldön egyaránt, valamint a fennmaradásukról való gondoskodás. Bemutatta, hogy milyen szempontokat kell figyelembe vennünk, ahhoz, hogy egy nemzeti értéket hungarikummá nyilváníttathassunk.

A szempontok között felsorakoztatott néhány olyan elemet, mint az „ország imázsának emelése”, „a termék magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, külön-legességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye”, valamint hogy „ hozzájárul a magyarság mentális jó közérzetéhez”. Ezek alapján a Szabolcsi Alma minden tekintetben megfelelne a hungarikummá nyilvánításnak. Az előadás második felében pedig választ kaphattunk arra, hogy milyen agrármarketing stratégiát kell folytatnunk összehangoltan a Szabolcsi Almáért. Kocsi Erika bemutatta a hungarikum projektmenedzseri munka elemeit, valamint lépésről lépésre azt, hogy hogyan juthatunk el addig, hogy a nemzeti értékpiramisba bekerüljön a Szabolcsi Alma. Hallhattunk a jó brand előnyeiről, valamint a brandstylist vonalról, amely létrehozza a „Szabolcsi Alma” márka hangulatvilágát, grafikai elemeit, vizuális látványkommunikációját, valamint a szakmai csapatról, akik feladata a pozícionálás, perszonalizáció és egy ütőképes brand építése szakmai alapokon. Az előadás végén pedig a Nagykálló alma példáján keresztül szemléltette a sikeres marketinget, brand-, és márkaépítést.

A rendezvény utolsó előadójaként Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes a Földművelésügyi Minisztérium Eredetvédelmi Főosztályának osztályvezetőjét (3. kép) hallgathattuk meg.  A védjegyekkel és az eredetvédelemmel kapcsolatos információkat tudhattunk meg, azok pontos tárgyát, valamint feltételrend-szerét. A közönség tájékoztatást kapott az uniós eredetvédelmi rendszerekről, illetve arról, hogy mit is adhat az eredetvédelem egy terméknek. Az eredetvédelem kulcs szavai a hírnév, fogyasztói bizalom, magasabb termelői jövedelem, hozzáadott érték növelése, közösségformáló erő, valamint a gazdaságfejlesztés, a fenntartható fejlesztés. Megismerhettük a jelenleg eredetvédelemmel rendelkező termékeket a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint a szeszes italok csoportján belül. Az elhangzottak alapján tehát az Eredetvédelmi Program célja egyrészt az oltalom alatt álló föld-rajzi árujelzők számának növelése, másrészt pedig a már oltalom alatt álló földrajzi áru-jelzőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Az előadásból megtudhattuk, hogyan történik egy oltalom iránti kérelem, annak benyújtása és bírálati szakaszai. A kérelem beadásakor – egyéb számos kritériumnak megfelelve – pontosan le kell határolnunk

a földrajzi területet, a termék tulajdonságának, hírnevének a földrajzi területtel, a földrajzi származással való kapcsolatát és annak igazolását. A benyújtást követően két elbírálási szakaszon is átesik a termék, a nemzeti és a bizottsági szakaszon. A végső döntés a bizottsági szakaszban történik.

A rendezvény fő célja tehát a Szabolcsi Alma és a szabolcsi almatermelés hírnevének és piaci ismertségének visszaállítása, továbbá piaci pozíciójának javítása volt. Ezen cél eléréséhez a szakmai konferencián neves előadók által tartott előadások formájában bővíthették az ágazati szereplők az ismereteiket. Rövid összefoglalás-ként elmondható, hogy a tanácskozáson szó volt a Szabolcsi Alma lehetőségeiről és korlátairól a versenytársakkal szemben, a védjegy, illetve márkanév építésének lépéseiről, annak gazdasági hasznáról, valamint jó gyakorlatokról. A tanácskozás résztvevői megismerhették az almatermesztés gazdaságosságával kapcsolatos információkat, a várható jövőbeli kihívásokat és azok megoldási lehetőségeit. A konferencián megjelent előadók mindegyike bemutatott egy-egy jó gyakorlatot a védjegyezésben, illetve a már-kanév-építésben, melyeknek előnyeit, hátrányait, sikereit és kudarcait is prezentálták. Az előadások megtartása után a közönség üzemlátogatáson vehetett részt az Alma-Trade Kft. gégényi posztharveszt komplexumában. Így a résztvevők megismerkedhettek a legkorszerűbb termelési, tárolási, válogatási és csomagolási technológiákkal, melyek a versenyképesség legfontosabb eszközei. Ezt követően került sor egy interaktív nyilvános vitára, amelynek középpontjában a Szabolcsi Alma márka kiépítése állt (célok, feladatok, források). A rendezvény pozitív megítélést kapott a közönségtől, ugyanis a marketing és a piaci lehetőségek olyan szemszögből kerültek bemutatásra, amely minden látogató számára érdekes és új információkkal teli volt.

Lejegyezte:
Kovács Evelin, Dorogi Dóra
Debreceni Egyetem, GTK