Jelenleg a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Emeritus Tanácsadója. Hogyan és mikor került kapcsolatba a kertészettel, kertészeti kutatásokkal?

A kutatói munka iránt I. éves hallgató koromban kezdtem el érdeklődni. Államvizsga után, 1968-ban felvételt nyertem a budapesti Kertészeti Kutató Intézetbe, választott témám a körtefajták génbankokban történő értékelése volt. 1975-től a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem tudományos főmunkatársa, majd tudományos tanácsadója voltam. V. Németh Mária gyümölcsvirológus és Gyuró Ferenc egyetemi tanár tanácsára 600 darab új gyümölcsfajtát gyűjtöttünk össze a világból egy fajtakísérleti program keretében, amelyet én koordináltam. E tudományos munkám eredményeként nyertem el 1989-ben az MTA doktori fokozatát.

Szakmai életútja során többek között az MTA Elnökségének és Vezető Kollégiumának választott tagja, miniszteri stratégiai főtanácsadó és egyetemi tanár. Pályafutásának milyen nevezetes pontjai vannak?

1984-től az MTA-MTB Növénytermesztési Szakbizottság titkára, majd 1990-től az MTA Titkárság tanácsosa, illetve főtanácsosa lettem. Ezt követően a Nyíregyházi Mezőgaz-dasági Főiskolán címzetes egyetemi tanár, illetve a Pannon Egyetem Keszthelyi Karán, a Kertészeti Tanszék tanszékvezetője voltam. 1998-tól 2001-ig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégia-tervezési Bizottság elnökeként és miniszteri főtanácsadójaként tevékenykedtem. 2000-ben Orbán Viktor Miniszterelnök úr adományozta részemre a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjét.

Hogyan került kapcsolatba a kertészeti pályázatokkal és milyen főbb állomások jellemezték ezt a területet?

A kertészeti pályázatokkal 1974-ben kerültem kapcsolatba a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Gyümölcstermesztési Tanszékén. Nagy igény jelent meg az új gyümölcsfajtákra, új technológiák bevezetésére és adaptálására. Ekkor vettem részt az első K+F pályázatban, melyet az OMFB írt ki. Így megkezdődött 600 új gyümölcsfajta honosítása és az üzemi modellültetvények bevezetése. A mai napig részt veszek K+F pályázatokban.

Hogyan ítéli meg a kertészeti kutatás, szaktanácsadás jelenlegi helyzetét és szerepét?

Véleményem szerint a kertészeti kutatásokban lezajlott átszervezések nem tettek jót az ágazatnak. Egyik fő probléma, hogy a kutatások elméleti jellegűek, nincs érdemi kapcsolat a kutatás és a termelői gyakorlat között. A kutatói generációt tekintve vannak fiatalkutatók, van egy középkorú és egy elöregedett kutatói gárda, akik már nem dolgoznak. Hiányzik az új kutatási eredmények demonstrálása az ültetvényeken, az agrotechnológiai kísérletek, új művelési módok tesztelése és posztharveszt technológiák ismerete.

Hogyan látja a kertészet jövőjét, miben van az ágazat elmaradva, melyek a fejlődési lehetőségei?

A versenyhelyzet erős, csak azok tudnak a piacon maradni, akik innovatívak, megfelelő minőségű áru előállítására képesek és rendelkeznek a legkorszerűbb high-tech rendszerekkel. A kutatóintézetek feladata lenne, hogy világszínvonalra segítsék a cégeket, amelyhez szükség lenne az innovációra. A mai ültetvények korszerűtlenek, alacsony a terméshozam, nem megfelelő a minőség és elavult az agrotechnika. A jövő a precíziós, organikus és integrált high-tech termesztésé.

Mit tudna javasolni a fiatal kertész kutatóknak, hogyan építsék karrierjüket?

A két legfontosabb tényező a jó témaválasztás és a felkészült mentor, aki tud és képes kiválasztani olyan fiatal tehetségeket, akik a jövő tudósai lehetnek. Fontos még, hogy meglegyenek a kutatás feltételei, mint az anyagi háttér, a munkahely, támogatottság és pályázati lehetőségek. Szükséges a világnyelvek ismerete és a nagyfokú gyakorlati informatikai tudás.

Nyugdíjas éveiben mivel foglalkozik, mi tölti ki az idejét?

A nyugdíj korhatár elérésével sem változott meg a munkám és az életem. 16 éve önálló cégem van, amelynek fő tevékenysége a kertészeti magyar tudástranszfer üzleti alapon való hasznosítása és értékesítése. Jelenleg komoly nemzetközi projektekben veszek részt, olyan országokkal együttmködve, mint Kína, Oroszország vagy Kazahsztán. Emellett professzor emeritus és dékáni tanácsadó vagyok, és az egyetem Kertészettudományi Intézetében dolgozom, valamint az Agro Business Center Kft. ügyvezető igazgatójaként is tevékenykedem.

Ennyi munka mellett hogyan jutott ideje a családjára, hogyan szervezte a családi életét?

Egy szakember karrierjében a családnak döntő szerepe van, ugyanis az áldozatos munkához szükség van a megértő családi háttérre. Kellő tisztelet és megértés kell a partnereknek, fontos a jó időbeosztás. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen számomra megadatott ez a biztos családi háttér. 21 éves a lányom, aki jelenleg nemzetközi gazdálkodás szakon tanul a Budapesti Gazdasági Egyetemen. Egy szorgalmas és céltudatos fiatal, aki át fogja venni a családi Kft-t és tovább viszi az általam felépített céget.

Nagyon szépen köszönöm az interjút, jó egészséget és további szakmai sikereket kívánok!

 

 

Prof. Dr. Nyéki József Szekszárdon született. Három generációs kertész családból származik, nagyszülei szőlészettel és borászattal, szülei pedig zöldség- és dísznövénytermesztéssel foglalkoztak. A hagyományt tovább őrizve nem kellett rábeszélni, hogy a kertész hivatást válassza. Elmondása szerint szép és nehéz szakma ez, de az eredményét megbecsülik az emberek. Középiskolai tanulmányait a Nyíregyházi Kertészeti Technikumban végezte. 1963-ban nyert felvételt a Kertészeti Szőlészeti Főiskolára felvételi vizsga nélkül, ugyanis az Országos tanulmányi versenyen I. helyezést ért el. 1965-ben, harmadéves főiskolai hallgató korában vett részt a Tudományos Diákköri Konferencián, ahol dolgozatának témája a körtefajták légzésintenzitásának vizsgálata volt, munkájával pedig I. helyezést ért el.