„S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben, Ám csodaszép rügyeit zúzmara fogja be majd!” (Janus Pannonius-1466) A klímaváltozás következtében kialakuló időjárási szélsőségek egyik jele a mind gyakrabban előforduló tavaszi fagyok. A gyümölcsösökben kialakuló károk minimalizálása céljából számba kell vennünk a lehetséges védekezési módokat.

A tavaszi fagyok kialakulása nem új dolog a Pannon medencében. A gyakorisága azonban jelentősen megnőtt. Magyarországon jelenleg 2-3 évente lehet számítani országosan vagy helyileg kialakuló károkozó mértékű tavaszi fagyra.

A fagyok típusai

A szállított fagy által okozott kár viszonylag ritka jelenség, bár a 2012-es évben betörő sarkvidéki hideg jelentős kárt okozott a pirosbimbós állapotú, korai virágzású (mandula, kajszibarack) gyümölcsfajok virágaiban. Védekezni ellene szinte lehetetlen. A fagyvédő öntözéssel érhetünk el eredményeket, de csak, ha a szélerősség 1-2 km/h alá csökken. A „passzív módszerek” is fejthetnek ki valamelyest pozitív hatást. A kisugárzási fagy és a kevert fagy sajnos egyre gyakoribb jelenség. A kisugárzási fagy szélcsendes, derült éjszakán, főként a hajnali órákban jelenik meg. A kevert fagy kialakulásához is ezek a paraméterek kellenek, de a beérkező szállított hideg levegő miatt a fagyveszély már a szél elcsendesülésével, nem sokkal napnyugta után jelentkezhet, mint ahogyan azt az 1. ábrán láthatjuk. A szél elálltával (jobb oldali ábra) az egyébként is alacsony hőmérséklet rohamosan esett (bal oldali ábra). Egy órán belül a hőmérséklet 1,3°C-ról -2,4°C-ra csökkent. A mindössze egy órán át tartó fagy a virágzása végén járó kajsziültetvényben 85-90%-os terméskiesést okozott. Védekezni a kisugárzási és kevert fagyok ellen lehetséges, több módszert is ismerünk a kár elhárítására, mérséklésére.

Kritikus hőmérséklet

A sikeres fagyvédelem egyik fontos tényezője, hogy ismerjük termesztett növényeink fagytűrő képességét. A különböző gyümölcsfajoknak különböző a fagytűrő képességük, sőt, a fajokon belül a fajták is nagy eltérést mutathatnak. Ennek a legfőbb oka, hogy a fajok (és fajták) a kritikus időben eltérő fenológiai fázisban vannak. Fajon belül a fajták fenológiai csúszása napok, míg fajok közt akár hetek is lehetnek. Minél korábban virágzik egy faj/fajta, annál nagyobb eséllyel károsítják a tavaszi lehűlések. Az almaféléknél is megfigyelhető, hogy a virágzatból kiemelkedő, és akár napokkal előbb virágzó „királyvirág” fagy el leghamarabb. A nedvkeringés aktív megindulása előtt, vagy azzal egy időben virágzó fajok (mandula, kajszibarack, őszibarack, szilva) fagyérzékenyebbek, a keringés megindulása után virágzóak (meggy, cseresznye, alma, körte) kevésbé érzékenyek. Részben ezt befolyásolja az is, hogy a későbbi virágzású fajok esetében a talaj és a levegő hőmérséklete is magasabb, így ritkábban alakul ki fagy, bár sajnos erre is láthattunk példát az elmúlt években (2007 május 2. -7°C, 2011 május 6. -4 °C). A fajon belüli eltéréseket adhatja a virágzási időkülönbség, hiszen a különböző fenológiai stádiumok különböző fagytűrésű értékekkel bírnak (2. ábra). Kritikus hőmérséklet = a növényi szervnek az a hőmérséklete, ameddig még éppen lehűthető anélkül, hogy a sejt közötti járatokban található víz és maga a sejtnedv megfagyna. Ettől a hőmérséklettől kezdve a lehűlés folytatódásával a növényi szerv már károsodik. (Apáti F., 2012.) A fajták hidegnek való ellenállását segíti a virágzat tömörsége is. A nagy virágsűrűségű fajták (Tom Cot kajszi, Van cseresznye, Újfehértói fürtös meggy) jobb értékeket mutatnak, mint ritkásabb virágzatú fajtársaik (Bergarouge kajszi, Katalin cseresznye, Érdi nagygyümölcsű meggy). A fagyok elleni védekezésben megkülönböztetünk passzív és aktív módszereket. A passzív módszerek lényege, hogy alapvetően nem avatkozunk bele a hőmérséklet alakulásába és már jóval a fagy kialakulása előtt alkalmazzuk. Az aktív módszereket csak a kritikus hőmérsékletek kialakulásakor vagy közvetlenül előtte vetjük be, és a hőmérséklet alakulásába is beleavatkozunk valamilyen módon.

