Az előző lapszámban megjelent, gyümölcsültetvények fagyvédelmével foglalkozó cikkünk jelenlegi, 2. részében a további aktív fagyvédelmi módszerek gyakorlati alkalmazásának tapasztalataival foglalkozunk.

Fagyvédelmi öntözés

Hatásmechanizmusa a megfagyó víz hő-termelésén, és a levegő páratartalmának növelésén alapszik. Két fajtáját különböztetjük meg: a korona alatti és a korona feletti öntözést.

A korona alatti fagyvédelmi öntözés hatásfoka igen csekély. Jó esetben 1,0–1,5°C-kal emelhető a levegő hőmérséklete. Kiegészítő módszere lehet a gázüzemű fagyvédő gépeknek, mert a levegő páratartalmát növeli. Sajnos ez is csak abban az esetben hasznos, ha a szórófejek a facsíkot öntözik, mert teljes felület öntözése esetében akadályozhatják a – leginkább elterjedt – vontatott fagyvédő gépek (2. kép) munkáját.

A korona feletti fagyvédelmi öntözés (1. kép) viszont a legjobb hatásfokú módszerek közé tartozik. A levegő hőmérsékletét 6–8°C-kal is emelheti. A védekezés kezdetének meghatározása nagy odafigyelést kíván. Közvetlen a károkozó mértékű fagyás előtt kell indítani, és a jég teljes leolvadása után szabad csak leállítani. A menet közbeni leállás nagyobb kárt okoz, mintha el sem kezdtük volna a védekezést! Gondoskodni kell az elegendő öntözővízről! Az öntözés intenzitása (a lehűlés mértékének függvényében) 3–5 mm/óra (30–50m3/óra/ha). A védekezés megkezdése előtt időben győződjünk meg arról, hogy a felszerelés kifogástalan állapotban van! Használat alatt az esetleges javítá-sokat nem fogjuk tudni elvégezni.

A módszer előnye, hogy optimális esetben kiváló hatásfokkal működik, és nagy élőmunkaerőt nem vesz igénybe. Ha már van telepített öntözésünk, viszonylag kis ráfordítással kialakítható. Hátránya, hogy nagy vízmennyiséget, és nagy gépkapacitást igényel. Az 500 m3/ha/óra víz kijuttatásához nem csak az elegendő öntözővíz megléte szükséges, hanem rendelkezésre kell álljon a megfelelő kapacitású szivattyú, és csővezeték is. Az arra érzékeny fajok esetén feltétlen szükséges a monília és a tűzelhalás elleni mielőbbi védekezés e technológia használata után! Ez a módszer sem használható, ha a szélerősség meghaladja az 1,5–2,0 km/h-t.

Fagyvédelem füstöléssel

A módszer lényege, hogy a füsttel egy ún. „műfelhőt” képzünk, ami megakadályozza a talaj hőjének nagy magasságba történő kisugárzását. Fontos, hogy a védekezést ezekben az esetekben már a fagy kialakulása előtt meg kell kezdeni! Az ültetvénybe már beszivárgott fagyos levegőt ezekkel a módszerekkel nem vagy alig lehet kiszorítani.

Előnye, hogy viszonylag ugyan kicsi az anyagigénye, de egy nedves kisbála szalma 1,5–2 órán, egy nagybála kb. 5–6 órán keresztül füstöl, amit a tervezésnél figyelembe kell venni. Hátránya, hogy nagy élőmunkaerőt kíván, és némely esetben a gépi munka mértéke is jelentős lehet. Tekintettel kell lennünk a dolgozóink egészségi állapotára, hiszen a füstnek nem elhanyagolható az egészségkárosító hatása. Lakott területek körzetében nem vagy csak mértékkel használható. A hideg- és a melegfüst ültetvény feletti terítése igen kis hatásfokú. Nagyban függ a talaj hőmérsékletétől is, de semmiképp ne várjunk többet 1,0–1,5°C-os hőmérséklet emelésnél!

