Az áruminőség fejlesztésének lehetőségei a zöldség-gyümölcs ágazatban címmel szervezett konferenciát a Zöldségtermelők Országos Szövetsége és a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. novemberben Gödöllőn, a Szent István Egyetemen. A konferenciára szép számmal érkeztek érdeklődők. Az áruminőség sokféle megközelítését mutatták be az előadók. Felvillantották egy konkrét kutatási együttműködés első eredményét is.

A tárolási betegségek sokszor jelentős veszteségeket okoznak, mivel kevésbé számolunk velük és kevesebb lehetőségünk van a beavatkozásra – kezdte általános összefoglaló előadását dr. Túróczi György. A tárolási betegségeket nemcsak kórokozók, de élettani betegségek is okozhatnak. Ezért is fontos ismerni nemcsak a fajták betegség-ellenállóságát, hanem a tárolhatóságukat is. A tárolhatóságot ezen kívül nagyban befolyásolják a termőhelyi adottságok, hatások, a termesztés- technológia, így a víz- és tápanyagellátás. Fontos a tárolhatóság szempontjából az optimális betakarítási időpont meghatározása! Sokszor a fogyasztó szempontjából érett termés élettani értelemben már elöregedés kezdetén lévő szövet, így fogékonyabb a betegségekre. Rontja a tárolhatóságot a fizikai vagy különböző kártevők okozta sérülés. A tárolási betegségeket okozhatják a termőhelyen élő növényi kórokozók, a számukra kedvező körülmények között felszaporodhatnak a tárolókban. A legtöbb problémát az ún. gyengültségi kórokozók jelentik, mint a szürkepenész.

Sok tápnövényük van, szinte mindenütt jelen vannak. A szaprobionta gombák a legyengült növényi részeket támadják – Aspergillus, Penicillium fajok –, mindenhol jelen vannak a tárolókban. A zöldségféléken a legnagyobb kárt okozó fajok: – Erwinia – baktérium, lédús növényi részeken támad, forrás a termőhely, nedves kultúrában és tárolóban felszaporodik; – Botrytis cinerea – mindenféle növényt fertőz és elhalt maradványokon is fennmarad. Kevéssel 5 °C felett is jól szaporodik, így ez alatt kell a tárolási hőmérsékletet tartani. A gond, hogy nehéz az egész tárolóban egységes hőmérsékletet teremteni, előfordulhatnak melegebb gócok, ahonnan a fertőzés könnyen kiindulhat; – Sclerotinia – sok problémát okoz a kétszikűek tárolásánál, szintén 5 °C felett már növekszik; – Alternaria – különösen a termésben okoz penészesedést; – Mucor fajok- szaprobionta, a lédús, cukros növényi részeken könnyen szaporodnak. – Aspergillus, Penicillium – szaprobionta fajok, nemcsak a szövetek roncsolásával okoznak gondot, de toxinokat is termelnek, amelyek károsak az egészségre, hőstabilak és élelmiszer-biztonsági problémát okozhatnak. A hagyma esetében az Aspergillus niger gazdaspecifikus kórokozó.

Fontos a megelőzés

A tárolási körülmények és a fajták különböző ellenállóságának összefüggésére hívta fel a figyelmet az előadó egy sárgarépa kísérlet bemutatásával. Amíg a sárgarépákat 5 °C alatt tárolták, a fajták jelentős eltérést mutattak a Sclerotinia fertőzésre. Ha a hőmérsékletet emelték, akkor a fajták ellenállóságában egyre kisebb különbség mutatkozott, míg 15 °C hőmérsékleten minden fajta ugyan olyan mértékben fertőződött. Ez a példa is igazolja, hogy a tárolási betegségek elleni védekezés összetett és a megelőzésen alapul. Már a termőhelyen fel kell készülni a jól tárolható fajta választásával, az optimális tápanyag-ellátással és a betakarítási idő helyes megválasztásával. A sérülésmentes szüret, így a mikro sérülések kivédése is alapvető. A tárolás során a lehető legjobb körülményeket – hőmérséklet, páraés széndioxid tartalom – kell alkalmazni. Mindig el kell távolítani a szennyeződéseket és meg kell akadályozni a páralecsapódást. A védekezés egyéb lehetőségei a kórokozók eltávolítása, a mikro sérülések lezárása, illetve különböző kémiai szerek: illóolajok, gázok, fungicidek alkalmazása. Egyre több tapasztalat van a biológiai készítmények alkalmazásával kapcsolatban, amikor az antagonista szervezetek felszaporításával akadályozzák meg a kórokozók elterjedését.

Sérült termény gyorsabban betegszik meg

Egyik legnagyobb hagymatermesztő a Róna Ker-Tész Kft. hazánkban. Nem csak a terület nagyságában, de a technológiai újításokban is élen jár. 2013-ban a TÉSZ és a Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézete kutatási együttműködést indított a vöröshagyma tárolhatóságánál a biológiai és a környezeti összefüggések feltárására.

A nyár közepén indult munka első eredményeiről dr. Posta Katalin számolt be a rendezvényen. A kísérlet célja volt, hogy a különböző termesztési és tárolási körülmények közül származó hagymák tárolási betegségekre való fogékonyságát vizsgálják – provokációs laboratóriumi körülmények között. A hagyma minták áttelelő és nyári termesztésből származtak. A provokáció során külön kezelték az ép és a sérült hagymákat. A sérülés mértéke szerint is különbséget tettek: 20%-nál kisebb, 20-50% és 50%-nál nagyobb mértékben károsodott hagymák kezelése történt. A provokáció során párás környezetet és kétféle hőmérsékletet alkalmaztak: 18 és 28 °C. A magasabb hőmérsékleten már 1-2 hét után jelentkeztek a gomba kórokozók, az alacsonyabb hőmérsékleten 4 hét elteltével. A hagyma kórokozói mellett – Aspergillus – elsősorban a szaprobionták – Penicillium fajok – jelentek meg. A baktériumok és gombák megtelepedése gyorsabb volt a magasabb páratartalom mellett. A provokáció után szellőztetéssel, forgatással, melegítéssel próbálták a baktériumos betegségek terjedését megakadályozni, ami a legkevésbé sérült hagymáknál 99%- ban sikerült. A szárazanyag tartalom kontrollálása során azonban kiderült, hogy a hagymák a szárazanyag felélésével tudtak regenerálódni, szignifikánsan csökkent a kiinduló értékhez képest. A nagyobb sérülést szenvedett hagymáknál a betegség terjedése nem volt visszafordítható. A kísérlet legfőbb tanulsága, hogy a sérülések nagyban befolyásolják a hagyma tárolhatóságát, így a hagymák felszedésekor nagyon vigyázni kell épségük megőrzésére. Új információ, hogy a sérült hagymák szárazanyagtartalma regenerációjuk során csökken. A kísérletben rögzítésre kerültek a termesztési hely környezeti adatai: a talaj- és léghőmérséklet a területen, majd a rendre rakás idején a páratartalom, a tárolóban pedig a hagyma belső hőmérséklete. A minták feldolgozása folyamatban van, így a termőhely, a tárolási körülmények és a betegségek kifejlődése közötti összefüggések kimutatása a tesztek befejezése után várható.

Ledóné dr. Darázsi Hajnalka