A pályázat célja: A műtrágya felhasználás csökkentése élő bioeffektor (biológiailag hatékony) mikroszervezetek alkalmazásával fenntartható termesztési rendszerekben

BIOFECTOR

project eredményei 2012- 2017 közötti időtartam alatt születtek. A pályázatban 21 partner intézmény vett részt 9 országból. A koordináló intézmény a Hohenheim-i Egyetem Növénytermesztési Intézete volt. A pályázat fő célkitűzése a műtrágya-felhasználás csökkentése speciálisan kifejlesztett bioeffektorok (biológiailag hatékony mikroszervezetek) alkalmazásával az európai mezőgazdasági rendszerekben. Az alternatív trágyázási stratégiák fejlesztése mint például: lowinput gazdálkodás, alacsony műtrágya bevitelű vagy organikus (ökológiai) rendszerekben, valamint a trágyakihelyezési technológiák fejlesztése. A felhasznált szerves trágyák a hulladékgazdálkodás és a gazdaságokban keletkezett maradvány szerves anyagok újrafelhasználásán alapultak.

A kísérletekben tesztelt bioeffectorok elsősorban hasznos gomba és baktérium törzsek voltak, amelyeknek jól ismert a növényi gyökérnövekedést serkentő és tápanyagfelvételt elősegítő hatása. A mikroszervezetek alkalmazása talaj/ termesztőközeg kezeléssel történt, ezenkívül természetes növényi kivonatok is alkalmazásara kerültek különböző kombinációkban a tesztnövények lomb kezelése során. További cél volt a biotikus és abiotikus stresszhatások csökkentése, kivédése, mint például a hideghatás vagy a szárazság.

A kísérletek tesztnövényei a szántóföldi kultúrák közül a kukorica, búza, a kertészeti kultúrák közül zöldségnövények, elsősorban a paradicsom volt. A kísérleteket a termesztés körülményei szerint két nagy csoportra osztottuk, laboratóriumi és szabadföldi. A szabadföldi kísérletek lebonyolítására egy európai szabadföldi kísérleti hálózatcsoport jött létre, amelyben a különböző geo-klimatikus feltételek mellett végezték a kísérletet az európai munkacsoportok kutatói. Ebben a munkaprogramban kutatócsoportunk (Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtani és Vízgazdálkodási Tanszék, illetve Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék) is fontos feladatot kapott. A Kertészettudományi Kar Kísérleti és Tanüzemében az Ökológiai Gazdálkodási Ágazatban végeztük el a kísérleteket (1. kép). Tesztnövényünk féldeterminált növekedésű paradicsomfajta (Mobil) volt. A Szent István Egyetem (SZIE) kutatócsoportja – Dr. Bíró Borbála vezetésével – összesen öt munkaprogramban vett részt eredményesen a pályázat futamideje során.

A szabadföldi kísérletek eredményesen zárultak, a termés mennyiségi és minőségi javulása a bioeffektorokkal kezelt parcellákon kedvezően alakult. A kísérleti üzem termőtalaja humuszos homok (1,4-1,6% humusz), ahol kedvező vízellátottság, (cseppcsöves öntözés) és megfelelő szervesanyag- ellátottság esetén várhattunk jó eredményt a szabadföldi termesztés során. A kezelések eredményeként a mért paraméterek: termésmennyiség, -minőség, valamint beltartalmi értékek közül a Brix érték, kedvezően alakult a kezelt parcellákon. Különösen figyelemre méltóak voltak a kombinált kezelések, amikor több hasznos baktérium- és gombatörzs szerepelt az alkalmazott készítményekben.

A Biofector Projektzáró konferenciára 2017 június 27-28-án került sor a SZIE Kertészettudományi Karán a K épület 5 előadótermében (2. és 3. kép). A Zárókonferenciát a Dr. Pluhár Zsuzsanna dékánhelyettes nyitotta meg, ezt követően a kiadott program szerint következtek a projekt hazai és külföldi résztvevőinek előadásai: az első napon 4 külföldi és 5 hazai előadótól a laboratóriumi és a szabadföldi kísérleti eredmények témakörben. Az előadások angolul folytak. Elsőként Dr. Markus Weinmann a Field-testing Network vezetője ismertette a szabadföldi kísérletek eredményeit (4. kép), a szántóföldi kultúráktól a kertészeti kultúrákig. A szántóföldi kultúrák esetében kedvező hatások a termésmennyiségben is, de különösen a stressz (hideg) tűrőképesség javulásában tapasztalták, (pl. kukorica).  A kertészeti kultúrák, különösen a paradicsom igen kedvező eredménnyel zárult: a piacos termés mennyiség javulását (15-30%) mérték fedett felület alatt, a román partnernél volt a legkedvezőbb. Az előadások szünetében a folyosón elhelyezett poszterbemutató eredményeit vitatták meg a résztvevők.

