A TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft., a FRESH FRUIT TÉSZ és a FruitVeB közös szervezésében 2015. július 28-án került megrendezésre a szilvatermesztés aktualitásaival foglalkozó szakmai nap Kecelen. A rendezvény résztvevőit Juhos Csaba köszöntötte a házigazda FRESH FRUIT TÉSZ nevében. Első előadóként Prof. Surányi Dezső (NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet) volt kalauzunk „a hepe-hupás Duna-Tisza közi szilvás utakon”, aki a tájspecifikus szilvafajták termesztésbe vonhatóságáról beszélt. Elmondta, hogy véleménye szerint a magyar szilvatermesztés volumene a jelenlegi duplájára lenne emelhető, azonban hazánkban a szilva társadalmi presztízse alacsony, a kutatás és fejlesztés is alulfinanszírozott. A tájfajták előnyei között megemlítette a sharka-vírussal szembeni ellenállóságot, a klimatikus- és talajviszonyokhoz való jó alkalmazkodást. A termelőnek el kell döntenie, hogy a nagyméretű gyümölcsöt nevelő, de több szempontból is kockázatosan termeszthető nemesített fajtát, vagy a mostohább körülményeket jobban elviselő tájfajtát érdemes-e termeszteni. Szerinte nem csak a nagyméretű, kék szilvának van helye a piacon. A különböző formájú, színes gyümölcsű fajtákkal különleges igényeket lehetne kielégíteni.(lsd. külön keretes rész-szerk.)

Ezt követően Juhos Csaba (FRESH FRUIT TÉSZ) a szilvapiaccal kapcsolatos várakozásairól beszélt. Elmondta, hogy az értékesítés a szilva esetében általában nem okoz gondot, az idén is jó árakat várnak. A fő gondot abban látja, hogy a piac meglehetősen szervezetlen, sok a bizonytalan hátterű vállalkozás is. Sokan egyszerre több irányba kiajánlják árujukat, így ugyanazok a mennyiségek többször is megjelenhetnek más neveken a kereskedőknél. Így jóval nagyobb mennyiségekről érkeznek ajánlatok, mint a valóság. Ez jelentősen torzítja a piacot. Problémaként említette a termésbecslés körüli bizonytalanságokat is, ami lényegesen nehezíti az árukezelés és az eladások tervezését. Következő előadóként Kelemen Péter (Agro Trade Consulting Kft.) a szilva posztharveszt technológiájáról beszélt. Előadásában kiemelte, hogy a szilva egyik legnagyobb problémáját a tárolás során fellépő különböző kórokozó gombák jelentik, ezért a sikeres posztharveszt egyik feltétele a gondosan kivitelezett, hatékony növényvédelem. Fontos tényezők a harmonikus tápanyagellátás és a jól meghatározott szüreti időpont is. A betakarítást követően a szilva optimális tárolási hőmérséklete 0-1°C között van. A hűtés során fontos, hogy ne csak a gyümölcs húsát, de a csonthéjat és a magot is azonos hőmérsékletre hűtsük a lehető legrövidebb idő alatt. Erre egy viszonylag egyszerűen kivitelezhető módszert, az irányított légáramú hűtést (Forced Air Cooling) mutatott be. A tárolás nehézségei közé sorolta, hogy hazánkban nincsenek kifejezetten szilva tárolására kialakított egységek, a meglévő alma és körte hűtőtárolók pedig nem igazán alkalmasak a feladatra. A gyümölcs posztharveszt műveletei között megemlítette az áruvá készítést is. Szerinte a szilva méret szerinti osztályozása nem igazán indokolt, annál inkább a szín és hibák szerinti válogatás.

A folytatásban Paróczai Péter (Unicomp Kft.) az Agrosense ültetvényfelügyeleti rendszert mutatta be, melynek segítségével közvetlenül az ültetvényről gyűjthetünk meteorológiai és egyéb adatokat, amik alapján döntéseket hozhatunk öntözés, növényvédelem, stb. beavatkozásokkal kapcsolatban. A központi egység napelemmel működik és 900 m sugarú körben 100 adatgyűjtő egység kapcsolható rá egy időben. A 10 percenként gyűjtött adatok skálája igen széles (szélsebesség, páratartalom, csapadék, talajnedvesség, EC, stb.), ezeket a központi egység az adatkezelő központba továbbítja mobilinterneten keresztül, ahonnan az ügyfél akár számítógépen, akár okostelefonon bármikor megtekintheti azokat. Az Agrosense kiegészíthető távcsapdával is, így kártevő molyok rajzása is nyomon követhető. A rendszer elérhető áron hozzáférhető, az adatgyűjtő egységek számától és a szenzorok típusától függ. Nagy előnye, hogy szinte semmilyen karbantartást nem igényel. Az előadások zárásaként Kaponyás Ilona szaktanácsadó (Goldilox Kft.) a szilva termesztési kérdéseit vette górcső alá a tápanyag-utánpótlás szempontjából. Kiemelte, hogy a szilva intenzív termesztéséhez minden technológiai elemet pontosan be kell tartani, ami igen nagy ráfordítást igényel, ezért a jövedelmezőség igen kérdéses. Az árak évek óta nem nőnek, a hazai fajtaszortiment sem szerencsés (jellemzőek a túlkínálati időszakok), a piacon is átrendeződés tapasztalható. Ráadásul az idei év természeti csapásokban (fagy, vihar, aszály) bővelkedett.

A gondos levél- és talajanalízisre alapozott tápanyag-utánpótlás elengedhetetlen a sikeres termesztéshez. Az öntözött ültetvényekben a könnyen kimosódó tápanyagok adagolásánál a mennyiségekre rá kell számolni bizonyos mértékű pluszt. A lombtrágyázás a mikro és makroelemek kijuttatásának leggyorsabb módja. Stressz oldó hatású, visszahat a gyökérműködésre, azonban szintén csak az analízisekre alapozottan célszerű összeállítani a receptet. A rendezvény zárásaként a Szőlőfürt Szövetkezet 20 hektáros ültetvényét látogattuk meg.

HUNYADI ISTVÁN, BOGYA ZITA