A Vidékfejlesztési Minisztériumban tartotta évértékelő ülését a FruitVeB decemberben. Talán lejelentősebb eredmény az ágazati stratégia megalkotása volt, amelyet most először a minisztériummal és a kormánnyal közösen dolgozott ki a szakmaközi szervezet, és ami 1 millió tonnával több zöldség és gyümölcs termesztését irányozza elő a következő költségvetési időszakban. Számokban is mérhető, sikeres együttműködés alakult ki az ágazat szereplői: a tárca, a hatóságok, a hivatalok és a termelők között. A magyar mezőgazdaság, és ezen belül a zöldség-gyümölcs termesztés kezdi visszaszerezni korábbi rangját. Összességében zöldséggyümölcs termelésünk a 2013. évben a terméseredmények tekintetében közepesnek, a termelői árak tekintetében viszont elfogadhatónak értékelhető.

Nem kedvezett az időjárás

A kertészetben 2013-ban a 2012. évihez hasonló eredmény született. A 2000 milliárd forintos mezőgazdasági elsődleges termelési értéken belül a kertészet jelenleg mintegy 16-17%-ot képvisel, ami 330-340 milliárd forintos elsődleges termelési értéket jelent. A kertészeti ágazaton belül a legnagyobb értéket (62%) a zöldség-gyümölcs ágazat képviseli. A mezőgazdaságon belül az utóbbi években jelentősen emelkedett a gabona, az ipari növények és az állati termékek termelési értéke, a kertészet azonban szinte változatlan szinten maradt, ami 10 éves átlagban, reálértéken, a többihez viszonyítva csökkenést jelent. Ezt a feketegazdaság mellett elsősorban az eltérő támogatási rendszer és a kertészet magas tőkeigénye okozta. A kertészeti termelést 2013-ban kedvezőtlenül befolyásolta a kora tavaszi rendkívüli időjárás, a március 15-i hó és fagy, az ahhoz kapcsolódó fényszegény időszak, majd a tenyészidőben tapasztalt nagyfokú hőingadozások. A júliusi-augusztusi időszakot aszályos periódusok szabdalták, bár a megelőző évinél rövidebben és kisebb mértékben. A kedvezőtlen tavaszi időjárás hatására mintegy 2,5-3 hetet csúszott a vetési időszak, amiből bár a természet behozott valamennyit a betakarítási időszakig, azonban a betakarítás időszakok így is rövid periódusokat jelentettek, és ez a piacra jutást és a feldolgozási időszakot is megnehezítette. Jellemző volt a rövid virágzási periódus és a méhek első generációjának pusztulása, melynek következtében beporzási nehézségek is adódtak. A betakarítás alatt, szeptember végén-október elején a korai fagyok néhány terméknél kisebb termékveszteséget okoztak. Összességében a kertészeti ágazat szempontjából a 2013. év egy közepes szezonnak minősíthető, ágazatonként eltérő gazdasági körülményekkel és termelői árakkal.

Nemzeti Zöldség-gyümölcs Stratégia

A gazdasági körülmények közül a magas ÁFA továbbra is nehezíti az ágazat helyzetét, magasan tartja a feketegazdaság arányát (~40%), és az öntözés hiánya jelentősen növeli a termelési kockázatot. A 2013-ban megnyitott és sikeresen lezajlott 24 milliárd forintos kertészeti géptámogatás, valamint a termálvíz-hasznosítás elől elháruló akadályok – nem kötelező a visszasajtolás –, néhány termékkörben sikeres promóciók pl. alma, dinnye és a korábbinál jobb termelői árak némileg ellensúlyozták a kedvezőtlen évjárati körülményeket. A kertészeti termelés szempontjából fontos szakmai esemény volt a Vidékfejlesztési Minisztérium által meghirdetett Nemzeti Zöldség-gyümölcs Stratégia, amely 2020-ig kijelöli azokat a irányvonalakat, melyek várhatóan elérhetővé teszik az 1 millió tonna plusz termék előállítását és az ehhez kapcsolódó 100 ezer új munkahely létrehozását. A zöldség-gyümölcs ágazat 2013-ban a korábbi évekhez hasonlóan mintegy 162 ezer hektáron termelt, s az össztermés a sokévi átlagnak megfelelően 2,5 millió tonna körül alakult. Ezen belül a szabadföldi zöldségfélék, a hajtatott zöldségek és a termesztett gomba területén enyhe termésnövekedés volt tapasztalható, míg a gyümölcstermelésnél az előző évi rekordtermés után mintegy 10%-os a terméscsökkenés következett be. A zöldségtermelés összesen 1,57 millió tonna, a gyümölcstermelés 0,89 millió tonna, mindösszesen 2,46 millió tonna volt 2013- ban. Kedvezőnek tekinthető a termelői árindex alakulása, amely az elmúlt három évben a piaci viszonyok és a marketingtevékenység következtében emelkedő tendenciát mutatott. A megtermelt termékeknek mintegy 50-50%-a a frisspiacra és a feldolgozó iparba került, azonban az utóbbi alapanyag ellátása továbbra is több nehézséggel küzd. Szűk a termékszerkezet: zöldborsó, zöldbab, csemegekukorica, meggy, ipari alma (legnagyobb arányt a csemegekukorica képvisel). Kedvezőtlen a feldolgozás szempontjából, hogy kevés a szerződéses termeltetés, és miután a zöldség-gyümölcs ágazat napi és heti árakkal dolgozik, így sok esetben nem vagy csak korlátozottan jutott alapanyaghoz a feldolgozóipar. A Nemzeti Zöldség-gyümölcs Stratégia mindezen kéréseket, valamint a fejlesztési javaslatokat is magában foglalja.

