Egyre nagyobb az igény a piac által diktált kutatásfejlesztésre, ez az Unióban is jellemző tendencia. Ezért 2010-ben az EU új eszközként létrehozta az Európai Innovációs Partnerséget (EIP), melyet beemelt a Vidék-fejlesztési Politikába. Ezzel párhuzamosan létre jött a Horizon 2020 keretprogram, mely egyértelműen a gyakorlatorientált projektek finanszírozása irányába indult el, megjelent az kutatók és gazdálkodók vagy cégek és kutatók együttműködésében megvalósuló projektek finanszírozása. Ez egyre jellemző tendencia, a cégeknek ott kell lenniük a kutatásfejlesztésben. Az EIP egy Vidékfejlesztési Programban (VP) megjelenő eszköz, 118 országos és 157 Vidékfejlesztési Programból 89 betervezte a saját finanszírozásába az EIP-et (az Európai Innovációs Partnerség eszközét). Ez mutatja azt, hogy a mezőgazdaságban szükség van arra, hogy a kutatásfejlesztés a gyakorlati igényeknek megfelelő megoldásokat tudjon kínálni, a kutatói és gazdálkodói oldalt össze kell kap-csolni. Magyarország bevezette az EIP-et, a 1305-ös EU-s jogszabály rendelkezik a főszabályokról, ami meghatározza a célokat. A saját elképzeléseket e célok mentén kellett kialakítani. Négy cél van, aminek az EIP-nek meg kell, felelni illetve a hazai projekteknek ehhez kell illeszkednie:
1. Általános szakmai célok, úgymint erőforrás-hatékonyság, gazdaságilag életképes termelékeny mezőgazdaság.
2. Éghajlatbarát megközelítés, a mezőgazdaság hogyan reagál az éghajlatváltozásra, megpróbáljon ahhoz alkalmazkodni.
3. Folyamatos és fenntartható élelmiszer- illetve takarmánytermelés, a bioüzemanyagok ellátásának biztosítása.
4. Az élvonalbeli kutatás eredményeként rendelkezésre álló ismeretek, technológiák találkozzanak.
A VP-t a bizottság augusztus 10-én elfogadta. Az eszköz a mellett, hogy az előbb felsorolt célokhoz hozzájárul, hozzájárul fókuszterületekhez. A VP bonyolult mátrixos rendszer, egy intézkedés meg kell, feleljen a versenyképesség, a fenntartható élelmiszertermelés illetve az erdőgazdálkodáshoz rendelt fókuszterület követelményeinek. Magyarország mindhárom szakterülethez kapcsolódóan kíván operatív csoportokat támogatni. Magyarország vegyes rendszert alkalmaz, mert létrehozza az operatív csoportokat, azoknak működési támogatást nyújt, de ha szükség van infrastruktúrára, akkor a gazdálkodók, akik alapvetően a kedvezményezettjei a VP-nek, akkor számukra rendelkezésre bocsát egy infrastrukturális beruházási lábat, amely az operatív csoport elfogadását, illetve magának a projektnek az elfogadását követően megnyílik a pályázók számára. Az agrárinnovációs csoport alapvetően egy olyan csoport, amely vagy felvesz egy jogalanyiságot (kft, bt) vagy pedig konzorciumi formában folyik az együttműködés. A konzorciumi tagoknak együttműködési megállapodást kell kötniük egymással, a felelősségi köröket tisztázni kell, a szellemi tulajdon letisztázása mellett.
Ez lehet a jogosultság alapja az operatív csoport pályázatához. Ez újdonság, eddig nem kellett konzorciumban gondolkodnia a mezőgazdasági gazdálkodóknak, ez újfajta megközelítés. Fontos, hogy a konzorciumban legalább 5 termelőnek meg kell jelennie és a kutatói tudást hozzá kell tenni. Az operatív csoportban benne lehetnek szaktanácsadók, képző szervezetek, felvásárlók, feldolgozók, akik kapcsolódnak a termelési lánc illetve a projekt tárgyához. A jogosultságot az operatív csoport létrejötte jelenti, de ki kell dolgozni egy projekttervet, amiben fel kell vázolni a problémát, az arra adható megoldást, érzékeltetni kell az innovatív projekt hatásait, az operatív csoport tagjainak projekthez való kapcsolódását be kell mutatni. Adott esetben meg kell adni a projekt előzményeit és a várható hatásokata magyar illetve az EU mezőgazdaságára nézve (hány gazdálkodót érint, hány főt foglalkoztat, hogy járul hozzá a kibocsátáshoz). A kajszi pusztulás jó példa arra hogyan lehet összehozni a kutatást és a gazdálkodókat. A projektek 100%-ban finanszírozhatók, 45 millió forintig elszámolható (laborvizsgálat, személyi ráfordítás, forgóeszköz vásárlás, stb.) de kutatási infrastruktúra nem számolható el, tehát pl. tesztüzem vagy üzemsor nem finanszírozható.
De kajszi esetében pl. a szaporítóanyag, a telepítés, az ültetvényvásárlás mind elszámolhatók. A projektek megvalósítására 4-5 év van. A projekttervet úgy kell megírni, hogy abban mérföldkövek legyenek elhelyezve. Minden egyes mérföldkő után van lehetőség kifizetésre. Utófinanszírozásra van lehetőség, a mérföldkő teljesítése után rövid időn belül kifizetésre kerül sor. Ha a projekthez beruházás kapcsolódik, elfogadott projektterv esetén ez egy jogosultság, amit bármikor le lehet hívni, de a projekttervben meg kell jelölni, mire van szükség. Folyamatosan igényelhető, önerőt bele kell tenni. A támogatási intenzitás 60 %, 645 ezer EUR/projekt, amit fel kell osztani a projekttagok között.
Kránitz Lívia- titulus??
előadása, Kajszi Fórumon
Lejegyezte
HUNYADI ISTVÁN FruitVeB
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának kertészeti albizottsága február 22-én tájékoztatót hallgatott meg a„Mentsük meg a magyar kajszit!” elnevezésű országos kajszibarack termesztési programról. Kiss Gábor, a
Gyümölcsért Kft. ügyvezető igazgatója a bizottsági tagoknak és a meghívott szakembereknek elmondta, hogy veszélyben a magyar kajszi termelés, miután tavaly több ültetvény jelentősen károsodott, a gönci termőtájon például a fák pusztulása elérte a 30–40 százalékot. A legfőbb ültetvénykárosító a fitoplazma, ami a megfelelő művelés ellenére is jelentős károkat okoz. A gönci termőtájon működő Termelői Értékesítő Szervezet (TÉSZ) tagjai körében mintegy 50 hektár ültetvény pusztult ki tavaly. Ez a TÉSZ a magyar kajszi termelés 10 százalékát képviseli, mintegy 500 hektárnyi termő területet fog össze. A növekedés érdekében hosszú távú stratégiára van szükség, amelynek fő eleme, az a megmentési program, amely 8-15 év között valósulhatna meg uniós források bevonásával. Országos Kajszibarack Termesztési Innovációs Programot szükséges indítani. Először a fák pusztulását kell megállítani, majd versenyképessé és hosszú távon fenntarthatóvá kell tenni a termelést. A program megvalósítására mintegy 500 millió forintra lenne szükség az első négy évben – vélekedett az ügyvezető igazgató.
