2015. szeptember 15-19. között harmadik alkalommal került megrendezésre a Balkán Gyümölcstermesztési Szimpozium. A nagyszabású tudományos konferencia házigazdája idén a Belgrádi Egyetem Mezőgazdasági Kara volt. A nemzetközi találkozó fő célkitűzése elsősorban a balkáni országok gyümölcskutatói, termelői és a szektorban érdekelt vállalkozások közötti kommunikáció és együttműködés erősítése, a legújabb kutatási eredmények megosztása. A részvételi lehetőség természetesen nem korlátozódott a térség államaiból érkezőkre. Idén igen nagy volt az érdeklődés, Ausztráliától Dél-Koreán át Brazíliáig a világ 27 országából több, mint 160 szakember vett részt a konferencián. Hazánkat a NAIK Gyümölcskutató Intézet és a FruitVeB munkatársai képviselték. Az érkezés estéjén a szervezők az egyetem Mezőgazdasági Karának impozáns épületében köszöntötték a résztvevőket, röviden bemutatták az intézmény történetét és fő kutatási témáit. Ezt követően Belgrád Zimony (Zemun) nevű – magyar történelmi vonatkozásokban igen gazdag – városrészében tettünk hangulatos városnéző sétát.

A konferencia 2 napos tudományos szekcióüléseinek helyszíne a szerb főváros legnagyobb szállodája, a Hotel Crowne Plaza volt. A konferenciaterem előtere tudományos poszterkiállításnak adott helyet, ahol 114 posztert helyeztek el. Első nap, az ünnepélyes megnyitót követően délelőtt a gyümölcsnemesítési és biotechnológiai szekció előadásait hallhattuk. Mirko Schüster az új német cseresznye és meggy nemesítési program eredményeiről számolt be. Elmondta, hogy a program fő iránya a frisspiaci igényeknek megfelelő fajták előállítása. 6 új cseresznye (Areko; Bolero; Habunt; Narana; Polka; Swing) és 5 új meggyfajtát (Achat; Coralin; Boas; Jachim; Spinell) mutatott be, illetve ismertette tulajdonságaikat. Tiziano Caruso a Palermo-i Egyetem őszibarack programjáról beszélt, melynek célja Szicília és a dél-olasz térségek klímájához legjobban alkalmazkodó fajták nemesítése. Ezeken a területeken probléma a rövid, enyhe tél, a nemzetközi fajták téli hidegigénye nem mindig teljesül. A 25 éve folyó kutatás eredményeként eddig 15 őszibarack és 3 nektarin fajtát szelektáltak ki, ezek betakarítása a május végétől szeptember első hetéig tartó időszakot fedi le. Szügyi Sándor a magyar nemesítésű rezisztens meggyfajták vizsgálatáról számolt be, Skola István pedig mandulanemesítési programunk céljait és eredményeit ismertette. A délutáni szekcióülés az alanyok és fajták értékelésével foglalkozott. Bujdosó Géza magyar nemesítésű Cerasus mahaleb alanyok és korai cseresznyefajták (Petrus; Vera; Carmen) kombinációit vizsgálta.

