Szentes környékén a termálvízzel fűtött fóliasátrakban hagyományosan paprikát termelnek. A téli ültetéssel a legmagasabb árbevétel az április- május-júniusi időszakban érhető el. Minden évben felmerül a kérdés, érdemes-e az állományt megtartani hosszúkultúrában vagy újra ültetni az őszi szezonra a paprikát. Néhány éve a termelők új módszert vezettek be a jövedelmezőség javítását remélve: nyár közepén visszatörték a növényeket. Érdemes a tapasztalatokat összefoglalni és javaslatot tenni, melyik módszer lehet a leggazdaságosabb a jövőben.

Paprika hosszúkultúrában

A szentesi fűtött fóliás paprikahajtatás jellegzetessége a másodlagos termálvíz hasznosítása. A 80–90oC hőmérsékletű termálvíz közvetlenül az üvegházak fűtését szolgálja, majd a 30–40oC hőmérsékletű víz a fólia sátrakat fűti. Hagyományosan a talajfűtés volt jellemző, de az évtizedekkel ezelőtt kiépített csőhálózat korszerűtlen, sok meghibásodási lehetőséget hordoz, nehezen irányítható, így a fóliasátrak tulajdonosai nem használják. Helyette a vegetáció fűtés különböző formáit építették ki. Legjellemzőbb az ún. fólia tömlős megoldás, ahol a csővezetékben keringtetett termálvizet egy vízzel telt kb. 20 cm átmérőjű fólia tömlővel veszik körül, jelentősen megnövelve így a fűtőfelületet. Ezzel a technológiával az utóbbi években január elején, sőt december végén sokan kiültetik a paprikát. Az enyhe teleken a dupla fólia takarás alatt a termelés legnagyobb gondja nem a fűtés, hanem a téli fényhiány. A legnagyobb és legszebb termés az április- május- június hónapokban érhető el. A jellemzően 5 vagy 7,5 méter széles fóliasát-rakban a növények a nyár derekára szinte benövik a légteret, így a termések minősége jelentősen romlik, lecsökken a hozam. A termelők igyekeznek a légteret növelni, megdöntik a növényeket és a hajtáscsúcsot visszatörik. A tapasztalatok alapján a hegyes erős típus döntése eredményesebb, a kitörő oldalhajtásokon a virágok jól kötnek, és minőségi termést fejlesztenek. Az augusztusi alacsony paprika árak még a kultúra fenntartási költségét is nehezen fedezik, majd az őszi időszakban a megújult állomány gazdaságossága is kérdéses, nagyban függ a paprika piaci viszonyaitól.

A növények újraültetése

A termelők szinte az utolsó pillanatban döntik el újra ültetik-e a fóliát vagy meghagyják az állományt hosszúkultúrában. A döntésben a személyes motiváción kívül az az évi paprika piaci kilátások is szerepet kapnak. Ha az újraültetést választják, akkor július közepéig el kell távolítani a letermett állományt, hogy legkésőbb július végéig megtörténjen az ültetés. Sok éves tapasztalat, hogy a hőség napok miatt július végén és augusztus első napjaiban legkockázatosabb az ültetés, más részt a növények a rövidülő napok miatt nem kötnek megfelelően termést, ha az ültetést későbbre halasztják. A nyári ültetés különösen a talajnélküli termesztésben kockázatos, mivel az üres fóliában a paplan hőmérséklete az 50oC -ot is meghaladja. Az öntözővíz hőmérséklete is magas, sőt ha nem figyel oda kellően a termelő, a csövekben felforrósodott víz leperzselheti a palántákat. A hőség napokban nappal öntözni tilos! Csak este és hajnalban szabad, amíg a növények gyökérfejlődése jól megindul és mérséklődik a forróság. A másik kockázati tényező, hogy a régi állomány kihordásával kikerül a biológiai védekezés hasznos rovar együttese, az új populáció felépítése újabb betelepítéseket igényel. Mindez plusz költséget jelent a hosszúkultúrával összehasonlítva.

A növények visszatörése

Néhány éve a termelők a régi paprika állomány erősebb visszatörésével próbálkoztak. Július 15–20 között a növények fő szárát 50–70 cm magasságban visszatörték. A tapasztalatok és számítások az újítás hasznos-ságát igazolják, azonban több tényezőre figyelemmel kell lenni a megfelelő eredmény elérése érdekében.