A területre behordott, és ott begyújtott kicsit jobb hatásfokot mutatnak, de itt sem várhatunk többet 2°C hőmérsékletemelkedésnél. Ennek a módszernek a hatásossága nem áll arányban a ráfordított munkával, mert az elegendő tüzelő/füstölő anyag behordása, majd azok begyújtása és felügyelete, óriási munkaerő igényt kíván. Kicsit jobb hatásfokú módszert dolgozott ki egy Észak-Dunántúli szövetkezet kollektívája, amivel 3,0–3,5°C-os hőmérsékletemelést értek el. Ennek lényege, hogy nagyon nagy mennyiségű, és igen nagy páratartalmú szalmafüstöt juttatnak be az ültetvény gyümölcsfái közé. A fák közt megülő, vagy lassan mozgó füsttömeg és pára védi a virágokat az elfagyástól. Hektáronként 0,5–1 nagy körbálát használnak, amit meglocsolnak 200–300 l vízzel, majd lefedik földdel, vagy meggymaggal. Ez a módszer kisebb kézimunka igényű, mint az elébb leírtak, de az anyag- és gépimunkaigénye nagyobb. Mivel a füst nagysága ennél a módszernél minden képzeletet felülmúl(látótávolság 4–5 m!), ezért csak lakott területtől, és főbb közlekedési útvonaltól távol alkalmazható.

Gázüzemű fagyvédő berendezések</h4

A módszer lényege, hogy gázégővel felmelegített levegőt juttatunk nagy sebességgel az ültetvény fái közé, és így emeljük annak hőmérsékletét. Nem csak a gáz égésével keltett hőt kell itt számba vennünk, hanem a keletkező légmozgást, és a meleg pára kicsapódását is a hideg növényünkre. A telepített fagyvédelmi gépről nincs gyakorlati tapasztalatunk. A leírás szerint egy gép 0,5–1,5 ha terület fagyvédelmét képes ellátni. Előnye, hogy egy kezelő több gépet képes ellátni, az élőmunkaerő-igényecsekély.

A vontatott fagyvédelmi gép (2. kép) tapasztalatok szerint 5,0–8,0 ha területen képes fagyvédelmet folytatni. Az egy géppel lefedett terület nagysága függ a levegő hőmérsékletétől, és páratartalmától is. A gyakorlati tapasztalat, hogy -4°C körüli hőmérsékletnél már a gépenkénti 4,0–5,0 ha terület megvédése is túlzott igény. Fontos, hogy a védekezéskor rendelkezésre álljon elegendő gáz a gép működtetéséhez! Érdemes utánaszámolni a gázfogyasztásnak, és a palackokat úgy vásárolni, hogy menet közben lehetőleg ne kelljen azokat cserélni! Gyakorlati tapasztalat, hogy hiába cseréljük a palackokat gyorsan, a csere után a szelepek már nem fognak teljes kapacitással működni, az égetőbe jutó gáz mennyisége csökkenni fog.

Előnye, hogy viszonylag magas beruházási költség után (6,5–7,0 millió Ft) a működtetése már kevés anyagi ráfordítást igényel(kb. 3l/óra gázolaj, és 5kg/óra propángáz). Hátránya, hogy nagy lehűlés és alacsony páratartalom esetén a hatásossága kétséges. Mivel még új módszerről van szó, a gépek élettartama sem ismert.

Légkeverő gépek

Magyarországon még nem elterjedt, de mindenképpen említésre méltó módszer. Hatásossága azon alapszik, hogy a magasabban levő meleg levegőt összekeveri az ültetvényben szétterülő fagyos levegővel(1. ábra). Külföldi leírások alapján akár 3,5–4,5°C-kal is képes emelni a hőmérsékletet. Előnye, hogy kevés emberi beavatkozást igényel. Egy gép 4–5 ha-ra elegendő, a fix telepített gépek esetén egy személy 20–25 ha-t is meg tud védeni ezzel a módszerrel. Léteznek már traktorhajtásúak is, ezek hatékonysága még nem ismert. Hátrányai közé tartozik, hogy nagyon drága (kb. 10 millió Ft), borzasztó hangos (lakott terület mellett nem ajánlatos), és a hatását csak akkor fejti ki, ha a levegő felső rétege (10–20 m magasságban) megfelelő hőmérsékletű. A klímaváltozás hatásait figyelembe véve ma már tudomásul kell vennünk, hogy az öntözésen kívül a fagyvédelemnek is helye van a modern árutermelő ültetvényekben. Szükséges, hogy az ültetvényünk termőkorúvá válására rendelkezésre álljon valamiféle jó hatásfokú, megbízható fagyvédelemi technológia. Egész éves munkánk és bevételünk odaveszhet egyetlen éjszaka alatt.

Antyipenkó István,
Gyümölcsért Kft