Varsó környéki hajtatott és szántóföldi zöldségtermesztő üzemek megtekintése A TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. és a FruitVeB 2016. október 2-5. között a TÉSZSzaktanácsadókOrszágos Továbbképzési Programjának keretén belül szakmai tanulmányutat szervezett Lengyelországba a Varsó környéki zöldségtermesztő üzemek megtekintésére. A szakmai úton összesen 12 fő vett részt, Szőriné Zielinska Alicja / magyar-horvát-szlovák területi képviselő, Grodan szaktanácsadó/ és Szőri András / Hidrokultúra’94 Kft./szakmai vezetésével.
Az első szakmai programon Calowanieba utaztunk Tomas Kosch helyi Grodanszaktanácsadó kíséretével, ahol a Florianczyk család magánkertészetében, egy paradicsom üvegházban tettünk látogatást. 1993-ban kezdték 5 ha-on a gazdálkodást, majd 2013-ban 3 hektárral növelték, idén pedig mégújabb 2,5 ha-t építettek. A meglátogatott 3 ha-os részen 100%-ban málnaparadicsomot termelnek, de a többi területenbogyósan szedhető és fürtös paradicsomot is termesztenek. 1993-ban kőgyapoton kezdték, most is az új GRODAN technológiát alkalmazzák a teljes felületen. Biológia növényvédelmet a Koppert cég technológiája szerint csinálják, a beporzást poszméhek végzik.
Ez a második év, hogy egyáltalán nem használtak rovarölő vegyszereket (liszteske ellen sem). A kezelésekalapvetően a szürkepenész ellen történtek, de a teljes növényt sosem permetezik. Tripsz nincs, a legnagyobb kártevő a Tutaabsoluta (dél-amerikai paradicsom moly), mely pár éve jelent meg, de eddig nem kellett védekezni ellene. Most ez veszélyes kártevő lett és csak 3-4 féle szer áll rendelkezésre. A palántákat egy lengyel palántanevelő cégtől vásárolják. A paradicsomot, melyet láthattunk december 20-án ültették. Szinte egész területencsatornarendszer van, 40 cm –rel a föld fölött, magasabb házakban 60-70 cm-re a talajtól. A csatornára rárakják a termesztő közeget (GrotopMaster kőgyapot), a csatorna alatt öntözőrendszer és széndioxid adagoló rendszer van. A fürtök nagyságát végig szabályozzák,klipszeket használnak. Az összes ápolási munkaönjáró kocsikról történik, a szedés papírdobozokba, szedő kocsi segítségével oldják meg. Egész területen négy ember dolgozik a fenti részen, ők tekerik a növényt, fürtmetszést végeznek, plusz egy ember engedi le. Azok, akik fenn dolgoznak, nagyon jól keresnek. A szedést külön gárda végziés a szedéssel egy időben osztályozza a termést úgy, hogy a kartont csak egalizálni kell. Egy ember egy munkanap alatt – 9 munkaóra – 400-450 kartont szed le (6 kg/karton), a leggyengébb dolgozó teljesítménye 250 kartont/ nap. Óránkénti munkabér 3 Euro, a dolgozó abból, amit kap csak 20% adót fizet. A munkáltató összes közterhe 120 Euro/hónap/ fő.Szénporral fűtenek, a ház felszerelése egy energiaernyő, amelyet az utóbbi időben nem nagyon használtak, mert télen nagyon melegek voltak. Mivel a fajta érzékeny a kalcium hiányra nyáron árnyékoló festékkel védik a növényeket a hibás bogyók megjelenésétől. Tavaly egyáltalán nem volt vele probléma, idén viszont igen.
