Az ICOP, International Conference of Producer Organisations (Termelői szerveződések nemzetközi konferenciája), éves összejövetelét 2017-ben Franciaországban, Nantes-ban tartotta november 22-től 24-ig. A három napos rendezvényen alkalom nyílt a 16 európai országból érkező szakembereknek betekintést nyerni a zöldség-gyümölcs ágazat Loire menti régiójának tevékenységébe gyakorlati bemutatók alkalmával, vala-mint egy teljes napi előadássorozat adott tájékoztatást több fontos, a zöldség-gyümölcs termelői szervezeteket is érintő kérdéskörről. A három nap alatt több kötetlen, hangulatos együttlét is segítette a résztvevőket a meglévő szakmai kapcsolatok ápolásában és újak megteremtésében.
Franciaországban a Loire folyó deltavidéke előtt a kertészeti termesztés számára rendkívül kedvező adottságok alakultak ki. A könnyű, hordalékos talaj, a domborzat, a jó minőségű öntözővíz mind a kertészeti termesztés fejlődését segítette (1. ábra).
A szakmai program a Nantes városához közeli zöldség, elsősorban salátafélék termesztésére szakosodott tész felkeresésével kezdődött (PO Val Nantais in in St. Julien-de-Concelles, 1. kép).
A Val Nantais termelői csoporthoz 44 zöld-ségtermelő gazdaság tartozik, 100 hektár fó-liaház és 1 200 hektár szabadföldi területtel. Különböző fajokhoz tartozó, 65 fajta zöldségfélét állítanak elő évente 42 500 tonna mennyiségben. A szövetkezet 2014-ben csatlakozott a Terrena mezőgazdasági csoportosuláshoz, ami 2016-ban új tagokkal bővült (Maillard F&L és Rives de Loire). Így a Terrena 5 milliárd EUR bevételű szövetkezetté vált, 12 500 alkalmazottal. 2009 óta a Terrena hatékony termelési módszerek kidolgozásával is foglalkozik, széles termékköre: gabonafélék, tejtermelés, baromfi, sertés, tojás, bor előállítás, zöldség és gyümölcsfélék termelése.
A Val Nantais tész a salátafélékre specializálódott, egész évben termelnek galambbegy salátát (madársaláta), egyéb baby salátákat (ruccola, cékla stb.), retket, póréhagymát. A fejessaláta féléket is január, február hónap kivételével folyamatosan termesztik. A salátafélék termesztése ágyásokban, gépesített technológiával történik, szabadföldön, fólia alagút vagy fólia házak alatt az évszaktól függően (2. és 3. kép).
A melegigényes zöldség fajok közül főként a padlizsánt, paradicsomot, uborkát, cukkinit termesztik. A terület kedvező a gyökérzöldségek, így a sárgarépa és zeller termesztéséhez is. A tész két csomagoló üzemmel rendelkezik, ahol a salátaféléket mossák és csomagolják. A konferencia résztvevői az egyik saláta csomagoló üzemet megtekinthették, ahol közel 100 féle terméket állítanak elő 44 féle alapanyagból három műszakban a dolgozók.
A Terrena csoport Bretagne területén több márkával is rendelkezik, így a „Prince de Bretagne” kézzel szedett zöldség, gyümölcs termékeket ajánl. A technológia fejlesztésre is nagy gondot fordítanak, nyolc fejlesztő mérnök dolgozik, évente kb. 1 200 parcellán folytatnak fajtakísérleteket, 16 program fut jelenleg is a környezetkímélő technológiák fejlesztésére. Egyik fontos területük a termelés automatizálása és a biológiai növényvédelem. A szövetkezet jogelődje 1887-ben alakult, azóta is minden tagnak egy szavazata van, a működést a demokrácia és a szolidaritás jellemzi. (www.terrena.fr/en/legumes-val-nantais)
A konferencia során a Ctifl – Centre Technique Interprofessionnel des fruits et legumes (A francia zöldség-gyümölcs ágazat szakmaközi technikai központja) is rövid bemutatást nyert a résztvevők számára. Carquefou területén a zöldségfélék kísérleti állomását tekinthettük meg.
