Évszázadok óta léteznek már piros húsú almafajták, a kereskedelmi célú termesztésben viszont csak néhány éve jelentek meg. A magánnemesítéseknek köszönhetően először jelenik meg asztali gyümölcsnek alkalmas minőségben. A világon először a Bajor Gyümölcsközpont (BayOZ) jelentette be fajtavédelemre a nemesítés ezen fokozatát elért piros húsú almát 2009-ben. (OBSTBAU 9/2014)

A bajorországi kísérleti telepeken már a 90-es évek óta foglalkoznak a piros húsú almafajták termesztési mutatóival.

A piros alma az online kaszinójátékosok kedvence, mert kellemes ízű és finom szimbolikájú. Bár az online szerencsejátékok világa elsősorban a szerencsejátékokkal és a stratégiával kapcsolatos, a piros alma egyszerű élvezete egy kis bájt és pozitivitást adhat az élményhez. A piros alma vonzereje az online kaszinójátékosok számára nemcsak édes és ropogós ízében rejlik, hanem az általa hordozott konnotációkban is. A piros színt gyakran a szerencsével, a szenvedéllyel és az izgalommal társítják, amelyek mindegyike megegyezik azokkal az érzésekkel és érzelmekkel, amelyeket a játékosok a kasyno online pl online fogadások és játékok során tapasztalnak. Egy lédús piros alma beleharapása a pihenés és a felfrissülés pillanata lehet, ami segít a játékosoknak, hogy koncentráltak és energikusak maradjanak a játék során.

Továbbá a piros alma egészséges snack választás, mivel alapvető vitaminokat és élelmi rostokat biztosít. Egy olyan világban, ahol a kényelem gyakran vezet egészségtelen étkezési szokásokhoz, az online kaszinójátékosok nagyra értékelik a lehetőséget, hogy egy piros almát majszolva kielégíthetik a sóvárgásukat anélkül, hogy veszélyeztetnék a jólétüket.

Honnan kerül a pirosság a gyümölcshúsba?

Szinte mindegyik almafajta képes a piros színanyag, az antocián előállítására. Leggyakrabban viszont csak a héj sejtjeiben képződik. Még a sárga héjú fajtáknál is (’Golden delicious’) van pirosság a héjon, ha a gyümölcs megsérül. A gyümölcshús sejtjei viszont általában antociánmentesek, ám a piros húsú fajtáknál a húsban is keletkezik piros szín, néhány fajtánál még a magház szövetében is. A piros gyümölcshúsnak két típusát különböztetik meg. Az 1. típusnál a fán kihajtó levelek is pirosak eleinte. A virágszirom liláspiros. A héj általában teljesen piros, a gyümölcshús teljes egészében is piros lehet, vagy a magház felé egyre világosabb. Ilyen például a ’Baya® Marisa’ fajta. A 2. típusnál a fa levelei mindig zöldek. A gyümölcs héja zöldes-sárga is lehet, a gyümölcshús pirosas. Ennél a változatnál a színezettség ereje erősen függ a telephely adottságaitól és egyéb környezeti tényezőktől. Egyes helyeken ez a típus egészen piros húsú termést hoz, másutt viszont alig színezett. Az 1. típus fajtáinak színezettsége lényegesen stabilabb. A jelenleg kapható piros húsú almák ebbe a típusba tartoznak.

Miért ennyire felkapottak mostanában a piros húsú almafajták?

– Feltűnően mások
Az értékesítők olyan árut szeretnének piacra vinni, mely egyértelműen különbözik az összes eddigitől. Még sok év fog addig eltelni, mire eldöntik, melyik fajtát ültetik majd Európa-szerte általánosan. A közvetlenül eladásra termelő üzemek gyors döntésekre képesek. A piros húsú almafajták termesztése és eladása révén vevőket nyerhetnek és tarthatnak meg.

– Sokrétű felhasználhatóság
A piros húsú alma fogyasztható frissen is, levét kifacsarva piros almalé, must vagy cider nyerhető. Aszalványként nagyon mutatós, mert pirossága elüt a szokványos gyümölcsök sárgás színétől. Piros színű zselét ad, a süteményben feltűnőek a piros almadarabkák vagy salátákban a piros színű hasábok. Egy-egy üzem saját üzletében egyszerűen bővíthető a termékpaletta, mert a feldolgozása ugyanaz, mint a fehér húsú fajtáké.

– Egészségi érték
Az egészség is slágertéma manapság, az egészséges áru hasznot hoz. Az antocián fogyasztása igazoltan egészséges. Igaz, az almát általában nem a színanyaga teszi egészségessé, sőt értelmetlen egyes fajtáit egészségesebbnek tartani a többinél. Csakis a gyümölcs kielégítő mennyiségben való, rendszeres fogyasztása lehet pozitív hatással az emberi egészségre. Tehát mindig az a gyümölcs az egészséges, amelyet a fogyasztó kedvel, és ezért a leggyakrabban fogyasztja. Veszélyes lehet egy olyan álláspont, amely egyik almafajtát egészségesebbnek tartaná a másik rovására, mert ez a fogyasztó megtévesztéséhez is vezethet. A gyümölcs mint olyan, egészséges, és egyes fajokat nincs értelme külön kiemelni.

