A gyümölcsültetvények engedélyezésének feltételeit, a gyümölcsültetvény kataszter vezetésének követelményeit a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. E törvény gyümölcsültetvényekre vonatkozó részét előbb 2014. január 1-ei, majd a közelmúltban 2015. május 2-ai hatállyal módosította az országgyűlés. A törvényalkotó egyben felhatalmazta a földügyért felelős minisztert, hogy rendelettel állapítsa meg „a gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárás szabályait, a gyümölcs termőhelyi kataszterből való adatszolgáltatás rendjét, valamint a gyümölcsültetvény telepítés engedélyezésének eljárását és a gyümölcsültetvénykataszter vezetésének szabályait”. A részletes szabályokat tartalmazó miniszteri rendelet ugyan még nem készült el, de a törvényi szabályozás és a rendelet elkészült szakmai tervezete alapján már tisztázottak a követendő eljárások.

A változtatások indokai

A minisztérium vezetői a gyümölcstermesztésre alkalmas földterületek fokozott védelme érdekében szükségesnek látták, hogy a gyümölcstelepítés engedélyezéséhez készített termőhelyi ökológiai szakvéleményekből egységes gyümölcs termőhelyi kataszter jöjjön létre. A szakmai döntések megalapozásához nélkülözhetetlen gyümölcs ültetvénykataszter – mely a termesztésben lévő gyümölcsültetvények nagyságát és szakmai adatait tartalmazná – a törvény 2007. évi megalkotása óta sem jött létre, az ültetvények engedélyezésében és nyilvántartásában résztvevő számos szereplő, valamint a gyümölcstermelők megfelelő együttműködésének hiánya miatt. A termelők jogkövető magatartásának elősegítése érdekében szükség volt a telepítés-engedélyezési eljárásnak és az ültetvénykataszterbe bejegyzendő adatok beszerzésének egyszerűsítésére, valamint a gyümölcsültetvényekkel kapcsolatos összes hivatalos eljárás egy szervezethez történő átcsoportosítására.

Az új törvényi előírások

A gyümölcstermesztésre való ökológiai alkalmasság alapján a vizsgált földterületek a következő minősítéssel sorolandók be a gyümölcs termőhelyi kataszterbe:
– osztályú, termesztésre kiválóan alkalmas,
– osztályú, termesztésre alkalmas,
– termesztésre feltételesen alkalmas, vagy
– termesztésre alkalmatlan.

Mind a fatermetű, mind a bogyós gyümölcsök esetében a korábbinál lényegesen nagyobb, egységesen 3 000 m2 feletti ültetvények telepítéséhez szükséges engedély. A korábban művelés alól kivett területeken – az újrahasznosítási eljárás nélkül – engedélyezhető a gyümölcsültetvény telepítése. A telepítési engedély érvényessége a korábbi 2 helyett 3 év. A Nemzeti Fajtajegyzéken vagy az Unió más tagállamainak fajtajegyzékén nem szereplő fajták telepítésének szándéka esetén kísérleti ültetvény engedélyezhető. Az önerős telepítésekhez nem szükséges a szakmaközi szervezet előzetes véleménye. A törvény a miniszteri rendelet hatáskörébe utalja annak meghatározását, mely gyümölcsfajok telepítéséhez szükséges engedély. Így kikerülhet az engedélyezés köréből a mára egy-, vagy kétéves kultúrává vált szamóca. A törvénybe bekerült a gyümölcsültetvény művelésének kötelezettsége. Amennyiben a nem művelt gyümölcsültetvény növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényre; vagy a műveletlen gyümölcsültetvény más földrészlet megközelítését akadályozza, a növénytermesztési hatóság a nem művelt ültetvény kivágását is elrendelheti. Az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végzett ültetvénytelepítés eddig nem járt szankcióval, most már 200 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

A gyümölcs termőhelyi kataszter vezetésének és az ültetvénytelepítés engedélyezésének rendje

Mindkét feladatot a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal (NÉBIH) végzi, a gyümölcstermesztőknek e feladatokkal kapcsolatban más szervezettel nem kell kapcsolatot tartani. A gyümölcs termőhelyi kataszterbe történő felvétel és/vagy ültetvénytelepítés engedélyezéséhez űrlap és tájékoztató a NÉBIH honlapján, a Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság aktuális információi között található. A telepítési engedély kiadásának feltétele, hogy a terület szerepeljen a gyümölcs termőhelyi kataszterben. A 2014. előtt termőhelyi ökológiai alkalmasság tekintetében vizsgált területeket a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Gyümölcstermesztési Kutatóintézete bejegyezte a NÉBIH számára átadott termőhelyi kataszterbe.

