A Lapunk előző számában megjelent 1. részben az európai és a hazai műtrágyapiac termelési, felhasználási és kereskedelmi tendenciáit tekintettük át a statisztikák szintjén. Elemzésünk 2. részében a hazai és a világpiac szerkezetével, felépítésével, valamint a piaci árak alakulásával és az azt meghatározó tényezőkkel foglalkozunk.

A hazai műtrágyapiac szerkezete

A hazai műtrágya-, illetve hatóanyag-fel-használás értékben kifejezve egy 120–140 Mrd. Ft-os forgalmat eredményez a hazai műtrágya piacon (1. táblázat), ami mintegy 1,0–1,1 millió tonna N-műtrágya (természetes súlyban), 200 ezer tonna P-műtrágya és hasonló mennyiségű K-műtrágya értékesítést foglal magában. Ennek mintegy 2/3-a a N-műtrágyák forgalmazásából ered, meghatározóak még a különböző összetételű NPK összetett műtrágyák, és csekély a forgalma a K- és P-monoműtrágyáknak.

A hazai piacon meghatározó a részesedése a legnagyobb hazai műtrágya-gyártó üzemmel rendelkező Nitrogénművek ZRt.-nek: N-műtrágyákat állítanak elő a péti, és – jelentős részben importált alapanyagokból – P-, K- és NPK-műtrágyákat a szolnoki üzemükben. Az 580–660 ezer tonna közötti belföldi N-műtrágya értékesítéssel a hazai N-műtrágya felhasználás 55–60%-át fedi le (2. táblázat). A belföldi műtrágya-értékesítésből származó árbevétele 39–52 Mrd. Ft, ami alapján 40% körüli piaci részarány határozható meg. A péti gyár kapacitása nagyságrendileg megegyezik a hazai N-felhasználással.

A második és harmadik legnagyobb szereplő a hazai műtrágya-piacon a KITE ZRt. és az IKR Agrár Kft. Az IKR tulajdonosi köre a csehországi Duslo-ban műtrágyagyárral rendelkezik, az ott gyártott N-műtrágyából mintegy 200–250 ezer tonnát (70–80 ezer tonna hatóanyagot) szállítanak a magyar piacra, ezzel részesedésük 20–22% körül van. A KITE ZRt. saját gyártó üzemekkel nem rendelkezik, de az importált műtrágyáival kb. 20%-ban fedi le a magyar piacot. Jelentősebb hazai szereplő még a Linzer Agro Kft., mely szakértői becslések szerint mintegy 10%-os piaci részesedést mondhat magáénak.

A Nitrogénművek ZRt. ekkora piaci részesedéssel meghatározó szereplője a hazai piacnak. Ennek tulajdonítható, hogy a hazai műtrágyaárak valamelyest alacsonyabbak az európai piacon megszokottnál. Ebben közrehat a N-műtrágyák azon tulajdonsága, mely szerint 400–500 km-t meghaladó távolságra már nem szállíthatók gazdaságosan, így korlátozott a termelő számára elérhető helyettesítő termékek köre, illet-ve az ennél nagyobb távolságra található gyártóüzemek nem versenyeznek a magyar piacon. A műtrágya forgalmazásban részt-vevő szereplők egy része kihullott a hazai piacról az elmúlt 10 évben, mert nem képes versenyezni a Nitrogénművek ZRt. diktálta árakkal.

Az importált N-hatóanyag mennyiség (lásd cikkünk 1. része) megfelel mint-egy 600–650 ezer tonna N-műtrágya-mennyiségnek, melyet nagyságrendileg a következő országokból hozunk be: Szlovákia/Duslo (200–250 ezer tonna); Ukrajna (20–30 ezer tonna); Ausztria/Linz (20–80 ezer tonna); Horvátország/Kutina (30–40; ezer tonna); Szerbia (10–40 ezer tonna); Ro-mánia/Azumures (50–60 ezer tonna); Lengyelország (20–30 ezer tonna); Bulgária (10– 20 ezer tonna); Bosznia (10–20 ezer tonna). Az orosz import a 30–40 €/t büntetővám és a 6,5%-os vám miatt nem működik.