A Ctifl éves költségvetése 23 millió EUR, aminek kétharmadát a tészek szakmaközi szervezete, az Interfel finanszírozza. Az intézet hat állomással rendelkezik Franciaország különböző fontos termesztési körzeteiben, Carquefou-ban zöldségfélékkel kapcsolatos kutatások folynak. A mérnökök és techni-kusok száma 164, a laboratóriumban 45 fő, míg a termelésben 61 fő dolgozik, termelési szezonban alkalmi munkásokkal kiegészítve. Az intézet fő feladata a technológiai kutatások, kísérletezések elvégzése a két ágazat számára, foglalkoznak képzéssel, termék- és piackutatással, tanácsadással, laboratóriumi tesztekkel, tanúsítványok készítésével.
A bemutatkozás során az üvegházi egység kutatási projektjeit és a szántóföldi biológiai növényvédelmi programokat ismertették. A kutatók 2 500 m2 üvegházban kísérletez-nek, az elsőket 2003-ban, majd a 4,5 m magas vápával, fűtéssel-hűtéssel is rendelkező házakat 2013-ban építették (4. kép). A főbb kutatási területek: az üvegházi termesztés hatékonyságának növelése (hozam, munkahatékonyság stb.), a termésminőség javítása, a technológiai elemek hatékonyságának növelése (víz, tápanyag, hőmérséklet szén-dioxid, fény használat), a környezettudatos termelés, a növényvédőszer használat csökkentése. 2017-2018-ban is széles körű technológiai kutatást végeznek többek között: a félig zárt üvegház használata, a növénysűrűség beállítása a levélfelület index alapján, fajták és alanyok, integrált növényvédelem, szenzorok és modellek, LED megvilágítás, tápanyag utánpótlás témakörökben.
Néhány eredményük: a félig zárt üvegházban lehetséges a paradicsom hozamát akár 9%-kal is növelni, miközben csökkenthető az energiafelhasználás 15%-kal, miközben mérsékelhető a növényvédő szerek és a CO2 felhasználása. Az uborka termésein alkalmazott hőszenzorral csökkentetették a páralecsapódást és így a betegségek kockázatát az uborka hajtatásban. További komplex kutatásokat végeznek a zöldséghajtatási technológiák integrált, szenzorokon alapuló irányításának kidolgozására. Ebben több partnerrel, kutatóintézettel dolgoznak együtt: Cybeletech, INRA, Wi6labs, számos európai tematikus kutatói hálózat tagjai, mint Eufruit, Eufrin, Euvrin.
Az agro-ökológiai kutató csoport munkájába is betekintést nyerhettünk, amely a szabadföldi kísérleti területek mellett kb. 2 000 m2 fóliaház felülettel, mikrobiológiai és entomológiai laboratóriumokkal is rendelkezik. Főbb kutatási területük: a növényvédőszer használat mérséklése a növénytársulások alkalmazásával, a biológiai készítmények hatásvizsgálata, a növények és kártevők kapcsolatának megismerése.
Több kutatási programot is vezetnek ezekben a témákban: AGATH projekt, bank növények alkalmazása póréhagyma ültetvényben, ahol a tripszek és a hasznos rovarok viselkedését vizsgálják. A REPULSE projektben szintén a póréhagyma biológiai védelmét segítik elő köztes aroma növények alkalmazásával (5. kép). Az ATILA projektben a különböző talajtakaró növénytársulások és a zöldségtermesztési technológiák (káposzta, zeller) összehangolását végzik (6. kép).
A konferenciára (7. kép) 138 fő regisztrált 16 országból, a legnagyobb létszámban természetesen a házigazdák, 44 fővel. A szervezést segítő gfa- consulting gmbh osztrák szaktanácsadó cég révén sokan érkeztek Ausztriából (19 fő). Jelentős számban érkeztek Hollandiából (12 fő), Dániából (12 fő), Portugáliából (10 fő). Belgiumból (7 fő), Svédországból (7 fő). Spanyolországból csak 5 fő érkezett a konferenciára, míg Litvániából 4 fő. A „szomszédból”, Horváthországból és Romániából 2-2 szakember csatlakozott. A hazai tészeket négy fő képviselte a konferencián, Juhos Csaba (Fresh Fruit TÉSZ), Tömösvári Máté (Balaton Ker-TÉSZ), Gyuricza Kitti és Ledóné Darázsi Hajnalka (DélKerTÉSZ).
A konferencia napon tematikus szekcióban a klímaváltozás várható hatását mutatták be az előadók az európai mezőgazdasági termelésre, azon belüli is kiemelten a zöldség- gyümölcs ágazatokra.
