A PREGA Konferencia második alkalommal mutatta be a legkorszerűbb precíziós mezőgazdasági trendeket. Az új iparág legfőbb területe a termőhely-kiválasztás, kockázatok és előnyök feltérképezése, a természet tehermentesítése a megfelelő tápanyag-feltérképezéssel és a célzott kijuttatással, a termés mennyiségi, minőségi kockázat elemzése. Az informatikai újdonságok az agráriumban nemcsak az online webes megjelenéseknek adnak sokszínű lehetőséget, de mára a mezőgazdasági termelés minden területére begyűrűztek. A konferencián látható volt miben fog változni jövő mezőgazdasága a közeljövőben. Az ember és a természet kapcsolata megváltozott, egyre fontosabb a biztonságos élelmiszer-ellátás és a fenntartható termelés hatékonyságának növelése. A precíziós gazdálkodási forma rendkívül jó hatással van más ágazatok kutatásaira is. Nincs egyéb alternatív út a precíziós gazdálkodáson kívül, hiszen a jövő versenyképességének kulcsa a precíziós technológiákban rejlik. Sürgető, hogy az egyetemi képzések részévé váljon a legkorszerűbb technológiák oktatása. A jogszabályi környezetet is a precíziós technológiákhoz kell igazítani. Nem az emberi erőforrás kiiktatásáról szól a precíziós gazdálkodás, az ettől való félelem alaptalan. Egyre nagyobb szükségünk lesz a humán munkaerőre és tudásbázisra e technológiák alkalmazása mellett. A precíziós mezőgazdaság informatikai hátterének erősítésével a lehetséges hibák csökkentését, majd megszüntetését célozzuk meg. Tudatos gazdálkodóként fel kell készülnünk a 2020 utáni időszakra – összegezhetjük a plenáris ülés főbb üzeneteit.
Informatikai megoldások a kertészeti termesztéstechnológia optimalizálásáért
A II. PREGA Konferencián idén a precíziós kertészet témaköre is szerepet kapott. A témakörben négy előadás hangzott el, a szekció elnöke prof. dr. Tamás János, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vezetője, társmoderátora dr. Riczu Péter, a Debreceni Egyetem MÉK VKI tudományos segédmunkatársa volt. A szekciót Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke nyitotta meg, aki az új és hatékony technológiák elterjedésének fontosságát hangsúlyozta a kertészetben. A szekcióban mind zöldségkertészeti, mind gyümölcskertészeti oldalról bemutatták a modern technológiákat és újításokat.
Mózer Gyula, a Global Glasshouse Kft. ügyvezetője a számítógép-vezérelt üvegházas paradicsom- és paprikatermesztés lehetőségeit ismertette, kiemelve a termesztéstechnológia energia-, víz- és tápanyagigényét, szenzorokat és érzékelőket, melyek használatával optimalizálható a termés mennyisége és minősége. Számítógép-vezérelt munkaszervezési lehetőségeket is bemutatott.
Dóra Sebestyén, a Sys-Control Informatikai Kft. ügyvezetője a fajlagosan nagy értékű termékek előállítási költségeinek redukálási lehetőségeiről beszélt. Megfelelő szenzorokat komplexen üzemelve, szoftveres adatfeldolgozás révén az öntözővíz, a tápanyag és a növényvédelem költségei jelentős módon csökkenthetők mind a melegházas, mind a szabadföldi kertészeti kultúrákban.
Babicz Szabolcs, a Holland Alma Kft. kereskedelmi és termelésvezetője a fajtanemesítés és a genetikai alapanyagok fontosságáról és alakulásáról beszélt az almatermesztésben. A precíziós gyümölcskertészet első lépése a nemesítési alapok. Bemutatta a fajtahasználat és a fajtainnováció főbb mérföldköveit. Gyökös Barna, a Farmgép Fejlesztő és Gépgyártó Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a cég saját fejlesztésű lombérzékelője milyen egyszerűen és hatékonyan illeszthető be a termesztéstechnológiába és optimalizálja az ültetvényben a kijuttatott vegyszermennyiség. A növényvédelmi szenzor alkalmazásával a környezet vegyszerterhelése is nagymértékben csökken.
JASPER ATTILA
FruitVeB
