WAPA/Prognosfruit beszámolója szerint Lengyelországban nagyon jó termést várnak, mintegy 4,2 millió tonnát (ennek 50–60%-a kerül az étkezési piacra). Nagyon jelentős, 80–90%-os (!) terméskiesés van a tavaszi fagyok miatt Ausztriában és Szlovéniában, és csak egy fél termést várnak Horvátországban is (hármójuknál együttesen kb. 250 ezer tonna alma esett ki). Olaszországban és Németországban normális-jó termést várnak. Az EU becsült termése 12 005 ezer tonna, ami nagyjából az elmúlt 3 év átlagának felel meg, tehát hiány nem lesz.

A hazai helyzetet jelentősen befolyásolta már az elmúlt év aszályos időjárása. Hiába nem volt nagy termés tavaly, prognosztizálni lehetett, hogy a csapadékhiány és az extrém kánikulai hullámok „féken tartják” a 2016-os termést. Gyenge termőrügy-berakódottság látszott a rossz termőhelyen lévő, extenzíven művelt, gyenge kondícióban lévő ültetvényekben. A magas színvonalon művelt gyümölcsösökben azonban idén is jó virágzás mutatkozott. A termést számottevően rontották az áprilisi fagyok. Jelentős fagykár volt a Dunántúlon, körzetenként eltérő a kép, de jelentős a fagyok miatti kiesés az ország középső és keleti részén is: országosan mintegy 20–30%. Ahol maradt alma a fagyok után, ott is jelentős mértékű a sérült (fagyléces, parásodott) almák aránya, amely már csak ipari minőségű lehet.

Az idei év növényvédelmi szempontból nem volt különösen nehéz. Nem volt átlagosnál nagyobb atka-, moly- és levéltetűfertőzés, nem okozott számottevő gondot a tűzelhalás sem, de az átlagosnál több csapadék miatt intenzív védekezésre volt szükség a varasodás ellen. Tompítja a fertőzési helyzet megítélését, hogy a fagyok miatt nem termő vagy a jelentősen jégvert ültetvényekben átértékelődnek a növényvédelem súlypontjai. A május-júliusi időjárás összességében kedvezőnek ítélhető az almatermelés szempontjából, bár egyes régiókban túl sok volt a csapadék, ami okozott nehézségeket, ugyanakkor jóval kevesebb öntözésre volt szükség, mint egy átlagos évben. Eddig jelentősebb kánikulai hullámok sem voltak, a relatív páratartalom kedvező (helyenként magas is), így a fák nem szenvednek az aszálytól és jelentősebb napégési károk sincsenek. Ezen körülmények között szépen alakul a gyümölcsméret és a színeződés, várhatóan kedvezőek lesznek az alma tárolási tulajdonságai is. Extrém mértékűnek nevezhetőek azonban a vihar- és jégkárok: talán nem volt az átlagosnál több zivatarés jég-esemény, de ezek gyakran nagyon hevesek voltak 100 km/óra fölötti széllel és/ vagy 3–6 cm átmérőjű jéggel. Az országnak minden részén voltak ilyen jégviharok (csak Szabolcs megyében kb. 3 000 hektár almában okozott totális vagy jelentős termésvesztést).

Magyarországon a 2014. évi 900 ezer tonnát meghaladó termés után 2015-ben 520 ezer tonna termést realizáltunk. Idén közepes termés szintet érhetünk el – elsősorban a fagykárok miatt. A fagy és a jég miatti minőségi kár az átlagosnál nagyobb iparialma- hányadot eredményez, míg várhatóan jelentősebb hiány lesz I. osztályú étkezési almából. Az ipari alma piacára jellemző, hogy az átlagosnál magasabb sűrítmény-készletek vannak felhalmozódva, egyrészt a visszafogottabb kereslet, másrészt a lengyel (és részben magyar) léüzemek nem megszokott, a kitárolt étkezési almára alapozott tavaszi működése miatt. Ezt korrigálva a hazai átlagos vagy annál valamivel gyengébb szinten várható ipari alma mennyiséggel és a hazai sűrítménypiacra beszálló új szereplővel, közepes vagy enyhén az alatti ipari alma árak prognosztizálhatóak (elmúlt 5 év árintervalluma: 10–40 Ft/kg).

Az étkezési alma piacán számunkra kedvező irányba hat a gyenge osztrák, szlovén és horvát termés: tőlük várhatóan élénk kereslet fog megnyilvánulni az I. osztályú almára, különös tekintettel a Gala fajtakörre. Ennek hatása már ma is érzékelhető. Ezt árnyalja kissé, hogy még mindig vannak tavalyi készletek a tárolókban itthon és külföldön egyaránt. Negatív irányba hat, hogy Lengyelországban jó az idei termés, és még mindig nyomja a tavalyi olcsó lengyel alma is az európai piacot. Felfelé korrigálja az árakat, hogy relatíve kevés jó minőségű étkezési alma terem idén hazánkban, ugyanakkor várható, hogy – a tavalyi rossz tárolási eredmények miatt – idén nem lesz magas a betárolási hajlandóság, ami az őszi almamennyiséget erősíti. Mindezek által ősszel közepes árszínvonalra számítunk az étkezési almánál.

Hosszú távon komolyan számolni kell a lengyel alma „nyomasztó” hatásával, és ebben az évben is pozíciójának erősödése várható: kellő hazai étkezési árualap hiányában még inkább kiszoríthat bennünket a belföldi piacokon és a hagyományos exportpiacainkon (Románia, Ausztria, Szerbia, stb.). Félő ugyanis, hogy túlzottan beállhatnak vevőink a – jól működő – lengyel beszerzési csatornákra.

Dr. Apáti Ferenc
egyetemi docens, Debreceni Egyetem
Dr. Takács Ferenc
elnök, ÉKASZ
Fülep Imre
ügyvezető, Almatop Kft.