A FruitVeB 2016-ban is folytatni kívánja az ágazatot érintő problémás kérdések tisztázásában az érintett szakhatóságokkal és kormányzati szervekkel közösen végzett munkáját. Ennek keretein belül kiemelt figyelmet fordít a növényvédelem kérdéseire, az EKAER rendszer finomítására, az egységes cseregöngyöleg rendszer bevezetésének lehetőségére, valamint az ágaztot igen érzékenyen érintő öntözés kérdéseire és a Vidékfejlesztési Program keretében kiírt pályázatok anomáliáira.
A kiskultúrák (minden olyan üzemileg termesztett faj, melynek összes termő-területe nem haladja meg a 6 000 hek-tárt) növényvédelme állandó problémát jelent. Az engedélyezett készítmények, hatóanyagok száma sok esetben kevés ahhoz, hogy hatékony növényvédelmet lehessen folytatni, nem beszélve a szerrotáció betarthatóságáról. Ezért a termesztők – valahol érthető okokból – bizony fekete technológiához folyamodnak a számukra a megélhetést jelentő termés biztonsága érdekében. Ezért a FruitVeB 2015 folyamán felmérte a kiskultúrák hazai növényvédelmi lehető-ségeit és összehasonlította azokat más Uniós tagállamokéival. A munka eredményeit az engedélyező hatósággal közösen értékelve egyes kultúrák esetében biztató a jövőkép. Valószínűsíthetően még 2016 első felében néhány kiskultúra lehetőségei bővülni fognak, meglévő növényvédő szerek engedélyokiratainak kiterjesztésével. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy sok esetben az engedélyokiratok nem rendelkeznek olyan alternatív kijuttatási módokról (ködképzés, tápoldatozó rendszerrel való kijutta-tás, stb.), melyek az Európai Unió egyes tagállamaiban engedélyezettek. Ezért az idei évben ebben is lépni kívánunk. Szándékunk, hogy a technológiák kidol-gozás után bekerüljenek az engedély-okiratokba, ezzel segítve a termelőket és megelőzve az élelmiszerbiztonsági problémákat.
Az EKAER bevezetése óta eltelt időszak rávilágított a rendszer gyermekbetegsé-geire. A célokkal a FruitVeB teljes mér-tékben egyet ért, ám a hibákat észlelve azokat szeretné kijavítani azért, hogy a rendszer a lehető legjobban szolgálja mind az államigazgatás, mind a termelők érdekeit. Ezért a észrevételeinket és módosító javaslatainkat folyamatosan jelezzük az illetékes minisztériumok felé. Közös érdekünk az, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban tisztulási folyamat menjen végbe, ennek egyik jó eszköze az EKAER. Az EKAER szám 15 napos érvényességével kapcsolatban jeleztük a Nemzetgazdasági Minisztérum felé, hogy a hosszú érvényességi idő visszaélésekre ad lehetőséget, ezért javasoltuk annak 5 napra való csökkentését. Ugyan itt indítványoztuk, hogy az EKAER szám lezárására áru átvételét követő 3 munkanap helyett 5 munkanap álljon rendelkezésre. Javasoltuk azt is, hogy EKAER köteles legyen a nagybani piacra történő szállítás valamint indokoltnak tartanánk a kockázatos termékek körének szűkítését is. Ipari növények betakarítása esetén problémás lehet a +-10 %-os súlyeltérés-re vonatkozó engedmény, mivel táblán, tábla szélén történő berakodáskor nem lehet pontosan megmondani, mennyi áru került a szállító járműre. A meggy szezonban történt export értékesítések révén derült fény arra, hogy a kiállított nemzetközi fuvarokmányok (CMR) nem mindig kerülnek vissza a magyar félhez, így adóhatósági ellenőrzés során nem igazolható, hogy az áru elhagyta az országot.
A FruitVeB több éve foglalkozik a zödség-gyümölcs kereskedelemben általánosan használt egységes cseregöngyöleg rendszer bevezetésének lehetőségével. 2015-ben az ágazattal egyeztetve kidolgoztuk a rendszer bevezetéséről szóló javaslatcsomagunkat. A munka során figyelembe vettük mind a termelők, mind a kereskedők és a fogyasztók érdekeit. A belföldi frissáru kiskereskedelmi forgalmazásában használatos egységes nemzeti cseregöngyöleg használati szabályainak kötelező jellegű bevezetését tartjuk indokoltnak. A cél a forgalmazás minőségének, az élelmiszerbiztonság és élelmiszerhigiénia szintjének, a piac átláthatóságának javítása, valamint a magyar árupiaci versenyképesség növelése. A szabályozás kizárólag a belföldi zöldség-gyümölcs kiskereskedelmi forgalmazására terjedne ki, nem érintené az importból származó és exportra szánt termékeket.
E mellet az élelmiszertermelés, -előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2010 (IV.30.) FM rendelet 1.§ (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző természetes személyek is mentesülnének a kötelezettség alól. A Földművelésügyi Minisztériumnak benyújtott javaslat tartalmazza a kötelezően használandó többutas göngyölegek egységes műszaki specifikációját is. Szándékaink szerint a bevezetés még idén elkezdődhetett volna, azonban a tárgyalások még folynak.
A Vidékfejlesztési Program keretein belül kiírásra került és kiírásra kerülő pályázati felhívások összeállításában, a Pályázat Előkészítő Munkacsoportokban (PEMCS) a FruitVeB részt vett és részt vesz. Sajnálatos, hogy az Európai Uniós jog- és szabályrendszernek való megfelelési kényszer miatt a mozgásterünk igen kicsi. Ezért a pályázati felhívások nem minden esetben felelnek meg a hazai kertészeti ágazat elvárásainak, elképze-léseinek. Minden esetben a kertész társadalom és ágazati szakértők bevonásával összegyűjtöttük a problémás kérdéseket és módosító javaslatokat nyújtottunk be.
A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv 2. kapcsán általános riadalmat keltett az a megállapítás, hogy a felszín alatti vizekből történő mezőgazdasági célú öntözés csak olyan területeken lesz engedélyezhető, ahol a felszín alatti víztest minősítése „jó”. Ez a kitétel bekerült a kertészet korszerűsítését célzó pályázati felhívásokba is. A félelmek azon alapulnak, hogy a VGT2 mellékletét képező hidrogeológiai térképek alapján nagy területeken jónál gyengébb a felszín alatti víztest minősítése, így jelentős méretű területeken lehetetlenülne el a kertészeti termelés. A helyzet megnyugtató rendezése érdekében a FruitVeB 2016 februárjában párbeszédet kezdeményezett az illetékes szakminisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az érintett ágazat szakmai képviselőinek bevonásával.
Hunyadi István
FruitVeB
