Az élelmiszeripar kibocsátása és szerkezete

A hazai élelmiszeripar részesedése a nemzetgazdaság bruttó kibocsátásól és a bruttó hozzáadott értékből egyre csökkenő, illetve stagnáló, bár az eredménye folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Ez annak köszönhető, hogy az élelmiszeripari ágazat nem tud olyan mértékben növekedni, mint ahogy a nemzetgazdaság kibocsátása és hozzáadott értéke. Az élelmiszeripar kibocsátása a vizsgált időszak elején 1 762 Mrd Ft volt, amely 6,34%-os részesedést jelentett, azonban 2016-ban ez az érték 3 248 Mrd Ft, ennek ellenére részesedése 2 százalékpont-tal (4,62%-ra) csökkent. A bruttó hozzáadott érték esetében a nemzetgazdaságból való A bruttó hozzáadott érték esetében a nemzetgazdaságból való részesedése az élelmiszeriparnak 2000-ben 3,25% volt, amely 370 Mrd Ft-ot jelent. A 2016. évre az értéke csaknem megduplázódott 672 Mrd Ft volt, amely már csak 2,25%-os részarányt képvisel (1. táblázat).  A hazai élelmiszeripar a KSH által meghatározott nomenklatúra alapján 9 alágazatra és 25 szakágazatra bontható. A „gyümölcs-, zöldségfeldolgozás,- tartósítás” alágazat alá 3 szakágazat tartozik. A „burgonyafeldolgozás és tartósítás” szakágazat vállalatai gyártják a feldolgozott és tartósított burgonyatermékeket, valamint a burgonya ipari hámozását is ez a szakágazat végzi. A „gyümölcs- és zöldséglé gyártás” szakágazat a friss gyümölcsből és zöldségből nyert koncentrátumokkal és levek gyártásával foglalkozik. A legszélesebb termékpalettával az „egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás” szakágazat rendelkezik, ide tartozik a fagyasztott és konzerv gyümölcsök és zöldségek, a szárított termékek, ecettel, olajjal tartósított termékek, zselék, lekvárok, dzsemek, illetve a dióból készült termékek is. Ezt a szakágazatot döntő részben a hűtő- és konzervipar takarja.

 

A zöldség-gyümölcs feldolgozóipar alapanyag-felvásárlása

Magyarországon a megtermelt zöldségek és gyümölcsök fele a feldolgozóiparba, fele a friss piacra kerül. A feldolgozóipari zöldség-és gyümölcs-felvásárlás csökkenő tendenci-át mutat 2003–2016. évi időszakban, az 1,6 millió tonna lecsökkent 1,1 millió tonnára, de 2010-ben 1,0 millió tonna alá esett (1. ábra). A gyümölcsök és a zöldségek rész-aránya 50–50% körül mozog. A felvásárolt nyersanyag mennyiségét tekintve 70–80%-a meggy, zöldborsó, csemegekukorica és alma, ezzel előre is vetíthető a beszűkült termékkör. A zöldség-gyümölcs feldolgozóipar által felvásárolt nyersanyag értéke

– ahogyan a kertészeti termékek döntő többségére jellemző a hektikus ár és a meg-bízhatatlan alapanyagtermelés miatt – széles intervallumon belül mozog, de 50–70%-át a fent említett négy faj teszi ki. (1. ábra)

A feldolgozóipar az alapanyagok értékét a hozzáadott érték-teremtéssel megtöbbszörözi, a késztermék értéke 3–4-szerese az alapanyagnak. A feldolgozóiparunk a felvásárolt nyersanyagmennyiség 60–90%-ának megfelelő tömegű készterméket állít elő. Lévén, hogy készletezhető termékekről beszélünk, a termelés mennyisége, illetve a termelési érték nem feltétlenül egyezik meg az értékesített mennyiséggel, illetve az árbevétellel (2. ábra).

