Az utóbbi évek átlagában a világon mintegy 2,1 millió hektáron 75–80 millió tonna uborkát termelnek. Az európai termelés 185–195 ezer hektárról 6,0–6,5 millió tonna. A kontinens legnagyobb termelői Oroszország (1,8–2,0 millió t/év) és Ukrajna (közel 1 millió t/év), azonban ez a termés-mennyiség elsősorban hazai fogyasztásban jelenik meg. Az Európai Unió piacát elsősorban a Spanyol termelés (750–800 ezer t/év) határozza meg. A téli időszakban (november-március) a spanyolok tudják a leggazdaságosabban előállítani az uborkát, így ekkor az árak kialakításában is ők a meghatározók. A friss uborka egyre inkább elengedhetetlen alkotórésze a különböző salátáknak, saláta-mixeknek, ezért fogyasztása Európában folyamatosan növekszik. Magyarországon az uborkahajtatás termőterülete évek óta 100– 110 ha körül mozog, amit nyári időszakban, de hidegfóliás körülmények között 30–35 ha salátauborka termesztés egészít ki. Az uborka termesztésnél jellemzően túl kicsik az üzemméretek, az értékesítésben kevés az integráció, így a kereskedelmi láncokhoz nehezen „kerül be” a magyar uborka. A technológia folyamatosan javul, a hozamok nőnek, 2017-ben 30 ezer tonna termés került a piacokra. A legintenzívebb termesztéstechnológia a fűtött üvegházi uborkahajtatás.

A kígyóuborka termesztése a korszerű üvegházban jellemzően hosszúkultúrás, vagyis éven belül folyamatos termesztést jelent. A kígyóuborka termesztése a fürtös paradicsoméhoz hasonló termelési intenzitással jellemezhető. A technológia talán a legmunkaerőigényesebbnek mondható az összes hajtatási kultúra között, hiszen a termések betakarítását folyamatosan, minden nap – esetenként naponta kétszer is – el kell végezni.

Az üvegházi kígyóuborka termesztés mintegy 6 950 Ft/m2 közvetlen termelési költséggel jellemezhető (1. táblázat).

A munkaműveletek közül kiemelkedően magas kiadást jelent a betakarítás (az amortizációs költséget leszámítva) költsége. A betakarítás során felhasználandó munkaórák mennyisége megközelíti a 7 000 m.óra/ha értéket.
A betakarítás mellett tápanyaggazdálkodás tekinthető a második legköltségesebb munkaműveletnek. A kígyóuborka igényeihez igazodva elsősorban kalcium-nitrát, magnézium-szulfát és káliumszulfát kerül kijuttatásra. A tápanyaggazdálkodás költségét követi az ültetés 820 Ft/m2-es költsége. Az ültetés magas összege elsősorban annak köszönhető, hogy egy évben háromszor történik állománycsere, így három turnusban, egyenként 2 db palánta kerül kiültetésre négyzetméterenként. Az állomány folyamatos cserélésére a maximális hozam elérése érdekében van szükség. A háromszori ültetésnek tudható be a szezonvégi munkák magas költsége is (több, mint 400 Ft/m2). Ebben a munkaműveletben kerül elszámolásra a növényház kitakarítása, amely a bemutatott technológiában évente három alkalommal történik meg.

Ahogy az a hajtatott zöldségekre általában jellemző, a kígyóuborka termesztésében is az anyag-, illetve a személyi jellegű költségek a meghatározóak. Az anyagköltségek közül a palánta, a felhasznált műtrágyák, valamint a növényvédelemben felhasznált anyagok költsége a meghatározó. A kígyóuborka növényvédelmében egyre elterjedtebb a biológiai védekezés (elsősorban Orius laevigatus és Encarsia formosa), melynek költsége 200 Ft/m2 (az uborkahajtatásban az integrált védekezés a jellemző, tehát a biológiai védekezés elemei mellett kemikáliák alkalmazás is történik). A személyi jellegű kiadások döntő része a betakarításhoz kapcsolódik, azonban jelentős költséget jelentenek a zöldmunkák (összesen 4 128 m.óra/ha) és a szezon végi munkák (3 386 m.óra/ha) is. (2. táblázat)

A bemutatott technológiában a hozam három ültetéshez illeszkedően három időszakban keletkeznek (3. táblázat). A hozam legnagyobb része (24,75 kg/m2) az év első időszakában keletkezik.

