Növénykondicionálók alkalmazása nyári paprikahajtatásban

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete árualapjának több mint 70%-át a paprika teszi ki. A DélKerTÉSZ több éve végez technológiai kísérleteket termelőinél a működési program terhére. Idén növénykondicionálókat próbáltak ki a régióra jellemző termesztési feltételek között fehér- és kápia paprika hidegfóliás termesztésében. A tápanyag-utánpótlás készítményei között egyre több növénykondicionáló készítmény (biostimulátor) jelenik meg. Ezek a készítmények segítik a természetes növényi felépítő életfolyamatokat, fokozzák a tápanyagfelvételt, javítják a tápanyagok hasznosulását, csökkentik az abiotikus stressz következményeit, összességében növelhetik a hozamot és javíthatják a termésminőséget (A biostimulátorokról részletes cikket közöltünk 2015/3. lapszámunkban. Szerk.) A Szentes környéki talajos paprika hajtatásban legnagyobb gondot a felhalmozódott káros anyagok, mint hidrokarbonát vagy nátrium, valamint a túl magas pH jelenti. Ezek a tényezők jelentősen csökkentik a tápanyagok felvehetőségét. A nyári hajtatás másik jelentős gondja a paprika lisztharmat megjelenése, az ellene történő hatékony védekezés. Az utóbbi években a kórokozó egyre korábban, egyes helyeken már a kiültetést követő néhány hét után megjelent, míg jó néhány évvel ezelőtt súlyos fellépésére a nyár végi, őszi időszakban lehetett számítani. Célunk volt olyan készítményeket bevonni a kísérleti termesztésbe, amelyek a tápanyag-utánpótlás javítása mellett hatással lehetnek a paprikalisztharmat terjedésére is.

Módszerek

A kísérletet fehérpaprika esetében 125 m2 fóliasátrakban, májusi ültetéssel, Bravia fajtával, kápia típusban 220 m2 fóliasátrakban, áprilisi kiültetéssel, Karpex fajtával végeztük. A kezelt sátrak mindenütt a kontroll sátrakban alkalmazott tápanyag-utánpótlásban, öntözésben és növényvédelemben részesültek. A kezeléseket a készítményeket forgalmazó cégek javaslata szerint alkalmazták. (1. táblázat) A kísérletben háromszor végeztünk talajminta vizsgálatot, hogy nyomon tudjuk követni a felvehető tápanyag mennyiséget. A hozamot minden szedésnél sátranként feljegyeztük, három alkalommal pedig véletlen mintából a termések osztályozottságát is mértük. A növények paprikalisztharmat fertőzöttségét a Csongrád Megyei Kormányhivatal, Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály hódmezővásárhelyi munkatársai értékelték.

Eredmények

A fehérpaprika esetében a kezelt sátrakban minden szedésnél magasabb hozamot ért el a termelő, mint az alaptechnológiával (1. ábra). Egyértelműen látszik, hogy az első szedéseknél a készítmények jól teljesítettek. A kontrollhoz viszonyított nagyobb hozam augusztus közepéig volt a jellemző, utána az eltérés csökkent, míg az utolsó három szedésnél a Bistep kezelés teljesítménye nem különbözött az kontrolltól. Természetesen a teljes hozam értékei hasonló tendenciát mutatnak, a legnagyobb termőképessége az Alginur és Basfoliar Active készítményekkel kezelt sátraknak volt, ezt követte a Loker kezelés. A különbségek az alaptechnológiához hasonlítva jelentősnek mondhatók, míg a kontroll hozama 6 kg, addig a kezelt sátrak 9,5-10,8-10,8 kg (Loker-Alginur-Basfoliar Active) termést adtak négyzetméterenként (2. ábra). Különbséget találtunk a termések osztályozottságában is (3. ábra). A legpiacosabb 6/10 és 5/8 kategória összesen a kontrollnál 57%, míg a legnagyobb arány 65% az Alginur kezelésnél volt. A kápia paprika esetén az érésben nem volt gyakorlatilag különbség a kontroll és a kezelt parcellák között (4. ábra). Így a teljes hozamban sem alakult ki lényeges eltérés, a július végi és az október végi szedési időszakban a kontroll 6,25 kg négyzetméterenkénti hozamát leginkább a Loker kezelés tudta felülmúlni 6,5 kg értékkel, ami nem számottevő (5. ábra).