A zöldség-gyümölcs feldolgozóipar késztermék-kibocsátása és termékszerkezete

A zöldség-gyümölcs feldolgozóipar 2000-ben az élelmiszeripar kibocsátásának 9,6%-át adta, amely 127 Mrd Ft volt. A 9 alágazat közül ezzel az értékkel az 5. helyen szerepelt, és ezt a helyét ma is őrzi. A termelési érték folyamatosan növekedett, 2000 óta meg- duplázta értékét, 2017-ben elérte a 250 Mrd Ft-ot. Az élelmiszeripar termelési értékéhez, valamint árbevételéhez az utóbbi 15 évben 9–10%-kal járult hozzá a zöldség-gyümölcs feldolgozóipar, tehát az vizsgált alágazat jelentősége az élelmiszeriparon belül meg- maradt. Az alágazat két legjelentősebb szakágazata: a hűtő- és konzervipar, vala- mint a légyártás (utóbbiba beleértve a sűrítmények előállítását is). A hűtő- és konzerv-ipar jelentősége meghatározó, mivel a teljes zöldség-gyümölcs feldolgozóipar árbevételéhez 2017-ben 83,2%-kal (kb. 200 Mrd Ft) járult hozzá, 16,5% a gyümölcs-, zöldséglé gyártás részaránya, és nem éri el az 1%-ot a burgonyafeldolgozás és -tartósítás szakágazat (2. táblázat). A feldolgozóiparunk alapvetően export- orientált, hiszen az export árbevétel jelentősen meghaladja a belföldit. Az EU-csat- lakozás környékén még túlsúlyban volt a belföldi értékesítés (55%), de 2009. után ez az arány átfordult, és 2017-re a belföldi/ export értékesítés aránya felcserélődött. A 2016. évben az export árbevétel (168 Mrd Ft) aránya 65% volt, a belföldi értékesítés ezzel szemben jóval alacsonyabb: 87 Mrd Ft, illetve 35%. A hazai zöldség-gyümölcs feldolgozóipar termelési és értékesítési adatait tekintve jelentős változás nem következett be. Az elmúlt éveket vizsgálva nagyságrendileg 1 millió tonna körüli termelt és 800–900 ezer tonna értékesített mennyiség volt jellemző a feldolgozóiparra (3. táblázat).

A három zöldség-gyümölcs feldolgozóipari szakágazat eltérő arányban veszi ki a részét a termelésből: (1) A burgonyafeldolgozás, -tartósítás szakágazat alig 1%-kal (2016-ban 2,5 millió tonna) járul hozzá az alágazat által termelt késztermékek mennyiségéhez. (2) A léipar esetében 2008-ban volt a legalacsonyabb szinten a termelés, ekkor 129 ezer tonna terméket állítottak elő, ami az akkori teljes termelés 13,3%-át jelentette.  Az ágazat jelentősége növekedni látszik, hiszen 2016-ban 209 ezer tonna termelt mennyiséggel már az alágazat 21,7%-át adta. (3) Az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás szakágazat (döntően hűtő- és konzervipar) a leginkább meghatározó, hiszen 2008-ban 829 ezer tonnás termelt mennyiségével a teljes mennyiség 86,1%-át képviselte. Enyhe csökkenés következett be, amely abból is jól kitűnik, hogy a 2016. évben termelt mennyiség 853 ezer tonna volt, amely az adott évben 80%-os részarányt jelentett a teljes termékmennyiségből.

A léipar meghatározó terméke az almalé (döntően almasűrítmény értendő alatta), amelyből a 2016. évben 65 millió litert állítottak elő. Ez a teljes léipari termelés 31%-át jelentette. A 2016. évben megtermelt termék 209 millió liter gyümölcslé volt. A narancslé – bár értelemszerűen nem hazai alapanyagból készül – is magasabb részarányt képviselt, 17 millió litert termeltek belőle, amely 8%-a volt az adott évi teljes mennyiségnek. A harmadik legjelentősebb termék pedig a paradicsomlé, amely a 2016. évre teljesen elkopni látszik, hiszen 2000-ben még több, mint 10 millió litert termeltek, addigra napjainkra 3 millió literre csökkent a mennyiség, amely 1,4%-os részaránynak felel meg. Az egyéb levek között szerepelnek továbbá a citruslevek, szőlőlé, ananászlé, a zöldség-gyümölcs levek keveréke stb.

A továbbiakban a legnagyobb szakágazat („egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás,-tartósítás) termékei kerülnek elemzésre. A szakágazat (döntően hűtő- és konzervipar) három főbb termékcsoportra bontható a KSH nomenklatúra szerint: az „elkészített és tartósított zöldség”, az „elkészített és tartósított gyümölcs és dió”, ill. az „egyéb növényi melléktermék és hulladék állatok etetésére”. A három termékcsoport kibocsátásának arányát a 3. ábra mutatja be.

