Az EU és Oroszország közötti gazdasági embargó következtében a bolgár élelmiszeripar mintegy 6 millió euró veszteséget szenvedett. Az export piacok jelentős elvesztésén kívül a bolgár termelők a zuhanó árakkal is szembe kellett nézzenek a kereskedelemben történt változások miatt. A bolgár élelmiszeripar az import zöldség és gyümölcs szigorúbb ellenőrzését várja el az állami hatóságoktól, mivel köztudott, hogy a szomszédos Balkán államok szürke exportot folytatnak. A bolgár-orosz kereskedelmi és iparkamara szerint Bulgária exportja Oroszországba 2014-re 9%-ot csökkent, míg 2015 első három hónapjában a csökkenés elérte a 42%-ot. Ez nem csak a mezőgazdasági termékek előállítóit érinti, de a szállító cégek is megszenvedik. Elemzők szerint a zöldség-gyümölcs termékek export csökkenése aránylag alacsony, mivel az utóbbi néhány évben egyébként is csökkenés volt a kivitelben. Míg 2013-ban 6200 t gyümölcsöt és 320 t zöldséget, addig 2014 augusztusáig, az embargó kezdetéig 4400 t gyümölcsöt és 116 t zöldséget exportált Bulgária az orosz piacra. Ugyanakkor a statisztikák az import emelkedését mutatják más EU tagországokból. Az embargó első hét hónapjában, 2014 augusztusától 2015 februárjáig összesen 205 900 t friss gyümölcs és 117 500 t friss zöldség érkezett. Ez 57 és 33%-kal volt több, mint 2013 év hasonló időszakában. Az import emelkedése főleg a Bulgáriában nem termeszthető termékekhez kötődik, mint pld. a citrusfélék és a banán. A zöldségek esetében a paprikafélék importja nőtt drámaian, 84%-kal az említett időszakban. Ugyanakkor a paradicsom import 33, a burgonya 37, a fejes káposzta és uborka több mint 60%-kal nőtt. Ez a növekvő mennyiség azonban nem eredményezte a fogyasztói árak csökkenését. A statisztikusok szerint 2015 első három hónapjában a Bulgáriában előállított zöldség- és gyümölcsfélék ára növekedett az előző év hasonló időszakához hasonlítva.

Június végén a bolgár állam 360 000 EUR kompenzációt fizetett 66 termelőnek, akik károkat szenvedtek el Oroszország Unió ellen bevezetett kereskedelmi embargója miatt. A pénz európai uniós alapból érkezett, de az ipar egyetért abban, hogy a kompenzáció és a bolgár állam intézkedései nem képesek a globális változások hatására kialakult piaci zavarokat csillapítni. Az ipar véleménye, hogy egy tiszta stratégiára van szükség a termelés és az export prioritások vonatkozásában. A termelők úgy gondolják, hogy az állam, de különösen a minisztérium feladata, hogy mint hatóság tiszta útmutatást adjon és biztosítsa a megfelelő finanszírozási forrásokat. Az egyik legnagyobb gond a bolgár mezőgazdaságban a nem versenyképes szerkezet. A gyümölcs- és szőlőtermő terület az alkalmas felület mindössze 4 %-a. Ez egy észak-európai országban normális lenne, de nem egy balkáni országban. Összehasonlítva a szomszédos Görögországgal, ott ez az arány 28%. A zöldségtermelés esetében a helyzet még tragikusabb, a mezőgazdasági terület mindössze 0,8%-án folyik zöldség előállítás, míg ez a görögöknél 6%. A megoldásról heves média viták folytak, de a felvázolt állami stratégia még mindig nem felel meg az elvárásoknak. Például azt a gigantikus öntöző rendszert, amit a szocializmusban építettek és két évtizedig a sorsára hagyták a szövetkezetek felbomlása után, fel kellene újítani. A legnagyobb része ma már működésképtelen. Új zöldség és gyümölcs nagybani piacok létrehozása alternatív megoldást jelentene az idejét múlt kereskedelmi szerezettel szemben, ami drágítja a termelést. A megcélozható export piacok lehetnének az európai országok mellett az arab országok. Közben a mezőgazdasági minisztérium június végén kereskedelmi központ létrehozását jelentette be Kínával, ami azonban nem csak a bolgár, de a többi Közép-Kelet európai ország agrártermékeivel is foglalkozni fog.

Fruchthandel Magazin cikkét referálta:
LEDÓNÉ DARÁZSI HAJNALKA