Passzív fagyvédelem

Fontosabb alkalmazott passzív fagyvédelmi módszerek a következők: – Termőhely megválasztása: kerüljük a mélyen fekvő területeket. Telepítés előtti év tavaszán érdemes egy minmax. hőmérőt kitenni a telepítésre szánt terület kérdéses pontjaira, amit megfigyelve pontos adataink lesznek a lehűlés mértékéről. – Gyepesített sorköz esetén a gyepet 5-10 cm-es magasságban tartsuk! A gyepes sorköz csak olyan széles legyen, hogy a gépek a füvön járjanak, ne szélesebb! A facsíkot tartsuk gyommentesen! – Léteznek növénykondicionáló készítmények, amelyek fagyvédelmi hatást ígérnek, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ezek csak a növényeink stressztűrő képességét növelik kis mértékben. Használatuk fontos lehet, de csak az aktív fagyvédelmet kiegészítendő. – A virágzáskésleltetés, mint fagyvédelmi módszer még nem terjedt el. – Nem tartozik a fagyvédelmi módszerek közé, de itt érdemes megemlíteni, hogy a fagytűrő képesség nagyban függ a gyümölcstermő növény jó kondíciójától, egészségi állapotától, jó tápanyagellátásától. Jó állapotú ültetvény nagyobb eséllyel indul neki a fagyos időszaknak.

Aktív fagyvédelem

Néhány gondolat az aktív védelem elé (2. kép), amit mindenképpen figyelembe kell vennünk:
– Nincs teljes védelmet adó módszer. Előfordulhat, hogy a választott technikai eszköz nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, mert a hőmérséklet túl mélyre süllyed, túl gyorsan érkezik, rosszul használjuk, vagy hibás adatok alapján próbálunk védekezni.
– A fagyos időszakokban fel kell készülnünk arra is, hogy nem egy éjszakán kell védekeznünk! A tapasztalat azt mutatja, hogy 2-3 beavatkozásra is szükség lehet. Kidobott pénz, ha első alkalomra elhasználjuk az összes lehetőségünket, és utána nincs mivel védekeznünk.
– A pontos hőmérsékleti adatok mérésére telepítsünk valamilyen működő meteorológiai állomást! Ez lehet egy komplett állomás, vagy akár csak egy ember egy hőmérővel, de fontos figyelemmel kísérnünk a hőmérséklet változásait, hogy időben cselekedni tudjunk. Ma már elérhető egy GPS alapú előrejelzés is, bár annak pontosságáról még nincs tapasztalatunk. A területünk legveszélyeztetettebb részén mérjünk! Ne hagyatkozzunk a szomszédságban levő állomások adataira! 2014-ben Balatonvilágoson, kajszibarack virágzás idején egy reggelen -0,4 °C volt, míg a mindössze 7 km-re levő Lepsényben ugyanakkor -4,4 °C.
– Tervezzük meg a védelmet, állítsunk fel ügyeletet, riadóláncot! A munkában résztvevőket tájékoztassuk, és oktassuk ki, hogy a beavatkozás megkezdésére már mindenki tisztában legyen a feladatával!
– A fagyveszélyes éjszakák előtt készítsük elő a berendezéseinket! A technikai felszereléseinknek kifogástalan állapotban kell lennie.

