A zöldség-gyümölcs ágazatok többsége, tőke-, szaktudás- és munkaerő-igényes tevékenység. A termelésbe fektetett tőke a gyümölcstermesztésben még a legkisebb beruházás- igényű ágazatokban is 5–6 millió Ft/ ha (termőföld nélkül), a legintenzívebb ágazatokban viszont elérheti a 30–35 millió Ft/ha értéket is. Az éves működtetéshez szükséges forgótőke-igény fajtól függően 700–6 000 ezer Ft/ha között van. A szabadföldi zöldségtermesztésben – szintén a termőföld értéke nélkül – 3–6 millió Ft/ha befektetett tőkéről, és 1–5 millió Ft/ha közötti forgótőke-igényről beszélhetünk. A hajtatott termesztés a legtőkeintenzívebb tevékenység: a fóliás termesztésben 50–120 millió Ft, az üvegházi termesztésben 250–350 millió Ft a hektáronkénti beruházási költség, és előbbinél 10–30, utóbbinál 40–80 millió Ft/ha az éves finanszírozáshoz szükséges tőke.

Ezek az igen jelentős tőkebefektetések – átlagos esetben – 8–10 év alatt térülnek meg, így különösen nagy a jelentősége van annak, hogy a szaktudás és a munkaerő ne jelentsen szűk keresztmetszetet a termelésben. A zöldség-gyümölcs ágazatok többsége meglehetősen munkaerő-igényes tevékenység (1. és 2. táblázat). A teljesen gépesíthető művelésű fajok (beleértve a betakarítás gépesítését is) munkaerő-igénye 200–500 m.óra/ ha, a csak kézzel betakaríthatóké viszont fajtól függően 500–4000 m.óra/ha között van (sőt a jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6 000 munkaórát is elérheti) a hajtatott termesztésben pedig 10–25 ezer m.óra/ha a foglalkoztatás-igény. Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30–70%-ban alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal.

A fenti adatokból következik, hogy a zöldség- gyümölcs ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású foglalkoztatottnak megfelelő mennyiségű munkaerő dolgozik (3. táblázat). Amennyiben a zöldség-gyümölcs ágazati stratégiában foglalt célt meg akarjuk valósítani (a termelés 1,5-szeresére bővítése), akkor 30–40%-kal több munkaerőre van szükség. Magyarországon azonban nem áll rendelkezésre a nagy szakértelmet igénylő kertészeti munkákhoz szükséges szakképzett munkaerő bázis. Már mennyiségében sem áll rendelkezésre elegendő munkaerő, döntően betanított munkásokkal dogozunk. Legfőképpen a kertészeti túlsúlyú térségek küzdenek vészes munkaerő-hiánnyal egy-egy csúcsidőszakban. Alapvetően nem is a bérezés nagysága vagy módja a kérdés, hanem hogy az emberek többsége nem is akar kertészetben dolgozni. A még munkába állók nagyobb része igen gyengén kvalifikált, a munkához való hozzáállása, az elvégzett munka mennyisége és teljesítménye igen szerény. Megfigyelhető tendencia a munkaerő elöregedése is, az alkalmazottak nagyobb része 50 év feletti.

Jelentős mennyiségű középfokú végzettségű szakmunkásra és technikusra lenne szükség, és komoly igény van a felsőfokú végzettségű irányítókra is. A jelenlegi gazdasági környezetben a munkaerő-hiány a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődésének egyik legnagyobb korlátja. Elemzésünket Lapunk következő számában folytatjuk.

Ledó Ferenc, elnök,
DélKerTész Szövetkezet
Dr. Apáti Ferenc,
egyetemi docens, Debreceni Egyetem