A prezentációk egy részről a biztosítási ipar oldaláról, más részről az akadémiai kutatás szemszögéből tárták fel a várható problémákat. Az Európai Bizottság klíma akciócsoportjának tagja elemezte az Unió stratégiáját a klímaváltozáshoz történő adaptáció elősegítésében. Az előadó (Thais Leray) hangsúlyozta, hogy a stratégia nyolc akció csoportot foglal magában három elsődleges területen.
A második konferencia szekcióban a húsz éve meglévő közös piaci szabályozás (CMO – Common Market Organisation) tapasztalatait, várható feladatait foglalták össze az előadók. Az Európai Bizottság mezőgazdasági csoportjának tisztségviselője, LUC Berlottier elmondta, jelenleg Európában a zöldséggyümölcs szektorban 47% a különböző szintű termelői szerveződések aránya az ágazat termelésében. A szerveződések támogatása 800 millió EUR körül van, ez 3,5%-a a CAP EU költségvetésnek. Több gond is felmerült az utóbbi években, pld. az orosz embargó negatív hatása a külkereskedelemre, illetve a tény, hogy Európában csökken az egy főre jutó zöldség-gyümölcs fogyasztás. Javítani kell a tészek piaci krízis kezelését is. A 2020 utáni agrár támogatási tervek kidolgozása folyamatban van, 2018 nyarán véglegesítik, addig várják a tészek véleményét is.
A következő elődók az AREFLH képviseletében minden részletre kiterjedő összefoglalást adtak a termelői szervezetek helyzetéről, szerepéről és jövőbeni feladataikról. Az európai mezőgazdaság termelési értékének (50 milliárd EUR) 21%-át adják a tészek jelenleg, amit 1,4 millió gazdaságban termelnek, kb. 750 000 mun-kavállalóval. Az előadók elemezték az 1997 és 2017 közötti időszakra jellemző működési programok tulajdonságait. Bemutattak egy országokon átnyúló harmadlagos szerveződést, az F.IN.A.F. tevékeny-ségét. Végül javaslatokat tettek a tészek működésének javítására pld. olyan területeken, mint a további koncentráció, a minőségbiztosítás, az árukivonás javítása krízis helyzetben vagy az ellenőrzések egyszerűsítése.
A szekció utolsó előadása a „BREXIT” hatását próbálta előrevetíteni az ágazat termelésére, kereskedelmére mind a kilépő és mind az Unió oldaláról.
A konferencia utolsó szekciójában elemzés hangzott el a holland termelői szerveződések fejlődéséről, helyzetéről, jövőbeni lehetőségeikről. Az előadó kiemelte a termelésben, szövetkezésben, integrációban, értékesítésben zajlott folyamatokat, trendeket. Egyértelmű az integráció, mind a termelés, mind az értékesítés területén. Míg 2000-ben a zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdaságok száma 3 500 körül volt, ma 1 500. Az átlagos termelői felület gazdaságonként azonban 1,2 hektárról 4,0 hektárra növekedett Hollandiában.
Az utolsó három előadás jó gyakorlatokat mutatott be egyrészt a víztakarékos öntözési rendszerek alkalmazásáról, másrészt a jól műműködő
francia termelői szerveződések mindennapi munkájáról és eredményeiről. (A konferencia előadások ppt formában a FruitVeB-nél elérhetők.)
A konferencia záró napján lehetőség volt egy közeli zöldség palántanevelő gazdaság meglátogatására. A céget 1968-ban alapították, 2015-ben 17 hektáron állítottak elő különféle zöldségpalántát 24 millió EUR értékben, 1 400 partnerük számára. Ezzel a szektor legnagyobb hazai szereplőjévé váltak. 120 fő állandó alkalmazottjuk van, igyekeznek a minél hatékonyabb gépesítésre. 2010-től minősített bio palántát is termelnek. Kiemelt minőségű termékeik az oltott palánták (uborka, paradicsom). Piacaik kiegyenlítettek, folyamatosan bővülnek.
Kizárólag országon belül értékesítenek. (8. és 9. kép. Az ICOP rendezvény kiváló alkalmat teremtett a zöldség-gyümölcs ágazat európai integrációs folyamatainak jobb megismerésére, a különböző régiókból, országokból érkező szakemberek tapasztalat cseréjére, a személyes kapcsolatok építésére (10. kép). A konferencián fokozott érdeklődést tapasztaltunk a nyugat-európai tészek szakemberei részéről a hazai integrációk munkája irányába.
Szerző:
Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
vezető szaktanácsadó
DélKerTÉSZ