A letört hajtásokat nem célszerű azonnal kihordani. A hasznos rovarok leginkább a virágzó részeken mozognak, így a hervadó hajtásokról áttelepülnek a friss élő felületekre. Többen a szélső sorokat három héttel később törik vissza, így csökkenthetik a kezelt növények kitettségét és teret engednek a biológiai védelem egyensúlyának visszaállítására. Ilyenkor azonban a szélső sorok különböző öntözést igényelnek. A megújuló növényen két fő hajtást kell kiválasztani, a többit visszametszeni. A növényvédelem során a kártevők mellett elsősorban a paprika lisztharmat fertőzésre kell odafigyelni a meg felelő szellőztetéssel, a páratartalom szinten tartásával. Tapasztalatok szerint a megújuló lombfelület könnyebben megvédhető a klímaszabályozással és növénykondicionáló készítmények permetezésével a lisztharmat fertőzéstől. A tápanyag kijuttatására különösen figyelni kell. A kijuttatott vízmennyiséget mondhatni egy harmadára lehet csökkenteni. A drénvíz vizsgálatát érdemes elvégeztetni, nem automatikusan megemelni a kijuttatott nitrogén mennyiséget. Ügyelni kell a drén túlfolyás, a 2 körüli EC érték, a kimeneti 5 pH és a drén kifolyó 7 pH érték megtartására. A tapasztalatok szerint a fehér paprika fajták különböző eredményeket mutathatnak a visszatörést követően. Egyes esetekben a növény a stresszre reagálva a megújult hajtásokon deformált, sokszor liluló bogyókat fejleszt. A fajták ez irányú toleranciáját érdemes a jövőben alaposabban vizsgálni.

Hozamok és költségek

Az újraültetés jelentős többlet költsége a palánta. Ezen kívül a biológiai védekezést is újból fel kell építeni. A fiatal paprika növények egészséges, kiváló minőségben hozzák a termést. A fő szedés időzítése általában október második felére esik, amikor a szabadföldi és hidegfóliás paprika már nincs a piacon és a paprika ára jelentősen emelkedik. Az utóbbi években jellemző, hogy a fehérpaprika őszi piaca nagyon bizonytalanná vált. A meleg őszi időben ez a váltás kihúzódott és elmaradt a jelentős áremelkedés.

Sok termelő így az újraültetéskor fajta típust is vált, hegyes, csípős paprikát ültet. A hosszúkultúra legnagyobb költsége a tápoldatozás. A nyárvégi növényállomány jelentős mennyiségű öntözést és tápanyagot kíván a kondíció fenntartásához. Ha a biológiai növényvédelem jól beállt, akkor ott újabb költségek nem merülnek fel. A visszatört állomány hasonló mértékű befektetést igényel, de ott kb. 30% öntözővíz és műtrágya megtakarítás jelentkezik, a növényápolási munkák viszont több munkáskezet igényelnek. Ha az átmenet jól sikerül, akkor a biológiai védelem stabil marad, nem szükséges újabb betelepítés vagy kevesebb, mint egy újból ültetett állományban. (1. táblázat)

A hozamok nem mutatnak nagy eltérést, inkább az évjárat hatás mutatkozik az adatokon. Az elért árbevétel elsősorban a paprika minőségétől függ. A paprika ár mélypontja mindig augusztusban jelentkezik, az ún. lecsó minőség akkor szinte eladhatatlan. Így nem mindegy augusztusban vagy október-novemberben terem többet az állomány. A biztos árbevétel akkor garantált, ha a leszedett mennyiség legalább 60%-a másod vagy a fölötti osztályba sorolható. (2. táblázat)

A technológiákat az elért hozam, a felmerülő költségek alapján értékeltük és felhívtuk a figyelmet a legfontosabb sarokpontokra, amit érdemes betartani a sikeres termesztéshez. Bízunk benne hozzájárultunk a következő döntések megalapozottságához.

Horváth József
–Ledóné Darázsi Hajnalka
szaktanácsadók, DélKerTÉSZ

(Fotók: Horváth József)