„Mentsük meg a Gönci kajszit” címmel a Gyümölcsért Kft. kezdeményezésére Kajszibarack Fórumot rendeztek Boldogkőváralján szeptember 30-án. A tanácskozásra a vár legfelső szintjén került sor, a szervezők nem titkolt szándéka szerint azért, hogy a mintegy 70-80 fő érdeklődő saját szemével lássa a problémát: a környékbeli kajszi ültetvények drámai pusztulását. A Fórumon két kerekasztal beszélgetésre került sor.

A fórum első beszélgetését Szabó József, a Barackvirág Farm ügyvezetője moderálta és kérdezte a résztvevőket a Gönci kajszibarack térségi jelentőségéről. Dr. Hörcsik Richárd a térség országgyűlési képviselője szerint a meghívóban szereplő cím rémisztő, hiszen aki nem ismeri a tájat, arra gondolhat, abba kell hagyni a termesztést. A rendezvény helyszíne is arra utal, meg kell védeni a Gönci kajszit. Mit kell tenni? Hová fordulhatnak a termelők? Mélyreható megoldás kell, ami megnyugtató a térség gazdáinak. Az uniós és hazai pályázati lehetőségeket is harcba kell állítani. Ez nem csak a gönciek, de a hazai kajszi termesztők problémája is. Legyen folytatása a tanácskozásnak, legyen összefogás a probléma mielőbbi megoldására!

Kiss Gábor a Gyümölcsért Kft. ügyvezetője előadásban a kajszit, mint terméket mutatta be. A kajsziról az első írásos feljegyzés 1667-ből való, 1867-ben a Párizsi Világkiállításon pedig a Gönci kajszi Zemplén megyét mutatta be és arany érmet kapott. A környéken a kajszi termesztés az 1960-as években lendült fel. Hazánkban a ma regisztrált terület 4000 hektár, a házikertekkel együtt 5000 hektár lehet. A kajszi üzletág tágabb jelentéssel bír, mint a termesztés. Magyarországon az 1980-as években 50-60000 tonna kajszit állítottak elő, ma 20-35000 tonnát. Az átlagos ültetvény méret 1,5 hektár, kb. 3000 gazdaság foglalkozik vele. Az élőmunkaóra igénye magas, 2,5 millió óra/év/ha. Az éves termelési értéke Magyarországon 10-15 milliárd Ft. A főbb kajszi termékek: a friss, a fagyasztott, a lekvár és a pálinka. Sokak érdeke, hogy ez az üzletág jól működjön: a termelők és családjaik, a háttéripari cégek (gépek, növényvédő-, trágyázó szerek stb.), kereskedők, szállítmányozók, önkormányzatok, munkavállalók, agroturizmus, kiskereskedelem, a fogyasztás révén pedig minden magyar állampolgár. A kajszi piaci lehetősége jó. Az egyik legmagasabb áron eladható termék. 1-1,5 EUR/kg áron értékesíthető az utóbbi 5-6 év átlagában. Európában 500 000 t kajszi terem, a mi mennyiségünk ebben elenyésző. Amikor nálunk érik, az európai piacon már hiány van. A termesztés északi határán vagyunk, a július-augusztusi termés üres piacra érkezik, nekünk csak a korai terméssel kell versenyeznünk. A hazai fogyasztás is növekszik. A minőségi árujelzők is a fogyasztás növelését segítik, a Gönci kajszi a Nemzeti Értéktárban szerepel, Európai oltalomban részesült (OFJ), kulturális hagyományra épül. A kajszi legkedveltebb termékei: a friss áru, a pálinka, a lekvár. A lekvár készítésben nagy fejlődési lehetőség van, a jó minőségű lekvároknak jelentős piaca lenne. A kajszi termesztésben sok problémával küszködnek, mint a kevés munkaerő, az öntözés hiánya, a támogatás hiánya (a tőhiány miatt nem tud az ültetvénytámogatás szabályainak megfelelni), de a legnagyobb gond a fapusztulás. Nagyon nagy a termelői kockázat, ahhoz, hogy a termelés jövedelmező legyen átlagosan 15 t/ha termést el kell érni. Nem tervezhető a terméshozam, nehéz a vevőket megtartani. A fagy és jég elleni védekezés megoldható, de az ültetvények pusztulása kiszámíthatatlan.

