A paprikahajtatás jellemzően fóliasátrakban történik hazánkban. A hajtató kertészek előtt kétféle kihívás is mutatkozott az elmúlt években: a szélsőségesebbé váló időjárás és a kémiai növényvédelem lehetőségének csökkenése. A minőségi árutermelés érdekében olyan integrált szemléletű technológiai fejlesztés kidolgozására van szükség, amely mindkét követelménynek eleget tud tenni.

A TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. több éve foglalkozik a színes árnyékoló hálók alkalmazásával a paprikahajtatásban. 2012- ben és 2013-ban a Szent István Egyetem Regionális Egyetemi Tudásközpontjával kötött kutatási együttműködés keretében a TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0003 számú pályázat részbeni finanszírozásával folytatódtak a kísérletek. Jelen összefoglaló a két év eredményeit kívánja bemutatni a gyakorló kertészek számára a termesztés hozameredményeit kiemelve. A színes árnyékoló hálók alkalmazása a zöldség- és dísznövénytermesztésben nem új keletű. A ChromatiNet márkanevű hálókat már 32 országban alkalmazták a 2000-es évek végére. Ezek módosították a növényekre eső UV, infravörös és látható fényspektrumot, növelték a szórt fényhatást. A hagyományos fekete és szürke árnyékolók mellett a piros, sárga és ezüstös színes hálókat is alkalmazták paprikatermesztésben. Hazánkban a fóliasátrak árnyékolására évtizedek óta a zöld Raschel hálót használják. A zöld árnyékoló hálónak a fehérpaprika terméshozamára kifejtett kedvezőtlen hatására a Kecskeméti Főiskolán végzett kísérlet alapján mutattak rá először. A színes árnyékolók kísérleti alkalmazása a paprikatermesztésben 2009-ben indult el a DélKerTÉSZ támogatásával, majd folytatódott 2010- és 2011-ben. Az eredményekről a Zöldség- Gyümölcs Piac és Technológia 2011 szeptemberi számában beszámoltunk.

Anyag és módszer

2012-ben két, 2013-ban egy termelőnél alkalmaztuk a színes árnyékolókat fűtetlen fólia alatti paprikahajtatásban (táblázat). A terméshozam és minőség értékelése a következő módon történt: – a termések összes tömegének mérése kezelésenként;
– két-két minta (sor) tömegének mérése (kg);
– kezelésenként és szedésenként 12 kg termés osztályozása [osztályozási kategóriák: extra (6/10 cm), első (5/8 cm), másod (4/7 cm) osztály és kieső, ami a kisebb méret mellett a deformált, hibás terméseket is jelenti];
– a kalcium-hiányt mutató termések számának külön feljegyzése;
– a nyár közepén az osztályozott kategóriák szerint az átlag bogyótömeg kiszámítása.

A fehérpaprika termesztési kísérletekben a paprika palántázása április végén történt, majd közvetlenül utána felhelyezték az árnyékoló hálókat. A biológiai növényvédelmet 2012. 05. 19. és 2013. 06. 15. napokon indították el a hasznos rovarok betelepítésével. Az állomány az alaptrágyázás után 2012-ben műtrágya fejtrágyázást, 2013-ban csak Orgevit szervestrágya adagokat kapott lombtrágyákkal kiegészítve. Az öntözés hagyományos, szórófejes módon történt. A kijuttatott vízmennyiség igazodott a növények igényéhez (átlag 364 mm, az árnyékolatlan kontroll 370 mm és a piros árnyékolás alatt 322 mm vízmennyiség). A szedéseket mindkét évben június 26-án kezdték és október 22-én fejezték be, 2012-ben hét, 2013-ban tíz alkalommal az érési ütemnek megfelelően.

A kápia típusú paprika termesztési kísérletében az ültetés 2012. április 15-én történt. Az öntözést csepegtető berendezéssel, szórófejes öntözéssel kiegészítve végezték. A vízadagokat a takaratlan fólia növényeinek igényéhez szabták (a telepen nem használtak árnyékolást, az öntöző rendszert nem tudták szakaszolni, így minden fólia egyszerre és egyforma vízadagot kapott). A tápanyag-utánpótlást műtrágya adagolással, tápoldatozva oldották meg. A szedési időszak 2012. július 03-tól október 27-ig tartott, 10 alkalommal végeztek termésszedést a piros érés ütemének megfelelően.

Színes árnyékolók hat ása a paprika terméseredm ényére

Fehérpaprika fajták

Az Etele és a Galga paprikafajták átlagos hozama nem különbözött lényegesen (8,8 és 8,9 kg/m2). 2012-ben a kezelések tekintetében a takaratlan kontroll hozama 9,04 kg/m2 volt, a zöld takarás ennél 14, a festett 20%-kal kevesebb termést eredményezett. A sárga takarás 5, a piros takarás 10%-os többlethozamot adott a kontrollhoz képest. A bogyó átlagtömege a sárga takarás alatt volt a legnagyobb, 118 g, a festett fólia alatt a legkevesebb, 82 g, míg a natúr kontroll, zöld és piros takarások esetében közel azonos (101- 104 g) volt. Az Etele osztályozottsága a natúr és fehér kezelés esetén közel azonos arányokat adott. Alacsonyabb extra és 1. osztályú termést adott a festett és zöld árnyékolás, a legjobb osztályozottságot a világos piros és a sárga színű árnyékolás adta. A kísérletben átlagosan a termések csaknem 25%-a tartozott a kieső kategóriába, ez az arány a sárga és világos piros esetén volt a legalacsonyabb: 19%. A legtöbb kalcium-hiányból adódó csúcsfoltos termést a festett (5,6%) és natúr (4,8%) kezeléseknél, míg a legkevesebbet a sárga kezelésnél (1,9%) mértünk. Az Etele éréslefutása a korai és a közép idejű hozamoknál mutatott kezelésenként jelentősebb eltérést. A legtöbb korai termést a világos piros és takaratlan kontroll, a legkevesebbet a zöld takarás esetén mértek. A középidejű hozamban a legnagyobb értéket a piros, sárga és fehér árnyékolás adta, a kései hozamban a kezelések között gyakorlatilag nem volt különbség.