Ebben az évben csak 4 héten keresztül volt árnyékolva az üvegház. A paradicsomot önállóan szállítanak be a szupermarketbe ahol az eladás heti ár alapján történik.Meg vannak elégedve az együttműködéssel, a szupermarketek 60 napos fizetési határidőt tartanak és általában nincsenek fizetési problémák. Az áru egy részét a skandináv országokba adják el. A második helyszín Fuszczyk magán kertészet volt, szintén üvegházi paradicsomot termesztenek. A tulajdonos a feleségével együtt 12 ha-on gazdálkodik és a VEGAPOL csoportnak tagjai. Maga a VEGAPOL csoport 2003-ban alakult, de a paradicsomtermesztést már korábban kezdték, szövetkezésük elsőként vált elismertté Lengyelországban. Mára kiderült, hogy jobban tették volna, ha még egy ideig várnak, mert a később alakuló szövetkezetek már magasabb, 75 %-os támogatást kaptak. Úgy látták, hogy miután elismertté váltak, nem tudtak tovább fejlődni úgy, ahogy a többiek. Korábban több termelő volt a csoportban, de kiestek, a három megmaradt család nyolc tulajdonosa továbbfejlesztette a csoportosulást és azóta is együtt vannak. Az, hogy csoportban vannak, megkönnyíti az eladást, közvetlenül tárgyalnak a szupermarketekkel, jelenleg mindegyikkel van aláírt szerződésük. Négy éve még nagyon sok terméket exportálták Oroszországba, de az embargó miatt át kellett állni a belföldi eladásra. Jelenleg a BIEDRONKA hálózatába van a legnagyobb eladásuk, amelyik Lengyelországban a legnagyobb bolt hálózattal rendelkezik. Közösen felépítettek egy logisztikai központot is, ahová a termést az összes gazdaságból beszállítják, ott egységesen tudják osztályozni a termékeket minőségük szerint.
Jelenleg a málnaparadicsom a legjobban eladható paradicsom Lengyelországban. Az árkülönbség a fürtös paradicsomhoz viszonyítva átlagban 1 zloty/kg. (~75Ft). Amennyiben nagyon jól alkalmazzák a termesztési technológiát, a hozama majdnem azonos lehet a fürtösével ~50kg/m2, így lényegesen jobb bevételt hozhat, mint a fürtös paradicsom. A málnaparadicsomra a szupermarketek jóval nagyobb hasznot raknak: az 5 zlotyért vásárolt árút a szupermarketben 7,50-ért lehetett megvenni (a fürtös esetében az árrés kisebb). Annak ellenére, hogy a málnaparadicsom drágább, egyre több ember veszi meg Lengyelországban. A tulajdonos bizonytalan, hogyan alakul a termesztő felülete: két évvel ezelőtt még fele ennyi málnaparadicsom volt. A Vegapolcsoportban a 37 ha-ból 23 hektáron termesztik ezt a fajtát, szükség is van ennyi felületre, hogy ki tudják elégíteni a vevőket.
A málnaparadicsom munkaerő igényesebb, mert hetente 2-3-szor kell szedni, darabonként. A fürtös paradicsom csak heti egyszeri egész fürt levágását igényli. A termesztése a kalciumhiány érzékenysége miatt nehezebb, a hozama nagyon függ az időjárástól is. A málnaparadicsom nem szereti az intenzív besugárzást, és érzékeny az alacsony páratartalomra. Ebben a gazdaságban a kalciumhiány szeptemberben jelentkezett, emiatt kb 4-5 kg- termést veszítettek el ebben az évben. Kipróbáltak kétféle árnyékoló festéket, de egyik sem vált be. Jövőre nem fognak festeni, mert drága felrakni és drága eltávolítani.