Gyümölcs termőhelyi kataszterben nem szereplő területek kataszterbe vonását a telepítési engedély kérelemmel együtt vagy azt megelőzően is kezdeményezheti a terület tulajdonosa vagy használója. A termőhelyi kataszteri eljárás során a NÉBIH a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetét kéri fel a terület ökológiai alkalmas ságáról szakvélemény készítésére, aminek költsége az eljárást kezdeményezőt terheli. A NÉBIH a NAIK szakvéleménye alapján jegyzi be a területet a termőhelyi kataszterbe. Ha a gazdálkodó a termőhelyi kataszteri eljárást és a telepítés-engedélyezési eljárást egyszerre kezdeményezi, a telepítés engedélyezési eljárást a terület gyümölcs termőhelyi kataszterbe sorolásáig fel kell függeszteni. Az ültetvénytelepítési engedélyt a terület tulajdonosa vagy bejegyzett használója kérheti. Ha a földhasználó kéri a telepítési engedélyt vagy az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, szükség van a tulajdonos(ok) és/ vagy a haszonélvező(k) nyilatkozatára a gyümölcsültetvény telepítéshez történő hozzájárulásról. Osztatlan közös tulajdon esetén szintén szükség van a társtulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozatára vagy a bejegyzett földhasználati rend igazolására. A betelepítendő területre regisztrált talajvédelmi szakértővel talajvédelmi tervet kell készíttetni és a NÉBIH számára megküldeni.

A talajvédelmi tervet az engedélyezési eljárásban talajvédelmi szakhatóságként résztvevő megyei kormányhivatal véleményezi. A talajvédelmi hatóságnak a talajvédelmi tervet a NÉBIH küldi meg, ezért a NÉBIH felé igazolni szükséges a szakhatóságként közreműködő megyei kormányhivatal igazgatási szolgáltatási díjának (28 000 Ft) befizetését. A törvény előírja a telepítés fajtánkénti területének, valamint a térállás rögzítését is. Ezért a telepítési engedély kérelem űrlap növényanyagra vonatkozó részét minden esetben teljes mértékben ki kell tölteni. Tapasztalatunk szerint a kérelmezők gyakran nem tüntetik fel a telepítendő oltványok alanyát, illetve idegentermékenyülő faj/fajta telepítésénél nem gondolnak a megfelelő porzófajta meghatározására. Amennyiben az ültetvénytelepítés nem terjed ki a földrészlet teljes területére vagy több gyümölcsfajt telepítenek, vázrajzon szükséges bemutatni a telepítés, illetve azon belül az egyes gyümölcsfajok elhelyezkedését a földrészleten.

