Gyors összehasonlítás szimulációs kísérletekkel
A zöldség minőségének megtartása a szedés után a jó lehűtésen áll vagy bukik, ami azonban nem gondtalan tevékenység. A csomagolás és a csomagolóeszközök egymásra rakása is fontos szerepet játszik benne. Ha a csomagolás túlságosan zárt, a termék túl lassan hűl le, és ha a rakat túl szoros nagy lesz a hőmérsékletkülönbség a könnyen és nehezen lehűlő helyek közt. A nyitottabb csomagolás hátránya, hogy kevésbé erős. A kompromisszumot szimulációs modellkísérletekben igyekeznek megtalálni. Így vizsgálták zöldség és gyümölcsfélék viselkedését a hűtés folyamán, más és más körülmények között, különböző göngyölegtípusoknál és eltérő légáram erősségeknél. Összehasonlítási alapnak a hét-nyolcados (T7/8), a gyakorlatban is használt hűtési időt vették. Ez a paraméter azt az időtartamot jelenti, ami ahhoz szükséges, hogy az áru a légáram hőmérsékletének 7/8-ára hűljön. Az eredmények azt mutatták, hogy a légáram gyorsasága (így a nyomásesés is) nagy hatással van a hűtési viselkedésre. Minél nagyobb a légáram sebessége, annál gyorsabb a hűtés (kisebb t7/8). Az is kitűnt, hogy a nyitottabb göngyölegek és a befúvónyíláshoz közelebb állók gyorsabban, de egyenetlenebbül hűltek. A minőség érdekében arra kell törekedni, hogy a hűtés minél egyenletesebb is legyen. A hűtés erős ventilátorokat kíván, s ezek sok energiát használnak. Nyitottabb göngyölegekkel nem csak a hűtés gyorsasága javítható, hanem az energia felhasználást is jelentősen csökkenteni lehet. Az optimális csomagolóeszköz költség szempontjából is kompromisszum lehet a nyitottság, és a még elégséges szilárdság között. Speciális esetekben, pl. egy hosszú, Oroszországba irányuló, nehezen hűthető szállításnál kompromisszumra lehet szükség egyrészt az áru frissessége, nedvességtartalma, másrészt a hűtés egyöntetűsége és hatékonysága közt.
De Clercq Zöldség: saját termesztés, feldolgozás és csomagolás
Olyan kertészeti üzemek, melyek a vetéstől a nagykereskedésig minden lépést integrálnak Flandriában ritkák. Bátorság, tudás és energia szükséges hozzá. Cindy Weyts és Andy De ClercK vették a bátorságot és válaszoltak a kihívásra. 2000-ben kapták meg az üzemet Andy apjától, és keresték a módját, hogyan juthatnának többletértékhez a 12 ha sárgarépa (ebből 1,5 ha csomózott) és a 45 ha pórétermesztésükből. Ennek érdekében integrálni kívánták a termesztést, a feldolgozást és a csomagolást. Úgy látták, hogy csak akkor lehetnek eredményesek, ha a vetéstől a nagykereskedelemig minden lépést kifogástalanul hajtanak végre. Szigorú munkamegosztást vezettek be. Andy lett az üzemvezető, koordinálja a tevékenységeket és fogadja a megrendeléseket. Staska, Andynak 5 éve munkatársa, a csomagolásért és a szállítás előkészítéséért, Andy bátyja pedig a termesztésért és a szállításokért lett felelős. A többletérték keresésében az első lépés a vízhűtéses rendszer felszerelése volt. A mosás és csomózás után a sárgarépát jeges vízbe mártva gyors tempóban lehűtik. Néhány perc alatt a gyökerek belseje 16°C-ról 1°C-ra esik. A hőmérsékletet különböző szenzorokkal mérik, és ennek alapján határozzák meg a hűtés időtartamát. Ezután a répa hűtőbe kerül, ahol 2°C-on tárolják. A vízhűtéses rendszer elősegíti az eltarthatóságot, a csomózott sárgarépát 10-12 nappal tovább tudják tárolni. Második lépésként a póré flowpackban való csomagolását oldották meg, vonzóbbá téve az árut a vevők részére. Andyék nem kívánják a termesztést bővíteni. A kereskedelem terén kívánnak egyelőre további javításokat végrehajtani és a munkakörülményeken javítani.
Kevesebb fej ládánként javítja az eltarthatóságot
A fejes saláta gyorsan romló termék. Flandriai kutató intézetek arra keresték a választ, hogy milyen hatással van a termesztés, a szedés és a tárolás a fejes saláta eltarthatóságára annak érdekében, hogy javíthassanak rajta. Az általános minősítésnél a rothadásos foltok mértéke játssza a legfontosabb szerepet. Ezt követi a levél erek, majd a vágófelület elszíneződése. Elfogadhatónak a 7-es osztályzatot tekintették. Három vizsgált termesztési mód közül a földben való termesztés mutatta a legtöbb rothadásos foltot a tárolás alatt. A vízkultúrás módszerek közül az úsztatásnál fordult elő a legkevesebb folt. A csatornában termesztet saláta köztes helyet foglalt el. A termesztési rendszer hatással volt az erek elszíneződésére is. A tárolásnál a talajon termesztett saláta erei színeződtek el a leggyorsabban, az úsztatással termesztetteké a leglassabban. Vizsgálták a fejek érettségének hatását is.
Az éretlenebb fejek (325 grammosak) a ládák felső sorában még 7 nap után is megfeleltek az eladási normáknak (7-es osztályzat), míg az érettebbek (544 grammosak) az alsó sorban már 1 nap után sem voltak eladhatók. Az alsó sorban a kisebbek 3 napig tartottak ki. Az alacsony osztályzatok legfőbb oka az erek állapota volt. A felső soroknál a romlás a felső ládák erekre való nyomásának volt tulajdonítható, míg az alsó sorok a felső sorok fejeinek és a ládáknak a nyomása miatt is károsodtak. Feltűnő volt a gyors csökkenés a minőségben a rakatok belsejében, minden bizonnyal azért, mert ott a hűlés lassabban ment végbe. Az érettségi vizsgálatokat követően augusztusban beiktattak még egy vizsgálatot annak eldöntésére, hogy a kétsoros ládákban valóban a fejek nyommása okozta-e a nagyobb minőségveszteséget. Csakhamar kitűnt, hogy a kétsoros ládák alsó sorai hamarabb szenvedtek minőségromlást.
Nem találtak számottevő különbséget az eltarthatóságban a lemosó víz fertőtlenítésének és a ládák takarásának hatására. A száraz hűtésnél a nedves hűtéssel szemben csak 8 nap után állapítottak meg némi fonnyadást, de csak olyan mértékben, ami a minősítést nem befolyásolta. A vákuumhűtés valamivel jobb eredményt adott a többi eljárásnál. A vizsgálatokat tovább folytatják, mert az egyes beszállítóknál olyan minőségbeli különbségek is előfordultak, melyek okát nem tudták megállapítani.
A Proeftuin nieuws cikkeit
Dr. Koródi László referálta.