A konferencia második napján a SZIE Kertészettudományi Kar Soroksári Kísérleti- és Tanüzemének Öko-Ágazatában az idei évre beállított paradicsom kísérletet tekintették meg az érdeklődök. A területen palántáról nevelt növényekkel, agroszövettel fedett parcellákon és cseppcsöves öntözéssel folyik a termesztés. Fajták: Mobil, San Marzano.

A szabadföldi bejárást a kísérlet magyar/ angol nyelvű bemutatása előzte meg. A szabadföldi bemutató után a résztvevők munkaebéden vitatták meg a kísérleti eredményeket és az ez évi terveket. A jelenlévő termesztő szakemberek kérdéseire a kutatók a helyszínen válaszoltak. Pl. a kezelések időzítése, gyakorisága és kivitelezése.

A project kísérletei során az alkalmazható környezetbarát és fenntartható megoldásokat, alkalmaztuk, amelyek mind a minél teljesebb és sokrétűbb talajéletet, mind a talaj általános fizikai-kémiai tulajdonságait is optimalizálni, vagy javítani képesek (www.biofector.info) és kedvezően hatnak a termesztett növények fejlődésére. A talajtani laboratóriumi vizsgálatok a SZIE Talajtani és Vízgazdálkodási Tanszékén, Prof Dr. Bíró Borbála vezetésével, a szabadföldi kísérletek a SZIE Kertészettudományi Kar Soroksári Kísérleti- és Tanüzemének Öko-Ágazatában Dr. Szalai Zita irányításával valósulnak meg (1. kép). Az bioeffektor készítmények alkalmazásával beltartalmi tulajdonságaiban is ízletesebb, egészségesebb teljes-értékű élelmiszerekhez (paradicsom termésekhez) jutottunk.

A bioeffektor termékek hatása többszörösen kedvező, működhetnek bioaktivátorként, bioregulátorként és biostimulátorként is, attól függően, hogy mikor melyik élettani hatás érvényesülhet a teljes növénynövekedés során. Különösen nagy szükség van, vagy lenne ezekre a komplex kezelésekre a kritikus állapotú, kolloidokban szegény, gyenge humusztartalmú homok, vagy porosodott szerkezetű, az intenzív mezőgazdasági gyakorlat miatt leromlott állapotú, degradált talajoknál.

A pályázat European Community’s Seventh Framework Programme (FP7/2007-2013) támogatásával valósult meg (n° 312117 (BIOFECTOR).

A témakörben megjelent publikációk további részletesebb információval szolgálnak a téma iránt érdeklődők számára: Biró B., Szalai Z. (2016): A fungicid felhasználás csökkentése bioeffektor oltással ökológiai termesztésű paradicsomon. Biokultúra a Magyar Biokultúra Szövetség szakfolyóirata XXVII. évf. 2016/ 6. szám 22-25p

Biró B., Szalai Z.: Talajbiológiai állapotfelmérések szükségessége biotrágyák és bioeffector termékek eredményes gyakorlati hasznosításához. In: Szlovincsák (szerk) 28. Biokultúra Tudományos napok előadásainak összefoglalói. Konferencia Budapest (ISSN: 0865-5189) 27: (6) pp. 22-25. (2016) Magyar Biokultúra Szövetség
Dudás A., Szalai MZ, Wass-Matics H, Vidéki E, Végvári G, Kotroczó Z (2017): Sporeforming Bacillus bioeffectors for healthier fruit quality of tomato in pots and field. APPL. ECOL. ENVIRONM. (under review)

Biró Borbála, Domonkos Mónika, Kocsis Tamás, Juhos Katalin, Szalai Zita, Végvári György: Két mikrobiális oltóanyag hatása tehéntrágya alapú komposztok és a talajok várható minőségi tulajdonságaira TALAJVÉDELEM (supl.) pp. 9-18. (2015) (ISBN 978-963-306-089-6)

Borbala Biro, Zita Szalai, Tamás Kocsis, Zsolt Kotroczó Better efficiency of biofertilizers in combination with N2-fixing endophytes in low quality sandy soil In: Rhizosphere 4: ‚Stretching the Interface of Life’. Konferencia helye, ideje: Maastricht, Hollandia, 2015.06.21-2015.06.25.p. 183. 1 p.

Borbála Biró, Zita Szalai, Anita Dudás, Heléna Wass-Matics, Tamás Kocsis, Zsolt Kotroczó Organic tomato growth by bioeffector-microalga soil-leaf treatments In: Ördög V, Molnár Z (szerk.) 7th Symposium on Microalgae and Seaweed Products in Plant/Soil-Systems „Contribution to Sustainable Agriculture. 71 p. Konferencia helye, ideje: Mosonmagyaróvár, Magyarország, 2015.06.29-2015.06.30.p. 39. 1 p