2015. április 28-án tartotta Küldöttgyűlését a FruitVeB. Az évente legalább egy alkalommal megszervezendő esemény a szervezet legfőbb, általános hatáskörű szerve, melyben ágazati főbizottságonként választott küldöttek dolgoznak, akik a teljes tagságot képviselik a Küldöttgyűlésen. Az Elnök és az Ügyvezető igazgató a Küldöttgyűlést az Alapszabálynak megfelelően, közzététel útján hívta össze, melyet a hivatalos honlapon is közzétettek. Az éves Küldöttgyűlés feladata volt a tavalyi év zárása és a folyó év munkáinak megerősítése és tudomásul vétele, s ez alkalommal sor került még az Alapszabály módosítására is. Az ülést több ügyvezető igazgatói értekezlet és Felügyelő Bizottsági értekezlet előzte meg, melyek a Küldöttgyűlés elé beterjesztett szakmai anyagokat korábban megvizsgálták és saját hatáskörükben azokat elfogadták.

Az első napirendben az ügyvezető elnökség beszámolt a 2014. évi szakmai munkáról. A tavalyi évben nem volt téli és tavaszi fagykár egész Európában, így Magyarországon is rekordtermés volt különösen az alma. meggy és szilva esetében. Az alacsony árak miatt legtöbb gyümölcstermelő veszteséget könyvelt el. A gondot fokozta az augusztusban bevezetett orosz embargó. Alacsonyak voltak a felvásárlási árak miatt – pl. a tárolási zöldségfélék: hagymák, gyökérzöldségek, káposztafélék esetén is. A télen több, főként lengyel import jelent meg a piacon. Az év során alig volt vis maior eset – e szempontból átlagos évet zárhattunk. Júliusig aszály volt, de utána a nagy esőzések okoztak gondot az ország nagy részén, hátráltatva a betakarítást és rontva a termények tárolási minőségét. 2014. év végén tisztújítás történt, melynek eredményeképp dr. Mártonffy Béla és Fodor Zoltán elhagyták a FruitVeB-et.

A tavalyi munkaterv összességében végre lett hajtva, de év közbeni kiegészítésekre volt szükség, illetve a felálló új vezetés a pénzügyi fenntarthatóság érdekében sürgős intézkedéseket hajtott végre. Az elmúlt időszakban 9 ügyvezető elnökségi ülés volt, ezt Főbizottságonként 2-4 ülés egészítette ki. A mindennapi munka rendben folyt. Szeptemberben a PTK változása miatt szükség volt az Alapszabály módosítására, melyet a Szegedi Táblabíróság be is fogadott. A szervezeti programok a TÉSZ-ek munkájához kapcsolódóan kerültek megszervezésre. Folyamatos, többszöri tárgyalások zajlottak az FM-mel, a társszervezetekkel, például az iskolagyümölcs vagy a finanszírozási hitelprogramok kapcsán. Jelenleg is jó a kapcsolat a döntéshozókkal, az FM-mel, az MVH-val, akik már ismerik a FruitVeB új vezetését. A második napirend a Felügyelő Bizottság már elfogadott beszámolója volt a 2014. évi gazdálkodásról. A 2014-es év a 2013-assal összevetve, jó eredményeket hozott. Az év gazdálkodása jónak mondható, az elmúlt év sikeresen zárult.

Alacsony volt a fordulónapi kötelezettségállomány és kevés a kintlévőség is, tehát az év eredményes. A költségvetés teljesítettnek vehető. Összességében eredményes évet zárt a szervezet, de ez az FB véleménye szerint jelentős mértékben a decemberben felállt új vezetés érdeme is, akik sok munkával a meglévő hiányosságokat igyekeztek pótolni. A régi adósságok leírásra kerültek, egy „tiszta pénzügyi kép” létrehozásának érdekében. A harmadik napirendben az Elnök és az Ügyvezető igazgató a 2015. évi munkaprogramról és az éves költségvetésről beszélt. A benyújtott munkaterv négy részből áll: az a szervezeti-szervezési és szabályozási feladatok, a szakmai feladatok, a marketingfeladatok és az egyéb tagi szolgáltatások köré csoportosul. Az ügyvezető igazgató célnak, egyben prioritásnak nevezte a FruitVeB működésében a belső szintű szabályozottság javítását, a jobb kommunikációt és a tudományos kapcsolatok megerősítését. Fontos a taglétszám bővítése is, mely a szervezet legitimációját segíti elő. A költségvetés új szemléletben került kidolgozásra, amelyet a munkatervvel együtt az Ügyvezető Elnökség és az Elnökség 2015. 04.09-iki üléseiken jóváhagyták.

Az Alapszabály-módosítást az ötödik napirendként tárgyalta a testület. Az elfogadott változtatás két technikai módosításon kívül egy lényegi kérdésre fókuszált, mégpedig, hogy bevezetésre kerüljön-e a pártoló tagság intézménye. A változtatás azért fontos, hogy az ügyvezetés külső források bevonásával könnyíteni tudja a szervezet saját fenntartását, illetve, hogy a tagdíjak mellett újabb forrásokat keressen különböző együttműködések létrehozásával.

-HZS-