Az „elkészített és tartósított zöldségfélék” termékeit tekintve (4. ábra) a 2016. évi 629 ezer tonna teljes termelésen belül a legjelentősebb tételt az elkészített vagy tartósított csemegekukorica termékek képezték (döntően a csemegekukorica konzervet jelenti, a fagyasztott csemegekukorica nem tartozik ebbe a termékkategóriába): nagyságrendileg 250 ezer tonna terméket állítottak elő, amivel a termékcsoport teljes mennyiségéből 41%-ot képvisel. A fagyasztott zöldségtermékek 145 ezer tonna mennyiséggel 23%-ot kép-viseltek a termékcsoport teljes mennyiségéből. Ez az érték 2000-ben még 164 ezer tonna volt (a teljes mennyiség 32%-a), tehát közel 10 százalékponttal csökkent a részesedése. A harmadik és negyedik legnagyobb termékcsoport a borsóból készült termékek, illetve az egyéb kategóriába tartozó termékek. Előbbi esetében 2016-ban 74 ezer tonna került termelésre, amely 11%-a az összes terméknek, illetve ez az érték igen változékony képet mutat, hiszen a vizsgált időszakban 50 ezer tonna és 110 ezer tonna között változott a mennyisége. Utóbbi esetében pedig 88 ezer tonnás termékmennyiségről beszélhetünk, amely érték 14%-os részaránnyal bír. (4. ábra) A savanyúságok termékkör évente megtermelt mennyisége nagyon ingadozó számokat mutat, de csökkenő tendenciát ír le, és az értékesítéséből származó árbevétele is csökkenést mutat. 2012-ben 42 ezer tonnát termeltünk, ami 8,5 Mrd forint árbevételt jelentett a feldolgozóipar számára. 2016-ban valamivel több, 45 ezer tonna került előállításra, amelyet 9,3 Mrd Ft-ért értékesítettek, jelentősebb részben belföldi piacokon. A sűrített paradicsompüré és -krém termékek termelése ingadozó képet fest, de csökkenő tendenciájú. A 6 és 21 ezer tonna között termelt termék 1,7 és 4,0 Mrd forint közötti értéket képvisel. A 2016-os évben a termelt mennyiség 12 ezer tonna volt, amelyhez 3,6 Mrd Ft-os árbevétel társult.

Az „elkészített és tartósított gyümölcs és dió” termékcsoport feldolgozásának eredményeit az 5. ábrán láthatjuk. Nagyon hektikusan változik az egyes termékkategóriák termelt mennyisége. A feldolgozók 2016-ban 162 ezer tonnát gyártottak ebben a termék-csoportban, mely 55 Mrd forint árbevételt jelentett (5. ábra). 2000-ben 181 ezer tonna késztermék készült ezen termékekből, melyet mindösszesen 20 Mrd forintért értékesítettek akkor. A félkész gyümölcs- és diókonzervek 2000-ben a legnagyobb arányt képviselték a termékcsoportban, 81 ezer tonna késztermék készült, ami 1,6 Mrd forint árbevételt eredményezett, 2016-ban a félkésztermékekre vonatkozóan nem találtunk statisztikai adatot, a félkész termékek 2014-től kezdődően beolvadnak az egyéb kategóriába. Az elkészített és tartósított dió és földimogyoró termékek termelése megduplázódott, árbevételét pedig megötszörözte 2000 óta. 2016-ban 50 ezer tonna terméket állítottak elő, mely 26 Mrd forint árbevételt eredményezett. Az elkészített és tartósított gyümölcs és dió termékek közül csak a dió és a földimogyoró adja a termelés 31%-át, az árbevétel 45%-át. A fagyasztott gyümölcs és diófélék 2016-ban 16%-os arányt képviseltek a termékcsoporton belül. A termékek mennyisége lecsökkent 2000-ben 30 ezer tonna termelt termékről 27 ezer tonnára (2016-ra), amihez 8,5 Mrd forintos árbevétel tartozott. A termékek több, mint felét export piacokon értékesítik. A dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcs- és diópüré és -krém termékek 2000-ben még szinte csak belföldön kerültek értékesítésre, mára ¾-ük export piacokra kerülnek. A termelésük 2000 óta megduplázódott, 2016-ra közel 26 ezer tonna késztermék készült el. Árbevétele is jelentős: jelenleg 8,2 Mrd forint, mely 2000-ben még csak 2,7 Mrd forint volt. (5. ábra)