A termések minősége sem lett jobb a kezelések hatására, a legtöbb extra és első osztályú termést a Basfoliar Active kezelés adta, 66%, de a kontroll parcella is 63% arányt ért el (6. ábra). A paprikalisztharmat eltérő mértékben fertőzött a két termőhelyen. A fehérpaprikában a fertőzést augusztus 7-én észlelték először a kontroll sátorban, majd augusztus 21-én a Bistep kezelésnél. A többi sátorban a tünetek kb. két héttel később jelentek meg (szeptember 02.). A termelő növényvédő szeres kezelést alkalmazott először csak a kontroll sátorban, majd augusztus végén minden sátorban két alkalommal. Az október közepén történt felméréskor a növények leginkább a Bistep kezelés sátrában voltak fertőzöttek (21%), míg a kontrollnál 13%, a Loker kezelésnél 10%, az Alginur és Basfoliar Active kezeléseknél csekély (5 és 2%) fertőzöttséget tapasztaltak. A kápia paprika állományban csak szeptember 7-én észlelték először a betegség tüneteit a kontrollnál, majd két hét múlva a Bistep kezelésnél és néhány nap múlva a további három sátorban is. A fertőzöttség mértéke itt jóval alacsonyabban alakult, a vizsgált növényeken mindössze néhány levélen találtak tüneteket, legnagyobb arányban a kontrollon (3%), míg a többi sátorban, csekély mértékben (0,01-0,5%). Növényvédő szeres kezelésre nem volt szükség. (A paprikalisztharmat értékelését az „Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban” c. konferencián mutattuk be részletesen.)

A két termőhely talajállapotát a tenyészidőszak alatt 3 alkalommal vett talajminták tápanyag értékeivel jellemeztük (2. táblázat). Mindkét termőhelyen megfigyeltük a túl magas talaj pH értékeket és a magas hidrokarbonát tartalmat, mindkettő a tápanyagok felvehetőségét rontja. A határérték feletti klór és nátrium tartalom is jelentkezett a kontroll sátrak termőtalajában. Ha a kezelt sátrak eredményeit összehasonlítjuk az optimális értékekkel, akkor leginkább az tűnik fel, hogy a káros klór étéke a határérték alá csökkent valamennyi kezelt sátorban. A fehérpaprika esetében az egyébként alacsony foszfor érték megemelkedett, a Bistep kezelésben nőtt a felvehető nitrát nitrogén. A kápia termesztésben lényeges változás a talajállapotban egyedül a Loker kezelésnél történt, jelentősen nőtt a felvehető nitrát nitrogén értéke. A kísérleti termesztés során nyert tapasztalatokat összegezve kijelenthetjük, hogy a növénykondicionáló készítményeknek kedvező hatása van a nyári paprikahajtatásban. A pozitív hatás megnyilvánulhat a koraiság fokozásában, a hozam növelésében, a termésminőség javulásában, a növények egészségi állapotának fenntartásában. A kedvező hatás mértéke azonban több tényezőtől is függ. A két termőhelyen megfigyeltek alapján véleményünk szerint ott javulhat e szerek hatására a növények teljesítménye, ahol a gyökéren keresztül felvehető tápanyag ellátás nem megfelelő, mert kevés a kijuttatott tápanyag, vagy a felszívódást a kedvezőtlen talajállapot hátráltatja. A paprikalisztharmat megjelenése is leginkább a növények kondíciójától és a termesztő berendezés klímájától függ. Reméljük a bemutatott vizsgálat segíti a termelőt a döntésben mikor és milyen növénykondicionáló készítményt érdemes választania.