Összefoglalva miért is fontos a kajszi termesztés? 2-4 milliárd Ft ÁFA bevételt jelent a költségvetésnek, magas, 30% körüli a bérjellegű kiadás, munkahelyet teremt, sokan fogyasztják, termelési és kulturális hagyománya van, növelhető, megduplázható a termelése piaci zavarok nélkül. Eddig még nem sikerült annyit termelni, amennyit a vevő kér. Mi szükséges a megoldáshoz? Az érintettek elkötelezettsége, összefogás, kutatási programok indítása, az információ áramlása, a jogi szabályzók szükséges módosítása. Még nem lehet megmondani mibe fog kerülni. 2016 tavaszára készülhet el a program költségvetése, de az éves kajszi árbevétel értékének töredékéről, ezrelékben kifejezett összegről van szó. Szabó József azt kérdezte a kerekasztal résztvevőitől: Hogyan látják a kajszi szerepét és hol tudnák segíteni a probléma megoldását? Dr. Mártonffy Béla szerint a kajszi emblematikus magyar gyümölcs az alma és a meggy mellett. Köszöni a Gyümölcsért Kft-nek a kezdeményezését a rendezvény megszervezésében, de nem elég a tész erőfeszítése. Teljes ágazati összefogásra van szükség. A NAK mindenben segíti a probléma megoldását. A szükséges intézkedések kidolgozásában részt vehet a kamara is. Ez a probléma csak komplexen kezelhető. A VP-ben (Vidékfejlesztési Program) van lehetőség a terv finanszírozására. Szabó József A jogalkotás szempontjából sem könnyű eset a kajszi. Pld. az AKG a kajszi szempontjából nem teljesíthető, mivel 90%- os tőállományt ír elő. Már az 1940-es évektől hasonló gondokról írtak a szakkönyvek. A 90%-os szabályt a kajszinál nem lehet mereven alkalmazni. Zavodni Ferenc a település polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzat számára, a település életében is nagyon fontos a kajszi. Sok iparűzési adókiesést jelent a pusztulás, a nyári munkaerő foglalkoztatás is csökken. Az önkormányzat nagy munkaadó a településen, a nyári időszakban a közfoglalkoztatottakat a kajszi munkálatai nagy arányban lefoglalják. Ledó Ferenc véleménye szerint a 20- 30000 t kajszinál valóban többet lehetne termelni, a minőségi feldolgozásban is nagy lehetőség van. Hazánk a kajszi termeszthetőségének az északi határán van, így a klimatikus tényezőknek nagy hatása van a pusztulásra. Az ára jó a termékeknek, de a jövedelmezőség nem bírja el a 30-40 %-os pusztulást. A fajtaválasztás fő szempontjai között a virágzáskori fagykárok elkerülése miatt a későbbi virágzás, a betakarítási időszak elnyújtása érdekében pedig a kései érés kell, hogy szerepeljenek.

Bittsánszky Márton hozzászólásában a kérdést gazdasági oldalról közelítette meg: olyat érdemes termelni, ami eladható, ilyen a kajszi. Ahhoz, hogy a piac a hazai kajszit vegye, több feltételnek meg kell felelni:
– Jó minőség, a Gönci kajszi ennek megfelel. Az általános támogatás a minőségi elvárásokat segíti, mivel nagy tételben, összefogással dolgozva jobban realizálható.
– A megfelelő nagyságú árualappal, egy csatornán keresztül egyre nagyobb vevőket lehet elérni. Ebben segíteni fog a telepítési támogatások kiírása.
– Folyamatos termelés, hosszabb szezon kialakítása a fajtákkal, ebben a régió termelői szintén összefoghatnak.
– Rajtunk kívülálló problémák is adódhatnak, ezért van a kockázatkezelő alap.

A védelmet adó, pld. fagyvédelmi beruházások kiemelt támogatást kapnak. Czakó Mónika a feldolgozók képviseletében elmondta, hogy 6 hektár saját ültetvényük van, a többi pálinka alapanyagot azonban mástól vásárolják. A náluk készített pálinka is eredetvédett, de véleménye szerint még nincs elég piaci értéke, viszont a költsége és adminisztrációs terhe nagy. Ezért az eredetvédett termék pályázati szempontból is legyen kiemelt. Pld. a pálinka fesztiválra nem tudott célzottan pályázni. A gyümölcsszedés kultúrája is gond. A feldolgozónak is minőségi árura, de más érettségi fokra van szüksége. Sokszor éretlen, osztályon aluli termést kap. Jelentős fejlődési lehetőséget lát a turizmusban. A Pálinkaházban van kóstolás, egyre nagyobb rá az igény, a látogatók szeretik megnézni, hol készül a pálinka? Nő az érdeklődés a gyümölcsök és a termékeik iránt.

Szabó Mátyás, mint a VP koordinációért felelős vezetője reagált a felvetett problémákra, szerinte a pályázatokban van megoldás a fejlesztési ablakban, kivéve a turizmust. Ezeket nagyon nehéz megtalálni felhasználói oldalról. Pld:
– az EPO a munkaerő képzésre igénybe vehető,
– 2016 elején a közép vállalatok számára nyílik meg lehetőség a GINOP-ban, az élelmiszer iparnak az idén nem volt pályázati lehetősége,
– ugyanezek a lehetőségek a kis- és mikrovállalkozások részére a VP-ben 2015 őszén megjelennek,
– a rendezvények szervezésére az MNVH és Leaderben lehet pályázni,
– KEOP-ban lesz pályázati kiírás a fogyasztási kultúra, környezettudatos vásárlás, egészséges élelmiszer, táplálkozási szemléletváltás témákban,
– a bemutató üzemek létesítésére hazai forrás van, pld. célzottan a tokaji és balatoni régiókra volt kiírás.