A 200 ezer tonna körüli P- és K-hatóanyag (lásd cikkünk 1. része) mintegy 400–450 ezer tonna műtrágya mennyiséget feltételez. Ez kisebb részt MAP, DAP és kálisó formájában érkezik az országba (100–130 ezer tonna), nagyobbrészt összetett NPK-műtrágyák formájában importáljuk (300–350 ezer tonna). Ebből mintegy 50–70 ezer tonnát az IKR-érdekeltségbe tartozó peremartoni gyárban állítanak elő import alapanyagokból, 100 ezer tonna körüli mennyiség pedig a Nitro-génművek ZRt. szolnoki üzeméből származik. A MAP, DAP, kálisó és NPK fennmaradó része importból származik (nagyobbrészt kész műtrágyaként érkezik be az ország-ba), kb. 50%-ban Oroszországból, 50%-ban pedig más országokból (Marokkó, Tunézia, Lengyelország, Szerbia, Ausztria, Németország, Románia). Az észak-afrikai műtrágyák olcsóbbak, de hátrányuk, hogy kadmiummal szennyezettek. A MAP-DAP-kálisó pia-cán 35% körüli részesedésével hazai piacvezető a KITE ZRt.

A hazai piac jellemzője még, hogy a szezonalitás jelentősen tompult, egyre inkább folyamatos a kereslet a műtrágya iránt, így átalakulóban van a piac is. A főszezon még mindig a tavasz, ekkor a legnagyobb a kereslet, így ebben az időszakban találkozhatunk a legmagasabb árakkal, ezt követően az árak szeptemberig zuhannak, majd a kisebb őszi értékesítési csúcs időszakában újra emelkednek.

A műtrágya-világpiac koncentráltsága

Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a foszfor- és kálium-műtrágyák piaca mérsékelten koncentrált piacnak tekinthető világszinten, míg a nitrogén-műtrágyák esetében nem koncentrált a piac. Látható azonban az is, hogy a piaci koncentráció foka folyamatosan emelkedik, a piac egyre inkább koncentrálódik.

A műtrágya világpiac legnagyobb szereplőinek főbb gazdálkodási adatait foglaltuk össze az 3. táblázatban. A műtrágya-gyártás világszinten értelemszerűen nagyvállalatok kezében van, a legjelentősebb piaci szereplők 10 Mrd. USD körüli, illetve fölötti vagyonnal és ugyanilyen nagyságrendű éves árbevétellel rendelkeznek. Ezen vállalatóriások árbevétele mögött még a legnagyobb hazai műtrágyapiaci szereplő (Nitrogénművek
ZRt.) is elenyésző méretűnek számít a maga 300–400 millió USD nagyságrendű éves árbevételével.

Megállapítható az is, hogy a műtrágyagyártás jövedelmező üzletág, az ebben működő cégek profitrátája 11% és 39% között mozog, ami azonban egzakt módon nem értékelhető, mert nem ismeretes, hogy milyen más üzletágak tartoznak ezen cégek tevékenységi körébe. A gyártók nagyobb részének az árbevétele csökkent az utóbbi években, de ez valószínűleg a műtrágyák árának utóbbi években tapasztalható mérséklődésére vezethető vissza.

A világpiaci árak alakulása

A műtrágyák árát alapvetően a globális hosszú és rövid távú kínálati, illetve keresleti tényezők együttes hatása határozza meg, azonban sok más speciális tényező hatással van az árak alakulására. Az egyre növekvő népességnek köszönhetően a globális élelmiszer-szükséglet növekedése várható, melyet elsősorban több mezőgazdasági földterület bevonásával és/vagy a fajlagos terméshozam javításával lehet elérni. Négy fontos tényezőt kell figyelembe venni a műtrágya árának alakulásához: a globalizációt, a növekvő élelmiszer-keresletet, a műtrágya termelési költségeit és a műtrágya piaci koncentrációját (Ott, 2012). A jövőre vonatkozva megállapítható, hogy a népességnövekedés okozta növekvő mezőgazdasági termelés hatására a 2008-as gazdasági világválság óta 2016-ra nagymértékben lecsökkent áraknak a következő 10–15 évben 20–25%-os növekedése várható világszinten(Word Bank, 2017), az európai árakat pedig alapvetően a nemzetközi piacok határozzák meg (Günter-Borstel, 2014).