A helyes időzítésnek köszönhetően a magas hozam ebben az időszakban az éven belüli legmagasabb értékesítési árral párosul. A 45 kg/m2-es fajlagos hozam elérésével a bemutatott technológiában 9 264 Ft/m2 árbevétel realizálódik (4. táblázat).

A kígyóuborka üvegházi hajtatásával 17,3%-os árbevétel-arányos jövedelmezőség mellett mintegy 1 600 Ft/m2 nettó jövedelem érhető el. A nettó jövedelem értékelése kapcsán meg kell jegyezni, hogy a 45 kg/m2-es fajlagos hozam elérésére Magyarországon relatíve kevés üzem képes, azonban a legkorszerűbb technológiákkal a legprofibb termelők hazánkban is eléri az 52–55kg/m2-es, de akár a 70 kg/m2-es fajlagos hozamot.

A kígyóuborka átlagos értékesítési ára jelentős eltérést nem mutat az egyes évjáratokban. A fajlagos hozam ugyanakkor a 35-40 kg/m2-es tartománytól akár 55kg/m2-ig is terjedhet (5. tábláztat). szcenárióelemzés eredményeiből arra következtethetünk, hogy a csekély eséllyel bekövetkező abszolút pesszimista esetben sincsenek likviditási gondok, hiszen az ágazati cash flow mutató, valamint a fedezeti összeg értéke még ebben az esetben is pozitív marad.

A szcenárióelemzés alapján elmondható, hogy azok az üzemek, amelyek 50 kg/m2 feletti fajlagos hozamok elérésére képesek jelentős extraprofitot érhetnek el. 52 kg/m2-es fajlagos hozam esetén az értékesítési ár, valamint a személyi jellegű költségek kedvező alakulása mellett az ágazati cash flow meghaladhatja a 60 228 eFt-ot hektáronként (6. táblázat).

A kritikusérték vizsgálat eredményei alapján (7. táblázat) arra következtethetünk, hogy a nettó jövedelem, a fajlagos hozam 19% alatti csökkenése esetén nem válik negatívvá, illetve a pozitív érték megtartása mellett akár 2 020 Ft/m.óra bérköltség is megengedhető.

A évenként kedvezően alakuló jövedelmezőség megfelelő beruházás-gazdaságossági mutatókat vetít elő. A kígyóuborka termesztésével elérhető ágazati cash flow 9. évben esedékes megtérülést eredményez (1. ábra és 8. táblázat). A befektetett tőke megtérülése 50%-os beruházási támogatás mellett már az 5. évben megtörténik.

A 8. táblázat adataiból kiderül, hogy a beruházás csak akkor nem térül meg, ha teljes mértékben saját forrásból történő finanszírozás mellett a legkedvezőtlenebbül alakulnak a ható tényezők.

Saját forrású finanszírozás esetén a ható tényezők realista alakulása 11,1%-os IRR-t eredményez. A legkedvezőbb helyzetben, amikor is 50%-os beruházási támogatás mellett az optimista szcenárió következik be, kígyóuborka hajtatásával akár 746 055 eFt/ha-os nettó jelenérték is elérhető (és a hozam tekintetében ez professzionális üzemekben nem lehetetlen).

A kritikusérték-vizsgálatokból kiderül (9.táblázat), hogy a termelés gazdaságosságának fenntartásához tartásához jelentős romlás következhet be minden vizsgált ható tényező tekintetében. A termelés 35,5, kg/m2 hozamig gazdaságos, azonban az alatt már gazdaságtalanba fordul a termelés. Az értékesítési árakban közel 20%-os csökkenés következhet be, a munkabérek pedig 2 200 Ft/ óra szintig emelkedhetnek ahhoz, hogy ne váljon gazdaságosság a termelés.

 

 

 

 

 

 

Kicska Tibor
szakértő