Az egyik berendezésben eltérő a csatornák elrendezése: 8 méteres hajóban 4 sor, míg máshol 5 sor. A négy sort azért alkalmazzák, mert mesterséges megvilágítás van, és így jobb fényviszonyok vannak télen, a paradicsom gyorsabban nő. Ezzel a tavaszi hozam, amikor nagyon magas az ár jobbak, nyáron viszont sokkal több a kalciumhiány (alacsonyabb a páratartalom). A rendszer előnye, hogy kevesebbet kell permetezni, kevesebb kőzetgyapotra van szükség, gyorsabban lehet kitakarítani. Általában 3,2 / m2 hajtásnál nagyobb sűrűséget nem szokás alkalmazni, itt viszont 3,6 hajtásig felmentek. 2,5 db/m2 ültetési sűrűséghez táblánként plusz három hajtást hagynak a nyári időszakig. Július végéig teljes biológiai növényvédelmet használtak. Februártól problémát okozott a takácsatka. Ebben az évben a környéken sok gazdaságban erős Tuta absoluta fertőzés volt. Nagyon csapadékos és hűvösebb év miatt a moly populáció gyorsan növekedett. Az üvegházakban általában szénporral fűtenek, ennek költsége 4,7 Euro/m2 (szénpor ára nettó 440 zloty/tonna, Áfa 23%, ez átszámítva 680 Euro/tonna). Viszonylag gyengék voltak az utóbbi telek. Lengyelországban a munkaerővel gond van, a dolgozók 50%-a ukrán. Náluk jelenleg 5-6 ember dolgozik összesen, ha több ember lenne, nem maradna elegendő pénz a fejlesztésre. Egy paradicsomot leengedő dolgozó, aki 3 hektáron végez munkát 3500 zlotyt kap kézhez. A cég az idén nem növeli a felületet, inkább a kereskedelemre próbálnak koncentrálni. A csoport bővíteni szeretné a külföldi kapcsolatokat, mert jelenleg a termesztési szezonban nagyon jól el tudják látni a szupermarketeket, télen viszont nem tudnak beszállítani. E miatt most a spanyolokkal tárgyalnak, hogyan tudnának behozni onnan terméket a téli időszakban, bármennyire tudják, hogy a spanyol áru minősége gyenge. Amennyiben valaki megvilágított paradicsomot csinálna Magyarországon, minden mennyiséget átvennének – mondta a tulajdonos.
A délután folyamán Reszka magánkertész gazdaságát kerestük fel Grójecben, aki üvegházában eddig kizárólagosan csak rózsát termesztett, de tavaly szamócatermesztésbe is belekezdett, mert a rózsa már nem volt elég kifizetődő ekkora felületen. Clery szamóca fajtát láttunk, amely egy méter magasan elhelyezkedő csatornás rendszerben termeltek. A szaporítóanyag Olaszországból származott. A magas csatorna könnyíti a termések szedését. A házban esővízzel üzemeltetett párásító rendszer is volt. A szamócában biológiai növényvédelmet folytattak. A tulajdonos alapvetően kereskedelemmel foglalkozik, a termesztési részét inkább szaktanácsadó irányítja. Egyelőre még nem sikerült elérniük az optimális termésmennyiséget.
A másik házban rózsát termesztenek, kőgyapotban, 30 cm magasan kiemelve a talajtól. A 20 órás megvilágítással a 3 éves állomány fajtától függően 100-200 szál/m2 hozamot ad, de van olyan fajta, amelyik 400 szálra képes. Régebben oltott rózsa szaporítóanyagot használtak, de ez viszonylag drága és későn fordul termőre. E miatt átálltak a dugványból való szaporításra. A rózsát naponta illetve bizonyos időszakokban naponta kétszer szedik. Ehhez különleges kocsikat használnak. A virágok osztályozása szárhossz és virágméret szerint történik. Termesztése munkaigényesebb a szamócához viszonyítva (ápolása, szár hajtogatása, védelme). A rózsa növényvédelme nagyon nehéz, ezért itt is elindították a biológiai növényvédelmet. Míg a szamócát könnyű eladni, a rózsával el kell menni a piacra és csak ott tudja jó áron eladni. A kertész azon gondolkozik, hogy a rózsát teljesen lecseréli szamócára, de a rózsának most éppen jó ára van.
Október 4-én Lengyelország legnagyobb, Warszawski Rolno-Spożywczy Rynek Hurtowy SA nevű nagybani piacát volt szerencsénk megtekinteni. Nagyon szerencsés az elhelyezése – fővárostól 15 km-re, legnagyabb kertészeti körzet közepén van. Az országos zöldség és gyümölcs termesztésének kb. 40 %-a a 60-80 kilométeres körzetben van. A 42,5 ha méretű piac zöldség- és gyümölcs részlegét látogattuk meg. A részlegnek 7 db csarnoka van, egyenként 1 ha méretűek. A csarnokok közötti területen kisebb lengyel termelők árulnak autóból. A csarnokokban a nagykereskedők vannak, akik állandóra bérelik a területet. Az épületekben eltérő felszereltségű és méretű bokszok vannak, amelyet lehet bérelni. Az alap méret 80-100 m2, bérleti díja 30-40 zl/m2/hónap (250-300 e Ft/hó/boksz). Nagyon sok féle áruval kereskednek a piacon.