A VP-ben a mezőgazdaság oldal dominál, meg fog jelenni GINOP, ERFA, ESZA, EFO, ott lehet forrásokat keresni. A komplex problémát részekre szedve lehet finanszírozni. Mindig ez volt a tendencia a pályázatoknál, most is ez lesz. Az energiahatékonyságra komoly források lesznek. A határmentén a szlovák-magyar együttműködésre is lehet pályázni, pld. INTERREG, Central Europe programokban. Be kell azonosítani a problémát és a forrást, a koordinációs munkában szívesen segítenek. Szabó József megemlítette, hogy a klimatikus változások miatt a kajszi termesztés a domboldalakra húzódott. Kevés faj esetében tudnak az ágazati szereplők ilyen jól együttműködni, ezt tovább kell fokozni, még nem érte el a megfelelő szintet. Ki mit gondol erről? A másik a fajta kérdése, mi a véleményük? Kiss Gábor szerint is kajszi esetében az együttműködés könnyebb, nincs konkurencia egymás között, ezért az alap jó a probléma megoldására. A Gyümölcsért Kft. méretében kiemelkedő, ezzel élni szeretne. Évente 50 új fajta jelenik meg, régen 10-15 évig teszteltek 1-1 fajtát, ma ez sokkal rövidebb. Nyugaton a vásárló szemmel választ. A német vevő mást igényel. Nehéz meghatározni az újak közül melyik a jó. A piactól függ teljesen, pld. egy lokális piacon a hagyományos fajta a jó. Intenzív termeléshez, export piacra azonban általában nem. A tészeknek kellene az igényt meghatározni, ezekhez az irányokhoz csatlakozzanak a termesztők. Nagy a piaci igény. Jelenleg például a LIDL áruházláncnak 8000 üzlete van Németországban, ha naponta áruházanként csak 1 doboz kajszit ad el, akkor az napi 4 kamion árut igényel. Most csak napi egyet tudnak küldeni. Ha egyhetes osztrák akció van, csak az 250 t kajszit jelent. Sok fajta van, de a vevőnek nem kommunikálják a fajtát, nincs értelme elmondani, kivéve, ha oltalom alatt álló termékről van szó. Termék kategóriák vannak: piros-sárga gyümölcs, korai-kései.

Dr. Mártonffy Béla is a piac fontosságát emelte ki, de a marketing szemlélet is szükséges. Az értékeinket mutassuk be! A Gönci kajszi értékeit meg kell ismertetni a németekkel! A három legfontosabb termékre: friss, pálinka és lekvár marketing programot kell készíteni. A kajszi probléma megoldásához munkacsoportok felállítása szükséges. A koncepció kialakítása után konkrét feladatokat kell meghatározni. Bittsánszky Márton az összefogás különböző szintjeit hangsúlyozta: a tészek az egyik szint, viszont most magasabb szintű összefogásra van szükség. A fajtakérdés is idetartozik. Csak koordináltan lehet megoldani, az eredményt pedig megosztani. Pascal Felé, a Gyümölcsért Kft. egyik alapítója 17 évvel ezelőtt érkezett Magyarországra. Akkor új fajtákat próbáltak ki azzal a céllal, hogy szélesítsék a piacot és az értékesítési időszakot. Az utóbbi években Magyarországon 59 fajtát telepítettek. Svájcban is hasonló volt a helyzet, azonban létrehoztak egy bizottságot, akik értékelték a fajtákat: ajánlati, elfogadott és tiltott kategóriát alakítottak ki. A nemesítők minden új fajtát ajánlanak a szakvásárokon, kevés teszteléssel. A fajtákat a magyarországi körülmények között is vizsgálni kell! Ledó Ferenc szerint gond, hogy bár az áru 50-60%-át a tészeken keresztül értékesítik, a belépés csak a telepítés után történik. A szövetkezés a telepítés előtt induljon meg. A termelők vegyék figyelembe a tész technológiáját a telepítések előtt. A tészeknek komplex integrációt kell folytatni, ez része a működési programok elfogadásának. Kerek Mária Magdolna a NAIK nemesítője a fajtakutatásokhoz szólt hozzá. Nyújtó Ferenc már az 1960-as években hozott be külföldről fajtákat honosítási céllal. Az 1970-es években 300 fajta került be, azokat vizsgálták minden szempontból. Később a honosítás megszűnt.

Dr. Hörcsik Richárd véleménye zárta a beszélgetést: kulcsszó az összefogás. Mindenki a saját szakterületén tegyen meg minden lehetségest. Fontos a politikai támogatás, ha kell, kihelyezett bizottsági ülést tartanak a helyszínen. Fontos a figyelemfelkeltés. Hangsúlyozta, mint a térség képviselője elsősorban a gönci kajszi problémáját akarja megoldani, de a problémára felhívja a figyelmet minden megfelelő helyen. A résztvevők végül egy perces tiszteletadással emlékeztek Prof. Dr. Pedric Andrzej, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője, kajszi nemesítő elhunyta alkalmából.

Lejegyezte:
Ledóné dr. Darázsi Hajnalka