2013-ban a Galga fajta a legnagyobb hozamot a natúr kontroll esetében produkálta (9,66 kg/m2). A többi kezelések a hozamok tekintetében kisebb – világos piros: -4%, sárga : -7%, vagy jelentősebb mértékben – piros: -17%, zöld: -22% – elmaradtak. Az átlagos bogyótömeg a kísérletben 89 g volt, ezzel közel azonosat mértünk a natúr, a fehér, és a sárga kezeléseknél, alacsonyabbat a zöld, a világos piros és a világos sárga esetén és jelentősen nagyobbat a piros kezelésnél (99 g). A termések osztályozottsága a legtöbb kezelés esetén közel azonos arányt mutatott, extra és 1. osztály együtt 72%, míg ennél jobb arányt a sárga (73,5%) és a piros (77%) ért el. A kieső aránya ennél a fajtánál csupán 4-7,5% között volt, a legnagyobb arányban a natúr kezelésnél, ugyanúgy a kalcium-hiányt mutató termések száma is itt volt a legtöbb. A fajta éréslefutásában a kezelések szerint nem volt lényeges különbség. A korai terméshányad az árnyékolatlan fóliában volt a legtöbb, míg a zöld árnyékoló alatt volt a legkevesebb, és ez a sorrend a középidejű és a kései hozamnál is megmaradt.

Kápiapaprika fajták

A Kárpia fajta átlagos hozama 2012-ben 10,1 kg/m2, az SK–10 fajta hozama 11,1 kg/m2 volt. Kezelések szerint mindkét fajta esetében a takaratlan (natúr) fóliában mértek a legnagyobb hozamot (11,5 és 13,3 kg/m2), utána következett a festett és világos piros. A legkevesebb paprikát a Kárpia fajtánál a sárga és az SK–10 fajtánál a zöld kezelésnél érték el. Az osztályozottságban a Kárpia fajtánál hasonló arány mutatkozott az extra és 1. osztály kategóriában (összesen 72%), egyedül a zöld takarásnál értek el 78% arányt. Az SK–10 fajtánál a natúr és fehér kezelés egyaránt 74% arányt mutatott (extra + 1. osztály), míg a többi kezelés 77-78%-ot. A 2012-es kápia kísérletnél mindenképpen meg kell említeni a technológiai hibákat. A termelő nem tudta megoldani a sátrankénti öntözést, így valamennyi kezelés ugyanazt a vízadagot kapta. Ez szemmel láthatóan az árnyékolt sátrakban különböző túlöntözési időszakokat okozott, amely minden bizonnyal befolyásolta a növények terméskötődését.

Következtetések

A paprikahajtatás az utóbbi évek szélsőséges nyári időjárása miatt olyan technológiai fejlesztést igényel, amely kedvezően befolyásolja a fóliás berendezésekben a környezeti tényezőket. A bemutatott kísérletek alapján Magyarországon is igazolható volt a színes árnyékolás kedvező hatása a paprika nyári, fólia alatti termesztésében. A termelők számára leginkább ajánlható árnyékoló szín a piros és a sárga. Az árnyékoló anyagok beszerzésekor azonban ügyelni kell a szín mellett az árnyékoló hatásra (a polietilén háló szövési sűrűsége), amely nem lehet 30%-nál nagyobb. Érdemes a gyártóktól garanciát kérni szín és UV stabilitásra. A kísérletben 2012-ben jelentős színvesztés következett be a piros és mérsékelt a sárga hálónál. Ezt a gondot 2013- ra sikerült kiküszöbölni a hazai gyártónak, illetve sikerült a nemzetközi forgalomban használt árnyékoló hálókat beszerezni. Valamennyi kísérletnél beigazolódott, hogy az eddigi gyakorlatban használt zöld árnyékoló háló kedvezőtlen a fehérpaprika terméshozamára. A kápia típusú fajtáknál a zöld háló kedvezőtlen hatása, különösen a minőségi paraméterek estén, kevésbé volt igazolható. A kísérleti eredményekből kitűnt, hogy az egyes fajták viselkedése között jelentős eltérések alakulhatnak ki a koraiság, tekintetében, az ún. generatív fajták kevésbé, míg az erősebb növekedésű vegetatív fajták jelentősebb eltérést mutattak a korai terméshozamban az árnyékolás hatására. A korai terméshányad az ültetéssel egy időben kezdett árnyékolás esetén sem csökken a piros takarásnál a takaratlan kontrollhoz képest. Megállapítható, hogy a sárga és a piros takarás javítja a bogyók minőségét, magasabb arányban jelentkezik az extra és első osztályú bogyók mennyisége, nő a bogyótömeg, kevesebb lesz a kieső és a kalciumhiány tünetét mutató csúcsfoltos paprika. Összességében nő a paprikatermesztés jövedelmezősége. A színes árnyékoló hálók (sárga és piros) alkalmazása a paprika árnyékolásában növeli a termesztés biztonságát, javítja jövedelmezőségét, megfelel az integrált termesztés szemléletének, széles körben javasolható a hazai paprikahajtató kertészeknek.

Ledóné dr. Da rázsi Hajna lka ,
vezető szaktanácsadó