A hazai korszerű zöldségpalánta előállítás bemutatásának 2013-ban kiemelt figyelmet szentelt a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. A paradicsom kapcsán Horváth József, a Primőr Profit Kft. ügyvezetője, a DélKerTÉSZ szaktanácsadója egy nyári bemutatón, majd Fejes József, a Palántakert Kft. vezetője a decemberi zöldségtermesztési továbbképzésen tartott előadást az oltásról. Mindkét szakember évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik a palántanevelés területén, a hazai tapasztalatokat az ő véleményük alapján foglaljuk össze.

Az oltott palánta iránti igény az utóbbi években megháromszorozódott, az oltási kapacitás már nem tudta kiszolgálni az igényeket. A két palántanevelő cég évek óta együtt dolgozik: az oltást és az eredési időszakban a nevelést a Palántakert Kft-ben végzik. A kiváló minőségű utánnevelés minden feltétele adott a Primőr Profit legújabb palántanevelő üvegházában. A növekvő igény alapja, hogy az oltott palánta egységnyi területre számított költsége alacsonyabb. Számítások szerint 60 Ft megtakarítást is jelent a hagyományos palántához képest. Ezen kívül egész évben olyan növekedést ad a növénynek, ami több, akár 4 kg plusz hozamot is jelenthet négyzetméterenként. A jövedelmezőség növekedésének az az alapja, hogy az oltott növénynél nagyobb a termésbiztonság. Az oltott palánta a talajlakó kórokozókkal szemben több rezisztenciát hordoz (fonálféreg, fuzárium, gyökérparásodás, stb), az alany gyökérzete erősebb, így nagyobb a növény levélfelülete, jobb a hőstressz tűrése, jobban fenntartható a növény egyensúlyi állapota, nagyobb hozamok érhetők el mind közegen, mind talajon.

A paradicsom minőségével kapcsolatban meg kell említeni, hogy a vegetatívabb fajták esetében a bogyó színe halványabb lesz az oltott növényen. Tapasztalat az is, hogy a bogyók teltebbek, egyenletesebb a méretük. Az alanyok között még mindig meghatározó a Maxifort, néhány éve 80% részesedése volt Európában. Ma többféle alanyból választhatnak a termelők, de tapasztalatuk szerint nálunk a generatív fajtákhoz a Maxifort ajánlható, mivel legerősebb a gyökérzete. A vegetatív nemeshez az Optifort alany vált be leginkább, amely jól tűri a hőingadozást. Számításuk szerint a 9. és a 13. hét közötti értékesítésre kerülő oltott paradicsom palánták ugyanolyan időszakra nevelt sajátgyökerű palántánál 10% kal kevesebb költséget jelentenek, így mindenképpen érdemes kipróbálni a fólia alatti paradicsomhajtatásban is. Az oltott növények előállítása előtt az alany-nemes affinitás vizsgálatát próbaoltással elvégezik. Fontos a vetések tervezéséhez a napi oltó kapacitást és a klímakamra alapterületét egyeztetni, az oltó helység kialakításánál pedig a növények megfelelően magas hőmérséklet és páratartalom igényét, valamint az árnyékolást biztosítani. Az oltáshoz megfelelő méretű oltóklipszekre (1.4, 1.6, 1.7, 1.8 mm), csipeszekre és vágóeszközre (borotvapenge, szike) van szükség. Az oltás ideje az évszaktól függően a vetéstől számított 16-21. napon történhet. A japán oltás alkalmazásakor az alany-nemes azonos vastagságát a különböző vetési időkkel, pótmegvilágítással biztosítják, illetve fontos az alany válogatása. Az oltáskor sima vágási felületre kell törekedni (kb. 45 fok). A szilikon klipszbe történő összeillesztéskor az oltványokat klímakamrába helyezik, ahol állandó hőmérsékletet (20-24 °C) és magas páratartalmat (100%) biztosítanak. Az oltást követő „kritikus” 7 napot követően az oltványok tűzdelésre, illetve kétszáras nevelésre kerülnek.

Lejegyezte: Ledóné Darázsi Hajnalka