Sikeres termékké vált a görögdinnye, megugrott a gombatermesztés

A termékkörök szempontjából a paprikafélék az előző évihez hasonló terméseredményeket értek el, viszonylag kedvező termelői árakkal. Továbbra is jellemző, hogy a termés 80%-át a hajtatott termelés adja, míg a szabadföldi és a fűszerpaprika aránya az elmúlt évek nagyságrendjét képviseli. Hasonló a helyzet a paradicsomnál, ahol ugyan kisebb emelkedés volt tapasztalható a szabadföldi paradicsom 2012. évi mélypontja után, azonban ez még mindig elmarad a korábbi évek 100 ezer t körüli termelésétől. Az étkezési paradicsom árak viszont elmaradtak az elmúlt évekétől, amit az európai piaci helyzet magyaráz. A 2013. év egyik sikernövénye a görögdinnye volt, melynél ebben az évben már nemcsak megállt a területcsökkenés, hanem növekedés volt tapasztalható. Ez elsősorban a Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter által 2010-ben meghirdetett Nemzeti Dinnye Programnak köszönhető. A rövid szezon ellenére jól fogyott a dinnye és kedvező áron lehetett értékesíteni. A nagymagvú ipari zöldségnövények közül a zöldborsó szenvedte el a legnagyobb kárt, miután az optimális vetésidő 2-3 hetet csúszott, amit a későbbi vetésekben már nem tudtunk behozni. Így ez évben a korábbinál kevesebb zöldborsót tudtunk betakarítani. A csemegekukorica a szakaszolható vetés következtében az év végére javított a kezdeti kilátásokon, ahogy a zöldbab is. Ezeknél egy átlagos termést lehetett betakarítani. Hosszú évek után kimozdult a holtpontról a termesztett gomba (csiperke és laska), a korább 25 ezer tonnával szemben 28 ezer t lett a termés. A gombapiac területén erős keresleti piac alakult ki, ami a fejlesztések függvényében további termelési növekedést prognosztizálhat.

A diótermesztésben nagy tartalékok vannak

A gyümölcsfélékre szintén kedvezőtlenül hatott a tavaszi télies időjárás, ez évben a fagy elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintette. Ennek megfelelően a gyümölcstermelésünkben legnagyobb arányt képviselő alma termésmennyisége elmaradt a 2012. évi 750 ezer tonnás rekordtól, 2013- ban az előzetes becslések alapján mintegy 585 ezer tonna került betakarításra. Sajnos ennek a csökkenésnek nagy része Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéhez köthető, ahol az alma- és gyümölcstermelésünk 60%-át állítjuk elő. A Duna-Tisza közi, somogyi és zalai tájkörzetben megfelelően teremtek az almáskertek, azonban az almatermelésünk kedvezőtlen étkezési és ipari alma aránya továbbra is fennmaradt, 30:70 arányban. Az ipari alma került 2013- ban kedvezőtlenebb helyzetbe, kevesebb termett és a feldolgozók így nem tudták 100%-ban kielégíteni az igényeket. Tovább rontotta a helyzetet, hogy külföldről is (Lengyelország) megjelent a magyar ipari alma iránti igény. Ez összességében a megelőző évihez közelítő ipari alma árakat jelentett. A fagy a meggypiacunkat is érintette, így idén is az elmúlt évhez hasonló, mintegy 66 ezer tonnás termés alakult ki. Az árak ennek megfelelően hasonlóak voltak az elmúlt évekhez, talán csak egy árnyalattal voltak alacsonyabbak. A már említett rövid betakarítási szezon miatt kisebb torlódások alakultak ki a feldolgozási időszakban, azonban ezt a szakma sikeresen kiegyensúlyozta. Összességében idén is jó termelői árak mellett az egyik legsikeresebb magyar terméknek nevezhetjük a meggyet.

A jövőben azonban a termésnövekedést figyelme véve a feldolgozott meggy mellett fejleszteni szükséges a friss étkezési meggy piacát is. A további csonthéjasok közül a kajszi és az őszibarack jó áron volt értékesíthető, azonban a 2012. évi súlyos (80%) fagykár után a jelenlegi termésmennyiség csak közepes szintűnek értékelhető. Szilvatermesztésünk a múlt évinél kevesebb termést adott, ennek ellenére kisebb piaci zavarokat lehetett tapasztalni az év folyamán, ami az erős szerb konkurenciával hozható összefüggésbe. A gyümölcsfélék közül több éve kiemelkedő terméknek tekinthető a héjas gyümölcsök között a magyar dió, termése 2013-ban tovább nőtt (7,8 ezer t), és a piaci lehetőségek alapján még legalább 50%-kal növelhető lesz a jövőben. A magyar dió nagy értékét az adja, hogy a legkorábban kerül az európai piacra, mérete felül múlja az európai fajtákét és minősége is kiváló. Az egyéb gyümölcsök közül a bogyós gyümölcsűek termesztése már annyira lecsökkent Magyarországon, hogy érdemben szinte csak a szamóca és a bodzatermesztés értékelhető, aminek azonban kedvező körülmények között termelésnövelése is javasolható. Az időjárás a szamócatermesztést a kisebb termésnövekedés ellenére is kedvezőtlenül érintette, miután a hűvös, esős betakarítási időszak miatt alacsonyabb szamócaárak alakultak ki és nőtt az import. Termelése emelkedik, de még messze van a potenciális lehetőségeinktől.

Fodor Zoltán, FruitVeB