Fagyvédelem paraffingyertyával

Az ültetvényfűtéses fagyvédelemnek ugyan többféle lehetősége van, de ezek közül a leginkább ismert, bevált és elérhető lehetőség, a paraffingyertyás fagyvédelem. A módszer lényege, hogy a gyertya égésével akkora hő szabadul fel, hogy a betörő hideg levegőt felmelegíti. Kis mértékben számolhatunk a felszálló füsttel is, ami a kisugárzó hőnek kis mértékben útját állja, így a meleg „megszorul” a fák közt. Ez a gyertya egy papírkanóccal, és tetővel ellátott, fémvödörbe öntött 5,0 kg paraffin. A tető levétele után gyújtóeleggyel begyújtjuk, majd a használat után a tetőt visszarakva eloltható (3. kép). Az égési ideje 10-12 óra. Hektáronként 450-500 db-ot szükséges terveznünk. Mivel a paraffin égéshője magas, ezért nem kell minden esetben minden gyertyát begyújtanunk! Tapasztalataink szerint -1 és -3°C közt elegendő, ha minden negyedik, -3 és -5°C közt pedig már minden második ég, míg -5°C-nál az összes gyertyát be kell gyújtani. Ezeket a határértékeket a növényünk fenológiai állapota befolyásolhatja. 2002- ben a Balaton Fruit Kft.-nél, sziromhullás utáni fenológiai állapotú kajszibaracknál, -7°C külső hőmérsékletnél sikerült a károkozást elhárítani. A szomszédos, nem védett területen természetesen az összes gyümölcs lefagyott. Sajnos ez a módszer sem alkalmazható sikeresen 1,0-1,5 km/h szélsebesség felett, bár ennél élénkebb légmozgásnál a fagy kialakulása sem túl valószínű (1. ábra).

A védekezés előmunkálatai gondos tervezést kívánnak. A gyertyákat már jó előre a területre ki kell teríteni, ha eső nem várható, akár a tetejüket is levenni! Fel kell állítani a riadóláncot, be kell osztani minden dolgozót a munkaterületére! Gondoskodni kell a gyújtóelegyről, a gyújtókannákról, és a munkában résztvevőket be kell tanítani! A védekezést akkor kell kezdeni, amikor a hőmérséklet esése a kritikus hőmérsékletet eléri, és akkor kell befejezni, ha a kontroll területen a kritikus érték fölé emelkedik. A módszer előnyei közé tartozik, hogy bizonyítottan hatásos akár extrém (-7°C) fagyokban is, nem kell hozzá külön infrastruktúra, a már meglévő idősebb ültetvénybe is telepíthető, nem függ semmilyen gép műszaki meghibásodásától, a fel nem használt, és a részben kiégett gyertyák a későbbiekben felhasználhatók (3. kép). Hátránya, hogy nagy a munkaerő igénye (1,0-1,5 ha/fő, a terület nagyságának függvényében) és nagy tőkebefektetést igényel (kb. 1,0 millió Ft/ha). A 3. ábrán bemutatott adatok is alátámasztják a módszer hatékonyságát. A bal oldali ábrán a balatonvilágosi, fagyvédelemmel ellátott (paraffingyertya) ültetvény hőmérséklete a védekezés megkezdése után már nem süllyedt fagyszint alá. A jobb oldali ábrán látható, hogy védekezés nélkül a hőmérséklet először -1,53°Cra, majd -2,4°C-ra süllyedt.

Antyipenkó István,
Gyümölcsért Kft.