Amennyiben a legjelentősebb termékeket megvizsgáljuk az egész zöldség-gyümölcs feldolgozóiparban, azt láthatjuk, hogy a termékkör rendkívüli módon leszűkült. Az elkészített és tartósított csemegekukorica és borsó a feldolgozóiparunk legjelentősebb termékei. Áruértékei ugyan nem kiemelkedően magasak, de hatalmas mennyiségei miatt ezek a vezető termékei a fel-dolgozóiparnak. Az elkészített és tartósított dió és földimogyoró csekély mennyiségben, ám annál magasabb árbevétellel járul hozzá az alágazat teljesítéséhez, mely egyre növekszik. Változás történt a dzsem, gyümölcs-kocsonya (zselé), gyümölcs- és diópüré és -krém termékek és almalé gyártás területén is. A megtermelt termékek mennyisége 2000 óta jelentősen növekedett és az értékesítésükből származó árbevétel is. Ellenkezőt tapasztalunk a savanyúságoknál, ezek megtermelt mennyisége csökkenést mutat.

A zöldség-gyümölcs feldolgozóipar külkereskedelmi teljesítménye

A ’80-as évek végén 22% körüli arányt kép-viselt az élelmiszeripar a teljes nemzetgazdasági exportból, 2001-ben már csak 7,5% volt, mára mindösszesen 8%-ig növekedett. Az ágazati import még kisebb arányban részesedik a nemzetgazdaság teljes behozatalából, mint amilyen arányokat az exportnál tapasztaltunk. 1990-ben 9% volt az élelmi-szeripar import aránya a nemzetgazdaság-ból, 2001-ben már csak 3%, mára ez az arány 5%-ra növekedett. Ez figyelemre méltó, hiszen 2001-hez képest exportunk és importunk is növekedett annak tükrében is, hogy a nemzetgazdaság többi ágazatainak importja és exportja gyorsabb növekedést mutatott.

Az élelmiszer-készítmények, italok, dohány export-import egyenlege 2007-ig sosem volt negatív, 2008-ban értük el a mélypontot. Ezzel szemben a zöldség-gyümölcs feldolgozóipar termékeinek külkereskedelmi egyenlege 2003 óta növekvő tendenciát mutat. Azaz a zöldség-gyümölcs feldolgozóipar nagyban hozzájárul az élelmiszeripar export-import egyenlegének pozitívra billenésében.  A 4. táblázatból látható az élelmiszeripar export árbevétele, melyből az következtethető, hogy az élelmiszer gyártás importja növekedett nagy mértékben, a negatív export-import egyenleg nem a csökkenő export eredménye. A vizsgált alágazat export árbevétele is folyamatosan növekszik, ám részesedése egyre csökken, mert lassabb ütemben növekszik a többi ágazathoz képest.

Amennyiben megnézzük a zöldség-gyümölcs feldolgozóipar termékeinek külkereskedelmi adatait (5. táblázat) látható, hogy az import termékek mennyisége a vizsgált időszakban 50%-kal növekedett, míg értékük több, mint háromszorosára nőtt. Az exportált termékek mennyisége mindösszesen 18,6%-kal növekedett, míg értékük megduplázódott. Az előbb említett élelmiszeripar exportált és importált termékek értékének gyorsabb növekedése miatt a zöldségfélékből, gyümölcsből, dióból és más növényrészekből előállított készítmények export részesedése felére csökkent, míg import részesedése minimálisan csökkent. A feldolgozóiparunk export-import egyenlege növekvő tendenciát mutat az értékét tekintve (6. ábra). A termékmennyiség egyenlege 2003 óta alig növekedett, mely azt jelenti, hogy az exportált termékek mennyiségének növekedését ugyanolyan mértékben követi a behozott termékek mennyisége. Az alágazat exportált és import termékeinek mennyisége nem egyenes arányban növekszik azok értékével, mivel az értékbeni növekedésben jelentős részben a 2008. utáni árfolyam-változás és az értékesítési árak növekedése játszik szerepet.