A kísérlet célja a legjobb alanynemes párosítások megtalálása volt. Szügyi- Bartha Krisztina a magyar diófajták fagytűrési képességét bemutató előadással szerepelt az előadók sorában. Radmila Ilič szilvafajtákat vizsgált 4 x 2 térállású, intenzív szerb ültetvényekben. A kísérlet 5. évének hozamait tekintve a ’Cacanska Rana’ volt a leggyengébb 38 t/ha-al, de a ’Stanley’ 60 t/ha hozama is messze elmaradt a ’C. Rodna’ 82 t/ha-ja mögött. Dragan Milatovic kajszifajtákat vett górcső alá és a Belgrád környéki területeken való termeszthetőségüket tanulmányozta. Eredményei szerint a ’Goldrich’, ’Orangered’ és ’Tomcot’ fajták azok, melyek a vidék termesztőinek a legmegfelelőbbek. Másnap a délelőtt a gyümölcsfélék fiziológiájával és ökológiájával foglalkozó szekcióüléssel telt. Vlado Ličina az általuk kidolgozott ’Szerb ültetési módszer’-t ismertette, melynek lényege, hogy telepítéskor a facsík talaját injektálással nagy mennyiségű műtrágyával töltik fel. Előadása éles szakmai vitát váltott ki a jelenlevők között, többen megkérdőjelezték az eljárás hatékonyságát. Más előadók a szaporítóanyag előállítást vagy gyümölcsképződést segítő anyagok, eljárások alkalmazhatóságáról beszéltek. A délutáni szekcióban gyümölcstermesztési technológiákat ismerhettünk meg. Cristos Xiloyannis a talaj termőképességét és vízmegtartó képességét megőrző fenntartható termesztéstechnológiáról számolt be, melyet szárazabb klímájú ültetvényekre fejlesztettek ki. A szekcióülések napjain a fentieken kívül számos más előadást is hallhattunk, érdekességként megismerhettük pl. a török pisztácia- és banántermesztést, a brazil papaya szaporítóanyag-előállítással kapcsolatos problémáit, Irán diótermesztését. Számos kutatási-fejlesztési témáról szerezhettünk ismereteket a világ minden tájáról.

A tudományos szekcióüléseket követő napon szakmai kirándulást tettünk, melyen először a vojvodinai Fehértemplom (Bela Crkva) városka melletti PIK »Južni Banat« a.d. vállalatot látogattuk meg. A cég 230 ha alma és 170 ha őszibaracknektarin ültetvényt művel intenzív technológiával, jégháló alatt. Emellett 100 ha szőlővel is rendelkezik, a felületek teljes egészében öntözöttek. Összes művelt területe 1830 ha, szántóföldi kultúrákkal és faiskolai szaporítóanyag előállítással is foglalkozik. Tevékenységi köre hűtőtárolással, borászattal, szörp- és likőrgyártással egészül ki. A látogatás során megtekintettük az intenzív alma és őszibarack ültetvényeket valamint az új építésű hűtőtároló telephelyet. Almában használt fajtáik többsége a nálunk ismert és megszokottak köréből kerül ki. Azonban figyelemre méltó, hogy az ültetvény menedzsere szerint az utóbbi 5 évben a termésátlag nem esett a 75 t/ha szint alá. Őszibaracknál is a 45-50 t/ha hozamok képezik az éves tervek alapjait. Ezt követően rövid kultúrális kitérő keretében a Duna jobb partján fekvő Szendrő (Smederevo) várának falai között idegenvezetőnk segítségével néhány percre magunk elé képzelhettük a középkori viszonyokat. Ebéd után Brestovik-ban a BlueBerry Land technológiájával dolgozó Dobrica Rakovič áfonyaültetvényeit ismerhettük meg, aki Szerbiában elsőként telepített modern, jéghálós állományt, ahol az alacsony bakhátas sorokat fóliával takarják. A takarás kettős célt szolgál, egyrészt gyommentesen tartja a növények környezetét, másrészt egyenletes talajhőmérsékletet biztosít azok gyökérzetének. Az áfonyát közvetlenül a talajba ültetik, mivel 4,7 körüli pH értéke ideális a növény számára.

A Duna közelsége, a jégháló és a kaszált sorközök együttesen segítik az optimumhoz közeli páratartalom fenntartását. Ilyen adottságok mellett természetes, hogy a termelő elégedett. Az egyetlen tényező, ami beavatkozást igényel, az öntözővíz magas, 7,7-7,8 pH értéke, de a víz savanyítása egy egyszerű beruházással megoldható. Az áfonyaültetvényen tett látogatás után még lehetőség volt az egyetem kísérleti ültetvényeinek körbejárására, a szőlő-bor kísérleti üzem borainak kóstolására. A találkozó zárásaként szombaton belgrádi városnéző körúton vehettek részt az érdeklődők. Minden résztvevő nevében köszönet a szervezőknek a magas szintű szakmai konferencia szervezéséért és a vendéglátásért tett erőfeszítéseikért. Gratulálunk!

HUNYADI ISTVÁN
FruitVeB