Csak két nagyobb termelői tésznek van strandja, inkább a tagok különkülön kereskednek. Több nagy kereskedő innen adja el az importot. Citrus féléken kívül jelenleg lengyel áru van a piacon. November végétől, amikor nagyon kevés a hazai paradicsom és uborka spanyol termékekethoznak be. Márciustól újra megjelenik a piacon a lengyel uborka, májustól pedig a lengyel paradicsom. A citrom és narancs jelenleg Spanyolországból érkezik, övéké a legjobb ár és a lengyelek szívesen kereskednek velük. Az olaszok és a törökök jönnének erre a piacra, de a török minőség nem felel meg, az olaszokkal pedig nehéz az együttműködés. Nyáron a citrusféléket Chile-Argentina irányából importálják. Magyar áru ritkán van, alkalmi görögdinnye szállítmányok vannak. A termékek árai állandóan ingadoznak és igazában az eladó-vevő megállapodástól és a kínálat-kereslettől függnek. Azon a napon a málnaparadicsom ára 6kg-os kiszerelésben 25 zloty volt, a bogyós paradicsom kilónkénti ára 1 zlotyval kevesebb. Az első osztályú paprika 4-4,50 zloty/kg papírdobozba csomagolva, 3,50-4 zloty/kg zsákba csomagolva, másod osztályú paprika 2zloty/kg, csomagolás nélkül, ár volt jellemző. 10 kg hagyma 80 groszy –ba került.
A piac 6 napon át működik, szombat a technikai nap. A legnagyobb forgalom éjszaka végén és hajnalban van, de nagy különbség mutatkozik a napok között és a nap időszakai között is. Éjszaka és reggel jönnek a vevők Varsóból és a környékéről, általában kisboltok, éttermek, cateringek emberei. Délután jellemzők azok a vevők, akik heti két alkalommal vásárolnak, messziről érkeznek és általában sok árut visznek. Sok külföldi is itt vásárol pl. balti országokból, Litvániából, Észtországból, ahol a termelés nem elegendő vagy alacsonyabb szinten van. Itt egy helyen minden féle áru beszerezhető a legalacsonyabb áron. Mindegyik vásárló belépőt fizet, amely mértéke 5 zl személygépkocsi és 15 zl nagyobb autó részére. A jegy egyszeri belépésre jogosít. Az árut beszállítók magasabb díjat fizetnek: egy tonnás jármű 20 zl, 7 tonnás 75 zl, kamion 120 zl. A rendszeres használók 25%-os kedvezményt kapnak. A piacra főszezonban júliustól szeptemberig naponta több mint 10 ezer autó lép be. Az ősszel és tavasszal 7-8 ezer autó fordul elő. Leggyengébb hónap a január 4 ezer autóval. A beléptető rendszerrel csak a gépkocsik számát tudják ellenőrizni, áru men�- nyiségét nem.Ezt az autók súlyából szokták következtetni. A szakmai út második részeként a szántóföldi zöldségtermelő gazdaságokat vettük célba Michal Jankowski, a Rijk Zwaan cégképviselő szervezésében és kíséretével.
Elsőként a Gospodarstwo Rolno-Warzywne Stefan Majewski üzemét látogattuk meg, aki 200 ha-on gazdálkodik, melyből 150 ha zöldség, a többi kukorica. A földek többségén van lehetőség öntözésre, használják is. A nyolc kútból vízágyúkkal öntöznek. Idén legnagyobb, 100 ha-os felületen a hagyma volt, 50 ha a sárgarépa, 5 ha póréhagyma, és valamennyi lilahagyma. A gazdaság termelői csoporttagja a másik 5 családtaggal és egy 1 külsővel. Hat hűtőkamrájuk van, amelyek nagy részét uniós pénzből építették.A termelőnek a hagyma az állandó növénye, a többi változó (tavaly pl.13 ha káposztája volt). Hagymából a legjobb helyen 50-60 tonna a termésmennyiség, répából 70 tonna/ ha. Idén nyáron 6 hektár karfiol volt, amelyet nagyon eltérő áron tudták eladni:1,60 zloty/ kg-val kezdtek, utána 4 zlotyért adták, és 2,60- nal fejezték be (az ár 15-17 cm átmérőjű karfiolra vonatkozik, 6db / doboz kiszerelésben). A hagymát felszedés után, két hetet hagyják a földön, utána összeszedik és júniusig tárolják. Ipari célra semmit sem adnak el, csak friss fogyasztásra, ezért minden zöldséget ennek megfelelően készítenek elő. Jelenleg nagyon rossz az ára a hagymának, 20 groszyt sem lehet kapni egy kg-ért. A Gospodarstwo Rolne Bogusław Sobczak család 100 hektáron gazdálkodik, burgonyát, hagymát, sárgarépát és valamennyi céklát is termesztenek, káposztaféléjük nincs. A föld fele saját, a többit bérlik.