A telepítésre felhasználható szaporítóanyagok

Árutermelő ültetvényben minden esetben csak ellenőrzött szaporítóanyag telepíthető. A hazai árutermelő faiskolákat a megyei kormányhivatalok évente rendszeresen ellenőrzik. A vírustesztelt, certifikált kategóriában minősített szaporítóanyagon a NÉBIH által kibocsátott kék színű hivatalos címke és növényútlevél van, a CAC kategóriájú, csak tünetmentes szaporítóanyagokon lehet a NÉBIH által készített vagy a termelő által előállított címke és növényútlevél is. A hazai faiskola vagy szaporítóanyag nagykereskedő a szaporítóanyag átadásával egy időben köteles származási igazolványt kiállítani. A származási igazolványt legalább az ültetvény termőre fordulásáig meg kell őrizni. Az Unió tagállamaiban előállított szaporítóanyagok korlátozás nélkül forgalmazhatóak minden tagállamban, így Magyarországon is. Az Uniós tagállamokban előállított szaporítóanyagokon is a hazaihoz hasonló formátumú, megegyező adattartalmú címke kell, legyen. Az Unió nem minden tagállamában használnak a hazaihoz hasonló származási igazolványt. Saját célra történt behozatal esetén a címkéken kívül természetesen a szaporítóanyag számláját is szükséges megőrizni. Ha a külföldi szaporítóanyagot hazai kereskedő vagy faiskola forgalmazza, az a külföldi szaporítóanyagról is köteles származási igazolványt kiállítani. Az Európai Unión kívüli országból gyümölcs szaporítóanyag csak a NÉBIH előzetes engedélyével hozható be. A harmadik országból importengedéllyel beérkezett szaporítóanyagot az illetékes megyei kormányhivatal Vetőmagfelügyeleti Osztályára be kell jelenteni. A megvizsgált szaporítóanyagról a felügyelő belföldiesítő jegyzőkönyvet és származási igazolványt állít ki. Lehetőség van saját felhasználásra úgynevezett házi faiskolában előállítani az elültetendő szaporítóanyagot. Ennek feltétele, hogy a felhasznált alapanyagok (alany és nemes egyaránt) igazolt származásúak legyenek. A házi faiskolát növény-egészségügyi ellenőrzésre február 28-ig be kell jelenteni a megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályára, valamint a NÉBIH-hez.

A gyümölcs ültetvénykataszter vezetése

Az ültetvénykataszter vezetésére is 2014. óta a NÉBIH van kijelölve, hisz a kataszter kiinduló adatállománya, a kiadott telepítési engedélyek adatai rendelkezésre állnak. Az ültetvénykataszterbe első lépésként a telepítő és az eltelepítendő ültetvény kiadott telepítési engedélyekben feltüntetett adatai kerülnek. Az ültetvény megvalósítását – az ültetés elvégzését a telepítőnek be kell jelentenie a NÉBIH felé. Ha a telepítés valamely okból nem valósítható meg az engedélyben foglaltak szerint, és a fajtaösszetétel vagy a térállás 10%-nál nagyobb mértékben eltér a telepítési engedélyben foglaltaktól, kérni kell az engedély módosítását. Ha a telepítési engedélytől való eltérés kisebb 10%-nál, elegendő a telepítés megtörténtének bejelentésekor jelezni az engedélytől való eltérést. Az ültetvény termőre fordulását a telepítőnek szintén a NÉBIH felé kell bejelentenie.

A NÉBIH erről értesíti az illetékes megyei kormányhivatalt. A kormányhivatal felügyelője helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvet vesz fel az ültetvényről – feltüntetve az eltelepített növényanyag származását! A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben felvett adatok alapján készült hatósági bizonyítvány alapján rögzíti a NÉBIH az árutermő gyümölcsültetvények adatait a gyümölcs ültetvénykataszterben. Az ültetvény használójának az adataiban vagy az ültetvény használatában bekövetkezett változást 30 napon belül be kell jelentenie a NÉBIH felé. A gyümölcsültetvények kivágásához engedély nem szükséges. Az ültetvény kivágásának ültetvénykataszterben történő rögzítése érdekében az ültetvény megszüntetését a kivágást követő 30 napon belül be kell jelenteni a NÉBIH-nek. Reméljük, hogy a gyümölcsültetvényekkel kapcsolatos hatósági feladatok egy szervezethez történt csoportosítása áttekinthetőbb helyzetet teremt a gazdálkodók számára, ami az engedélyeztetési, bejelentési kötelezettségek teljesítését fogja eredményezni. A teljes körű engedélyezés és termőhely, valamint ültetvény nyilvántartás a jövőben megalapozottabb szakmai döntéseket eredményezhet mind a gazdálkodók, mind az ágazatpolitika részéről.

Dr. Korbuly János
osztályvezető,
NÉBIH Szőlő-Gyümölcs
Szaporítóanyag Felügyeleti
Osztály