A kínai Dongguan Fruit Logistics Association elnöke, Quian Ze Hui és Magyarország kínai kereskedelmi konzulja, Krisár László meghívására 2015. december 10-14. között három fős magyar delegáció látogatott a dél-kínai Kanton tartománybeli Dongguan városába. A látogatás apropója a kínai-magyar gazdasági együttműködéshez kapcsolódó megállapodás aláírása volt. A hazai zöldség-gyümölcs ágazatot Szalkai Gábor (Földművelésügyi Minisztérium), dr. Mártonffy Béla (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) és Hunyadi István (FruitVeB) képviselték. Az együttműködési megállapodás aláírására ünnepélyes keretek között, a Dongguan Zeijing Fruit Logistics Park első ütemének átadásakor került sor. A megállapodás aláírásával a felek vállalták, hogy közösen törekednek a magyar gyümölcstermékek kínai piacra való jutattására. Az együttműködéssel egy hosszú távú üzleti kapcsolat alapjait rakták le, amely a jelenlegi zöldség-gyümölcs fejlesztés terméstöbbletének biztosíthat piacot a jövőben. A dongguani gyümölcs logisztikai park Kína egyik legnagyobb nagybani piaca, gyümölcs forgalma évente 8 millió tonna, ez a teljes magyar éves gyümölcstermelés tízszerese. Nyolc gyümölcs és négy zöldség nagybani piacot üzemeltetnek, az általuk forgalmazott áruk az ország piacainak 70%- án jelen vannak. A fejlesztési tervek szerint a decemberben átadott 25 hektáros új logisztikai egységet a következő években négy ütemben 120 hektárosra bővítik. Ezzel Kína meghatározó zöldséggyümölcs kereskedelmi központjává válnak majd.

A kínai fél korábbi magyarországi látogatása során kiválónak ítélte meg a magyar gyümölcsöket, különösen a csonthéjasokat és az almaféléket. Kínában igen jó híre van a magyar cseresznyének, ami több évtizedes együttműködés eredménye. Jelenleg Chiléből és Kaliforniából importálják a legtöbb gyümölcsöt, de a jövőben szeretnének Magyarországról is rendszeresen vásárolni. Erre a korszerű tárolási és szállítási technológiák ma már lehetőséget biztosítanak. A cseresznye mellett a meggy termékeink is érdeklik a kínai vevőket és az almafajtáinkból is szívesen vásárolnának. A magyar delegáció az átadó ünnepség után bemutatta vendéglátóinak a magyarországi gyümölcstermesztés helyzetét, valamint tárgyalt a jövőbeni együttműködési lehetőségekről. A kínai vevők leginkább a magyar cseresznye után érdeklődnek, ezek mellett a szilva, a kajszi és az alma azok a gyümölcsök, melyeket friss fogyasztásra szeretnének importálni hazánkból. A meggy az átlag kínai fogyasztó számára ismeretlen, még az Európában járt kínaiak is gyakran a cseresznyével tévesztik. Vendéglátóink szerint azonban feldolgozott formában, főleg befőttként lehet helye a távol-keleti ország piacain. Ezt arra alapozzák, hogy európai utazásaik során többféle meggybefőttet is kóstoltak, de egyhangúlag a magyart találták a legjobbnak.

A látogatás hivatalos részének keretein belül alkalmunk volt betekinteni az egyik régi nagybani piac működésébe is, valamint bejártuk az újjonan átadott 25 hektáros logisztikai parkot. A nem hivatalos programokon, melyeket vendéglátóink szerveztek számunkra, megismerhettük a kínai gasztronómiát, valamint a Dongguan város 800-900 éves történelmi emlékeit. Kína 1,376 milliárd lakosával a világ legnépesebb állama és második legnagyobb gazdasági potenciálja. Az egy főre eső GDP 6 000 USD, körüli, ezzel a világranglistán a 85. helyen áll. Területét tekintve a világ negyedik legnagyobbja (9 604 821 km2). A kínai mezőgazdaság látja el élelemmel a világ népességének 22%-át. Ez a szám azért is figyelemre méltó, mert a Föld mezőgazdaságilag művelhető területének csak mintegy 7%-a található az ország területén. A mezőgazdaság a kínai GDP 15,2 százalékát adja. A munkaképes lakosság 47%-a dolgozik valamelyik ágazatban, ez több, mint 300 millió embert jelent. Kína fejlődésének köszönhetően a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek 1949 óta 20%-kal csökkentek, jelenleg az ország összterületének csak körülbelül 15%- a művelhető. (Összehasonlításképpen India területének 50%-a alkalmas mezőgazdasági termelésre.) Az öntözött területek aránya 40% körüli, ez 60 millió hektár termőföldet jelent.

A hatalmas népesség ellátása igen nehéz feladat, szinte minden helyet kihasználnak a termelésre. Találkozhatunk zöldségeskertekkel az autópályák rézsűjén, vagy például banánültetvényekkel az autóutakat egymástól elválasztó zöld sávokban. Kína 2001-ben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), ezzel új lehetőségek nyíltak az élelemiszerek exportimportjában. Ez indukálta a mezőgazdaság szerkezetének megváltozását. Korábban a gabonafélék termelésén volt a hangsúly, azonban a csatlakozás után ezek jelentősége némileg csökkent, a jobb jövedelmezőséget biztosító zöldség- és gyümölcsfélék termelése előtérbe került. A kertészeti termékek igen széles skálája (kontinentális, szubtrópusi és trópusi zöldség- és gyümölcsfélék egész sora) megtermelhető az ország területén, köszönhetően a változatos klimatikus és talajviszonyoknak. Az utóbbi években 24,3 millió hektáron termelnek zöldségféléket, a betakarított termés mennyisége 2013-ban meghaladta az 580 millió tonnát. A gyümölcstermelés 20 millió hektárt meghaladó területen folyik, a 2013-ban előállított termés 180 millió tonna körül volt.

A kertészeti termelés nagyobb hányada két tartományban, Shandongban és Tianjinben folyik. Utóbbiban holland közreműködéssel óriási méretű növényházépítési beruházások folynak. Kína önfenntartásának lehetősége adott, de a közgazdasági szakértők szerint a jövőben nehezen lesz biztosítható, mivel a jobb életkörülmények reményében egyre több farmer hagyja el a vidéket és költözik be városokba a jobb életkörülmények reményében. A kertészet termelékenysége nem kielégítő, sok helyütt relatíve elmaradott technológiákat használnak és nincs meg a kellő szaktudás sem. A belső fogyasztás növekvő, ami a gyorsan gyarapodó városi középréteg egyre nagyobb vásárlóerejének tudható be. Egyre nagyobb az igény a minőségi termékek iránt.

E mellett az urbanizáció és az elsivatagosodás miatt csökken a művelésre alkalmas terület és a termelésbiztonságot is számos veszély fenyegeti (károsítók, aszály, stb.). A kínai állami vezetés radikális lépések megtételére szánta rá magát, az utóbbi években nagy hangsúlyt kaptak a különböző nemesítési programok, a korszerű termesztéstechnológiák és szakismeretek terjesztése erősen támogatott. Ezekben a programokban külföldi vállalatok segítségére támaszkodnak.

HUNYADI ISTVÁN