Varsó környékén, ahol sok termelői csoport alakult a földbérleti díjak magasak: 400 zloty/ ha/év, a területalapú~uniós támogatás 900 zloty/ha, független a zöldségfélétől és a hozamtól is. Varsótól 50 km-re a bérleti díjak fele az itteninek. A gazdaságban 70 ha-on csak zöldség, 30 ha-on búza és kukorica van a vetésváltásban. Csak azt termesztenek, amit géppel fel lehet szedni és feldolgozni. Öt dolgozó látja el a feladatokat náluk – 3 ukrán, 2 lengyel – plusz a család tagjai. Termelői csoportba tartoznak, melyhez 5 termelő szükséges, így öten vannak a csapatban, ez 5 családot jelent. 70%-os uniós támogatásból építették a tárolókat. Az egyik épületben előkészítik a zöldséget az eladásra, a másikban hűtőházak vannak. Lengyelországban csak mosott és polírozott répa adható el, ezért a gazdaság fel van szerelve modern mosópolirozó- osztályozó-csomogaló gépsorral, ahol készítik az árut eladásra.
Witkowski Group Sp.zo.o. teljesen családi vállalkozás, amely 120 hektáron gazdálkodik, saját 40 ha földje mellett 80 ha-t bérel. Drága a föld, mert ők is közel vannak Varsóhoz. Répát, zellert, fehérkáposztát, burgonyát, és hagymát termesztenek, melynek 60%-t tárolják, és csak tavasszal adják el. Vetésnél, fajtaválasztásnál ezt figyelembe veszik, hogy folyamatosan tudjanak eladni. Régebben nagyon sok termékük az oroszokhoz ment, mostanában egy közeli cég becsomagolja és eladja a szupermarketekbe. Ezzel, hogy van egy közvetítő a szupermarket és a termelő között jobb árat fizetnek, mintha ő közvetlenül tárgyalna a szupermarkettel. A gazdaságban zöldség felszedés idején, 1 hónapon keresztül 8 ember dolgozik. Régebben az ukránok szívesen dolgoztak itt, de mióta hivatalosan letelepedhetek,inkább más munkahelyeket választanak,és már nem vállalják a mezőgazdasági feladatokat. Sok problémájuk van a munkaerővel. Most már vannak cégek, melyek Koreából hozzák az embereket az üvegházakba. Idei évben nagyon sokáig vártak a káposzta és répaszedéssel. Oka az volt, hogy még nemrég húszon fokok voltak kint, a termékek nem tudtak természetes módon lehűlni. Lehűtés a hűtőkamrában túl gyorsan történik, romlik az áru minősége. Az új táplálkozási szokások miatt a tárolási káposztának a felülete Lengyelországban csökken, mert csökken a fogyasztás. Ez a folyamat már 10 éve tart.
A program utolsó helyszíneként a Rijk Zwaan vetőmagelőállító cég kísérleti állomását tekinthettük meg. 5 ha föld tartozik az állomáshoz, itt tesztelik akáposzta, brokkoli, cékla, karfiol, sárgarépa, póréhagyma és egyéb fajok új fajtáit még kereskedelemi bevezetés előtt. Az állomáson megtalálható az összes olyan gép, amely egy kisebb gazdaságban szükséges. Ha valamilyen kísérlet zajlik a termelőnél, ők segítenek a technológia beállításánál,így eredményesebb az új fajták bevezetése.
Bogya Zita
TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft.
