A spárga története röviden és hatása az emberi szervezet számára

Magyarországon a spárga a háztartások számára kevésbé ismert zöldségnövény. Termesztésének története azonban nem csak a világon, hanem hazánkban is igen nagy múltra tekint vissza. A spárga Ázsiában és Európában is őshonos növény, vad fajai a folyó- és tengerpartok környezetében fellelhető. A sok kultúr- és vad fajból Európában az Asparagus tenuifolius, vagy az A. maritimus, az A. acutifolius, vagy a legnagyobb területen termesztett A. officinalis termesztése terjedt el. Több mint 2500 évvel ezelőttre vezethető vissza a spárga (Asparagus officinalis L.) eredete, melyet számos kultúremlék is bizonyít. Hippokratész ókori orvos időszámításunk előtt 400 körül gyógyító növénynek említi. Cato római polgár időszámításunk előtt 150-ben útmutatást ad a termesztéséhez, ez az első fennmaradt írásos emlék a növényről. A ma termesztett spárga elődjét még az óegyiptomiak is ismerték és termesztették. Az ókor görög világban a spárgát nem csak alapvető tápláléknak fogyasztották, hanem gyógyszer alapanyagnak is, az emberi szervezet részére tisztító főzeteket készítettek belőle. Egy dél-német plébános és orvos, Hieronymus 1539-ben a gyógynövények közé sorolta. XVI. században jelentek meg a spárgáról az első festmények. A spárga a hercegek és királyi udvarok növénye lett, így a köztudatban az előkelők „éléskamrája” elnevezést kapta. A XV-XVI. században Európában, Franciaországban és Angliába, míg a XVIII. században már Németországban is elterjedt a halványított spárga termesztése. (Forrás:Fehér B-né: A spárga termesztése. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2005)

Magyarországon a XX. század elejéig a spárga csak a főúri kertek növénye volt, nagyüzemi termesztése az 1900-as évek elején kezdődött. A spárga hazai termesztéséről Lippay János 1664- ben megjelent Posoni Kert című könyvben írt, melyben összefoglalta, hogy jótékony hatással van a veseproblémákra, valamint a megszárított, porrá őrölt spárga a fogfájást csillapítja. A spárga fiatal hajtása, a sípja zöld és halványított (etiolált) formában fogyasztható. A sípok nagy mennyiségben tartalmaznak fenolos vegyületeket és antioxidánsokat, melyeknek fontos szerepe van az emberi szervezet védelmében. Emellett tartalmaz még szaponint, vasat, rezet, foszfort, cinket, mangánt, magnéziumot, szelént, valamint számos vitamint (B1, B2, B6, B9, C, E, stb.). Vízhajtó és vesetisztító hatása ismert. A nagy inulin tartalma miatt, jótékony hatással van a bélrendszerre, mivel az inulin elősegíti a probiotikumok és a prebiotikumok egészséges szinten tartását.

A spárga termesztése világviszonylatban

A FAO adatai alapján 2013-ban a világon a spárga termőterülete 1.477.272 ha volt, mely területnek 90,1%-a Kínában található (1.330.614 ha). A teljes területhez 7.959.186 tonna termésmennyiség tartozik, így a világ termésátlaga 5.388 kg/ha. A világ spárgatermesztő országainak rangsorát az 1. ábra szemlélteti. Az adatok alapján a világ 42 db spárga termesztő országa közül Magyarország a 24. helyen áll. Az ábrából is jól látszik, hogy Európában Németország rendelkezik a legnagyobb termőterülettel (19.634 ha). Világviszonylatban a termőterület mellett a termésátlagok vizsgálata is mindenképpen fontos. A legjobb termésátlaggal Irán rendelkezik (22941,2 kg/ha). Az Európai országok közül Lengyelországban figyelhető meg a legnagyobb termésátlag, 12422,5 kg/ha mennyiséggel. A rangsorban Magyarország a 15. helyen áll 3750 kg/ha értékkel (2. ábra).

A spárga termesztése hazai viszonylatban

A spárga hazai termesztéséről a részletes adatok 1961-től állnak rendelkezésre. A 3. ábrából jól látszik, hogy 1962-től a spárga termőterülete – kisebb-nagyobb ingadozásokkal – folyamatosan csökkent egészen 2003-ig. A legnagyobb mélypontnak a ’90-es évek tekinthetőek, amikor a 400 hektárt sem érte el az ültetvények nagysága. A 2000-es években is ingadozó volt a termőterületek és termésátlagok nagysága. A termőterületek növekedését segítette az agráriumban az ültetvény telepítést elsegítő támogatások megjelenése. A termésátlag hektikusságát nagyban befolyásolja az ültetvények élettartama, valamint az időjárás. 2014-ben újabb termőterület növekedést tapasztalhattunk, melyhez igen jó 5,12 t/ha-os termésátlag párosult.

