A Délalföldi Kertészek Szövetkezete élen jár a zöldséghajtatás technológiai fejlesztésében. Hagyományosan a hajtatási szezon zárásaként szakmai napot rendez a tapasztalatok megvitatására, bemutatására. Idén a technológiai ismeretek mellett a zöldségfélék szövetkezeti formában történő értékesítésének példáját is bemutatta. A rendezvény alkalmat adott a szövetkezés elméleti és gyakorlati kérdéseinek különböző szintű elemzésére, az időszerű technológiai és értékesítési tapasztalatok megosztására. A kapcsolódó háttéripari cégek technológiai ajánlásai a gyakorlati végrehajtást segítették.
A zöldséghajtatás és értékesítés tapasztalatai a DélKerTÉSZ-nél címmel rendezett szakmai nyílt napot a FruitVeB, a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. a házigazdákkal 2016. október 14. –én, Szentesen a zöldségtermelő kertészek és szaktanácsadók részére. A rendezvény a tész szaktanácsadók képzésének része, valamint a NAK regisztrált szaktanácsadóinak is akkreditált rendezvénye volt.
Ledó Ferenc, a FruitVeB és a DélKerTÉSZ elnöke röviden bemutatta a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének történetét, szervezeti felépítését, az értékesítési irányokat, az árualap összetételét, és a legutóbbi évek eredményeit. Kitért a tész további fejlesztésének lehetőségeire is.
Dr. Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, FM – A szövetkezésben rejlő lehetőségek a zöldséggyümölcs ágazatban címmel tartott előadást. A szövetkezés célja, hogy növelni kell termelésünket intenzitásban, minőségben és árualap mennyiségben; fejleszteni a piacainkat; javítani a jövedelmezőséget. Minél magasabb feldolgozottsági fokot és hozzáadott értéket kell elérni a jobb alkupozíció elérése érdekében. Támogatás áll rendelkezésre a termelői csoportok, szervezetek létrehozásának elősegítése érdekében a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban a piaci követelményekhez való igazítás; az áruk közös forgalomba hozatala, közös szabályok megállapítása, a vállalkozói és marketingkészségek fejlesztése, valamint az innovációs folyamatok megszervezése és előmozdítása témákban a célok elérése érdekében. A termelői csoport elismerési folyamata a termelői csoportok elismeréséről szóló 42/2015. (VII. 22.) FM rendelet alapján történik. Az előadó ismertette a támogatás célját, jellegét, mértékét. 42/2015. (VII. 22.) FM rendelet a termelői csoportok elismeréséről szól, ismertetésre kerültek a feltételek. Az előadó szólt a működési programok feltételrendszeréről, támogatási lehetőségiről. Ismertetésre kerültek az innovációs lehetőségek a kertészeti ágazatban, kiemelve az Európai Innovációs Partnerség keretében Agrár-Innovációs Operatív csoportok támogatását. Kitért részletesen a hitelfinanszírozás lehetőségeire: I. Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel (ASZK), II. MFB konstrukciók, MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020, MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020. A hitelekhez általános esetben az FM 60%-os kamattámogatást nyújt. A ténylegesen fizetendő kamat mértéke jelenleg: 2-2,2%/év. Egy európai példát, a CERAFEL TÉSZ Társulás (Bretagne) szerkezetét, tevékenységét, eredményeit mutatta be végül az előadó, mintegy felvázolva a tészek közötti további együttműködési lehetőségeket, kiemelve ennek szükségszerűségét.
Grósz Jenő értékesítő, DélKerTÉSZ A 2016-os év tapasztalatai a paprikafélék értékesítésében a DélKerTÉSZ-nél címmel tartott elemző előadást. Az előadó betekintést adott a fehér és a kápia típusú paprika értékesítési folyamatába. Hangsúlyozta a szoros együttműködés jelentőségét a termelők és az eladást végzők között, miután a pontos árualap ismeret a jobb árképzést is lehetővé teszi. Összehasonlította a 2015 és 2016 termelési évben elért mennyiségeket és eladási árakat, elemezte a piaci változásokat. Janó Imre, értékesítő, DélKerTÉSZ A 2016- os év tapasztalatai a paradicsom értékesítésében a DélKerTÉSZ-nél címmel tartott elemző előadást. Az előadó betekintést adott a hegyes erős típusú paprika és a hajtatott paradicsom értékesítési folyamatába. Elemezte a hazai paradicsom eladási lehetőségeit az áruházláncok felé. Összehasonlította a 2015 és 2016 termelési évben elért mennyiségeket és eladási árakat, elemezte a piaci változásokat.
Dr Apáti Ferenc, egyetemi docens, Debreceni Egyetem Tőke és munkaerőgondok a zöldség-gyümölcs ágazatban, különös tekintettel a zöldséghajtatásban címmel tartott elemző előadást. Elemezte az ágazat jelenlegi fejlettségét, fejlődési tendenciáit 2004-2013 között. Felvázolta a versenyképesség/ágazatfejlesztés feltétel- és eszközrendszerét, a tőke ellátottság helyzetét és szerepét az ágazatban. Felhívta a figyelmet a kedvezőtlen munkaerő helyzetre az ágazatban és fontos szerepére az ágazat fejlődésében. Elemezte az ágazatfejlődés jövőbeni kilátásait a várható gazdasági környezetben.