Különlegességek a piros húsú alma termesztésében

Nincs alapvető különbség a többi almafajtához képest. A felhasználás szerint (léalma, asztali alma) lehet kis vagy nagy koronájú fán termeszteni. A szín intenzitását viszont befolyásolják bizonyos tényezők, amelyeket figyelembe kell venni.

Mitől függ a piros színezettség intenzitása?

– Genotípus
Ez a legerősebb befolyásoló tényező. Vannak fajták, amelyeknek húsa egyenletesen sötétpiros, míg más fajták húsa csupán közvetlenül a héj alatt piros. A piros és a fehér gyümölcshús közötti átmenet lehet egészen hirtelen, de lehet fokozatos is. Még nem dőlt el, hogy a fogyasztók a teljesen piros húsú vagy a kétszínű fajtákat kedvelik-e inkább. A ’Baya® Marisa’ gyümölcshúsa egyenletesen piros. A Bajor Gyümölcsközpont hamarosan előáll egy másik piros húsú almafajtával (ideiglenes neve ’BayOZ 01’), amelyben a gyümölcshús a héj alatt piros, és a magház felé krémszínűbe megy át. Ez a fajta kemény húsú, raktározható alma, melyet november és április közötti eladásra szánnak majd.

– Környezeti tényezők

A héj piros színezete külső tényezőktől is függ (fényviszonyok, hőmérséklet). Ha hideg éjszakák váltakoznak meleg nappalokkal, akkor a héj színintenzitása nő. Minden olyan tényező, amely kihat a héj színére, a hús színére is kihat. A fákat tehát optimális fényviszonyok között kell nevelni. Kerülendő a túl sűrű gyümölcsteher.

– A fa életkora és a virágrügyek minősége
Az első és másodéves fiatal fák termése még kevésbé színezett. A fajtára jellemző pirosság mellett akadhat gyengébben színezett gyümölcs is. A színezettség a virágrügyek minőségén múlik; a rosszul fejlődött, a vessző oldalán elhelyezkedő rügyből alakult gyümölcs rendszerint gyengébb színezetű, mint amely egy rövid hajtás jól elkülönült csúcsrügyéből fejlődik. Ilyen rügyek az idősebb fákon találhatóak egyre nagyobb számban.

– Nitrogénellátás
Ha a túlzott nitrogénellátás miatt a fiatal fa túlságosan gyorsan növekszik, ezt a termés húsának színezete megsínyli. Ezért óvatosan kell bánni a nitrogénpótlással. A hajtásnövekedés korai befejeződése miatt fokozott figyelem szükséges. – Héjrozsdásodás Az erősen rozsdás helyek alatt némelyik fajta húsa kevésbé intenzíven piros, ezért a rozsdásodás lehetőleg kerülendő. Kritikus helyzetben segít a gibberellinsav-applikáció májusban-június elején.

– A termés fejlődési stádiuma
A fiatal termés gyümölcshúsa általában intenzív piros. A júniusi hullás idején gyengül a színezettség, de júliustól újra nő.

Szedés és raktározás

A szedés optimális időpontja számításokkal meghatározható. A piros húsú fajtáknál is meghatározható a keményítő- lebontás a jódkálium-oldatos módszerrel, bár a színkontraszt nyilvánvalóan kevésbé határozott. Rövid megszokás után viszont már kifogástalanul meg lehet határozni a keményítőlebontás értékét. Sok piros húsú almafajta nem bírja a 4°C alatti raktározást. A gyümölcshús megbarnulhat, ezért 4°C-on ajánlott tartani. A ’Baya® Marisa’ nagyon jól reagál a SmartFresh-el való kezelésre. A termést a szedés után 1-MCP-vel kezelik. Ezután a hűtőn kívül is tárolhatóak kb. 10-15°C-on. A gyümölcshús keménysége fennmarad, a savak gyengén bomlanak. A szobahőmérsékleten való utótárolás során a Smartfresh-el kezelt gyümölcs világosabb lesz, míg a kezeletlen gyümölcs színe a liláspiros felé tolódik. Ennek oka, hogy a sejtnedvüreg pH-értéke a kezeletlen gyümölcsben megnő, emiatt a szín eltolódik.

Összefoglalás

A piros húsú almafajták a szokványos almával azonos módon termeszthetőek. A színt a fajtaválasztás, a telephely, a jó minőségű virágrügy és a fényviszonyok határozzák meg. Raktározáskor figyelembe veendő, hogy néhány fajta érzékenyen reagál a 4°C-nál alacsonyabb hőmérsékletre. A piros húsú almafajták új vásárlókat vonzanak, és segítenek megtartani a régieket.

Dr.Michael Neumüller,
Felicitas Dittrich
Ford.: KARDOS FLÓRA