Hazánkban azonban a spárgatermesztés különböző tájtermelő körzetekre osztható. Mindez abból kifolyólag alakult ki, hogy mind a halványított, mind pedig a zöldspárga termesztéshez speciális éghajlati és talaj adottságok szükségesek. Halványított spárgát elsősorban Csengele, Ásotthalom, Szeged, Kiskunhalas és Kecskemét környékén termesztenek. Itt a legmegfelelőbbek a talajadottságok és az éghajlati viszonyok. A laza szerkezetű humuszos homoktalajokon, melyek mentesek a vízzáró rétegektől, kövektől és évelő gyomoktól a legalkalmasabbak arra, hogy kiváló minőségű, zárt fejű, egyenes halványított spárga sípok kerüljenek a piacra. Ugyanakkor Hajdú- Bihar megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található tájtermő körzetek talaja a zöldspárga termesztésnek kedvez. Hazánkban a legnagyobb termesztő körzet közé tartozik Bács-Kiskun megye és Csongrád megye. 2014-ben ebben a két megyében található a teljes termőterületek nagyságának 87,1%-a. A maradék 12,9%-on pedig 9 megye és Budapest osztozik eltérő arányban. A termésátlagokat elemezve megállapítható, hogy megyék szerint igen eltérő termésátlagok figyelhetőek meg a 800 kg-tól egészen a közel 7000 kg-ig. Bács-Kiskun megye 6980 kg/ ha-os termésátlaga kiemelkedő az országban.

A FAO statisztikai adatai szerint hazánkban 2014-ben átlagosan 561 Ft-ot adtak a felvásárlók a spárga kilójáért. Ebbe az átlagárba beletartozik a zöld-, és halványított spárga egyaránt, valamint a minőségi osztályok vegyesen. Az adatokat megfigyelve 1991 óta igen hektikusan ingadozott a spárga ára. A leginkább megdöbbentő az, hogy jelenleg nem sokkal fizetnek többet egy kilogramm spárgáért, mint 1991- ben (4. ábra), mindez pedig már a termesztés gazdaságossági kérdéseit veti fel. A 2000-es évek elejétől kezdve lassú növekedésnek indultak az árak, de a 2008-as közel 700 Ft-os csúcs után újabb visszaesés tapasztalható. 2009-től lassú, de folyamos növekedést tapasztalhatunk.

Belső felvásárlás és értékesítés mellett lényeges foglalkozni a spárga export és import mennyiségekkel és értékekkel. A Magyarországra érkező import spárga 2013-ban 25 tonna volt (5. ábra), mely elsősorban télen érkezik, a hazai szezon előtt. A legfőbb importőr ország ebben az időszakban Peru. Az alacsony import mennyiség azzal magyarázható, hogy hazánkban a spárga fogyasztása nem tradicionális, így a háztartások nagy része számára ismeretlen és idegen élelmiszer alapanyag. Valamint amikor hazánkban még nem terem, igen magas áron lehet beszerezni (megközelítőleg 3000 Ft/kg), melyet csak a magasabb egzisztenciával rendelkező családok képesek megfizeti. Hazánkban a kismértékű import mellett magas export mennyiséget és értéket tapasztalhatunk. Az export mennyiségét tekintve 2013- ban 2653 tonna spárga került ki az országból. A regisztrált adatok közül a legnagyobb export érték 2004-ben volt, ahol 1 kg spárgát külföldön közel 1100 Ft/kg áron értékesítettek. A legnagyobb export mennyiség 2009-ben volt, melyhez 800 Ft kilónkénti ár párosult (6. ábra). Hazánkból elsősorban Ausztriába, Németországba és Svájcba került magyar spárga. Mint korábban már bemutatásra került, a hazai értékesítési árak igen alacsonyak, mely az ültetvény gazdaságosságát veszélyeztetni. A kilónkénti 300–600 Ft hosszú távon nem fedezi az ültetvényben fellépő költségeket (művelési költség, szedési költség, input anyagok, szállítási, hűtési és tárolási költség). A 7. ábrából látszik, hogy az export értékesítési árak nagymértékben meghaladják a hazai értékesítési árakat. A jó minőségű magyar spárgát külföldön közel kétszeres áron lehet értékesíteni.

Összegzés

A spárga az emberi szervezet számára nagyon fontos vegyületeket és vitaminokat tartalmaz. Minden jótékony hatása mellett a hazai fogyasztása igen alacsony, az egy főre eső éves fogyasztása még a 10 dkg/fő értéket sem éri el. Ezzel szemben Nyugat-Európában, Németországban ez az érték a 2 kg/fő mennyiséget is meghaladja. Mindez a tradíciók miatt alakulhatott így ki, mert lehetősége a magyar lakosságnak is lenne, hogy nagyobb mennyiséget fogyaszthasson az éves körülbelül 4500 tonnás termésmennyiségből. Ezzel szemben hazánkban elsősorban az egészséges életmódot folytató, jobb anyagi helyzetben lévő családok, akik potenciális vásárlóerőként jelennek meg a hazai piacon. A megtermelt spárga nagyon kis része kerül hazánkban belföldi értékesítésre, a termésmennyiség közel 60–90%-a exportra került. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a hazai felvásárlói árak olyan alacsonyak, hogy a termesztés gazdaságosságát veszélyeztetheti, azonban a termelőknek az exportra való értékesítés jelenthet némi profitra való lehetősséget. Az export piacra termelt spárgáért 800–1200 Ft/kg árat is kifizetnek, ami a hazai felvásárlási árak duplája. Hazánkban az egyre alacsonyabb felvásárlási árak lehetővé tennék, hogy az átlagember számára is elérhető lehessen ezen igen korai zöldségnövény. Ehhez azonban szükség lenne népszerűsítési kampányokra, ahol egyre több fogyasztóhoz juthatna el a növény és annak elkészítési lehetőségei. A növekvő fogyasztással lehetőség lenne a termőterület növeléséhez, mivel a gyenge adottságú homokos területek Magyarországon kiválóan alkalmasak lennének a spárgatermesztéshez.

Erdős Zsuzsa Ph.D. hallgató,
Dr. Zsombik László
Tudományos főmunkatárs
DE ATK Nyíregyházi Kutatóintézet