Oltyán István, palánta ágazatvezető, Árpád Agrár Zrt. A palántanevelésben bekövetkezett változások az elmúlt években az Árpád Agrár Zrt-nél témában tartott előadást. Értékelte a 2016. évi szezont. Kiemelte a cég palántanevelő területének növekedését és a technológia fejlődését, ami mind a jobb minőségű palánta-előállítás és vevői megelégedés érdekében történt: edzető felület növekedése, göngyölegmosó és fertőtlenítő vonal üzembeállítása, új tápkockázó vonal beállítása. 2017- ben a palántanevelő felületet továbbnövelik, megtörténik a minőségbiztosítási rendszerek kiépítése a palántanevelésben, ezzel is növelve a higiéniai előírásokat. Az előadó grafikonok segítségével elemezte az utóbbi évek változását a cég palántanevelésében, valamint kiemelte a technológiai változásokat: átalakultak a palántanevelésre használt közegek, változtak a közegméretek, növekedett a palántanevelési idő, csökkent paprikában az oltott növények iránti kereslet, paradicsomban közel 100 % oltott növényeket alkalmaznak.
A rendezvény délutáni programjában Szakmai Fórum zajlott „A zöldségtermelés környezeti és biológiai feltételeinek időszerű kérdései”-ről. A technológiai témákat a DélKerTÉSZ szaktanácsadói rövid előadásban ismertették, több termelő hozzászólt és megosztotta saját tapasztalatait. Ledóné dr. Darázsi Hajnalka, vezető szaktanácsadó, A fajtaválasztás szempontjai palántaszerződés előtt témát foglalta össze. A szakmai kiállításon is nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon széles a zöldségfélék fajtaválasztéka. A termelő nehezen igazodik el az újdonságok között. A DélKerTÉSZ számára fontos, hogy egységes minőségű árualap képződjön, ezért évek óta fajtakísérleteket szervez termelőinél. A vetőmag cégek önkéntesen delegálnak fajtákat a kísérletbe, amit a tész finanszíroz, de az eredményeket a tagok szabadon megismerhetik. A 2016- ban fűtött fóliában termelt fehér paprika fajtakísérlet eredményei kerültek ismertetésre. Egyre nagyobb gond a talajon hajtató kertészek számára a kedvező talajállapot megtartása. A monokultúra és a szélsőséges környezeti hatások, az öntözővíz minőségének romlása a talajok fizikai és kémiai állapotának romlásához vezetnek.
Gulyás János, A talajállapot megőrzés eszközei kérdéskörben ismertetett néhány alkalmazható módszert. Az előadó maga is sok éve termel talajon hidegfóliában, így összefoglalta a talajjavítás, a szerves anyag pótlás módjait, a növény számára hasznos tápanyagok felvehetőségének javításának lehetőségeit. A talajállapot romlása miatt az utóbbi évtizedek legjelentősebb technológiai fejlesztése a zöldséghajtatásban a talajnélküli termesztésre történő átállás volt. A tész termelői körében is először a fűtött, majd néhány év múlva a fűtetlen hajtató berendezésekben is sokan áttértek a közegen történő termesztésre. Az átállás nem csak a technika megváltozását jelenti, de a termelőtől is új típusú gondolkodást kíván.
Megnő a felelőssége, mivel a növény számára a termelő szabályozza a tápanyagot, vizet. Folyamatos tanulást jelent, így célszerű a tapasztalatokat rendszeresen összegezni. Horváth József, A talajnélküli paprika hajtatás tapasztalatai a fóliás termesztésnél címmel ismertette a tenyészidő folyamán alkalmazott különböző tápoldatok jelentőségét, a növény gyarapodásának egyszerű mérésére alkalmas mérleg módszert. A hajtatási technológiában egyre nagyobb a jelentősége a megfigyeléseknek (monitoring), az ún. visszacsatolásnak.
A termelő minél inkább képes legyen a táplálási folyamatok kontrollálására, pontosan, csak a növény szükségleteinek megfelelően adagolja a tápanyagokat és vizet, elkerülve a környezetszennyezést és a pazarlást. Buleca Csaba, Monitoring, visszacsatolás szerepe a hajtatási technológiában címmel tartott előadást. (Az előadás cikk formáját a 11-12. oldalon közzétettük. szerk.) Az integrált növényvédelem nélkülözhetetlen része a biztonságos, nyomon követett áru előállításának. Soktényezős rendszer, a fórumon a biológiai védekezés idei kihívásairól esett szó. Orosz Róbert, Árpád Biokontroll, 2003 Kft., Az integrált növényvédelmet nehezítő tényezők témakört ismertette. Az előadó a hasznos szervezetek környezeti igényeit ismertette, kiemelve a hőmérsékletigényüket. (Az előadás cikk formáját a 10. oldalon közzétettük. szerk.) A szakmai előadások előtt és alatt 34 cég mutatta be termékeit az érdeklődőknek.
Lejegyezte:
LEDÓNÉ DR. DARÁZSI HAJNALKA