A világon a nitrogén alapú műtrágyafelhasználás 56%-a karbamid: Európában nagyobb részben a nitrátokat alkalmazzák, míg Kína inkább a karbamidokat. A foszfát alapú műtrágyák felhasználásának 56%-a kizárólag a DAP és MAP műtrágya, míg a kálium-felhasználás 72%-ban MOP és SOP hatóanyag-tartalmú műtrágyákat takar világszinten (IFA, 2012). A legnagyobb mennyiségben felhasznált hatóanyagok alapján jegyzi a statisztika az árakat. Az 1. és 2. ábrán az árak alakulását láthatjuk 1960-tól, illetve 2004-től napjainkig, továbbá tartalmazza a következő évtized prognózisát.

Az árak alakulása tekintetében az 1. és 2. ábra alapján következő, főbb megállapítások tehetők:
−Az árak viszonylag jelentős időszakos kilengéseket mutatnak, bizonyos időszakokban hektikusan viselkednek.
−A műtrágyák 2008. évi „árrobbanása” után megnyugodott a piac, és az árak kezdenek közelíteni a 2004–2007. időszak szintjéhez, de megtartva a hosszú távú trend által kirajzolt növekedési ütemet.
−A különböző műtrágyák árai egy időben, azonos irányban és hasonló mértékben változnak, így a műtrágyák árára vélhetően jelentősen hatnak a műtrágya-gyártás nem inputoldali tényezői is: az N-, P- és K-műtrágyáknak más a gyártási technológiája és inputigénye, így az azonos irányú változásokat valószínűleg
– a jóval nagyobb hasonlóságot mutató – outputoldali tényezőik (pl. termények ára) generálják.

A hazai piaci árak alakulása

A 3. ábrán az egyszerű és összetett műtrágyák hazai árindexeit láthatjuk 2010. évi bázison. A világpiaci tendenciákat követve Magyarországon is jelentős áremelkedés volt 2008-ban, amikor az árak 80–120%-kal emelkedtek. Azóta mérséklődnek, de úgy tűnik, hogy az árak csökkenésének üteme elmarad a világpiaci árszínvonal változásától: 2016-ban még a 2010-es szintre sem esett vissza. Ez alapvetően a hazai piac „zártabb” jellegére, és a korlátozottabb versenyre utal, bár ennek tényszerű megállapításához sokkal részletesebb adatháttér szükséges.

A piaci árakat meghatározó tényezők

Az elmúlt 50 év törvényszerűségei alapján megállapítható, hogy a műtrágya rendkívül árérzékeny termékcsoport, legnagyobb mértékben azonban az alábbi tényezők vannak hatással komplex rendszerben a piaci árak alakulására (nem a hatás mértékének sorrendjében):

Energia költségek. Maga a műtrágyagyártás egy energiaigényes folyamat, a termelési folyamat során felhasznált energia mintegy 74%-a földgázból származik, mely leginkább a nitrogénalapú műtrágyákat érinti, amelyek esetében nem csak energia, hanem alapanyag is. Ezért a földgáz árának növekedése gyakran vezet a nitrogénalapú műtrágyák árának elemelkedéséhez. A kőolaj és villamos energia a műtrágya- előállítás költségeinek jelentős részét adja, a kőolaj leginkább a szállítással összefüggő költségeket befolyásolja. E két energiahordozó árai a foszfát és kálium műtrágyák árára hatnak erősen. A földgáz és a kőolaj árak pozitív korrelációt mutatnak egymással (Huang, 2009), tehát az olajárak emelkedését a földgáz árak emelkedése kísérte, így ezek együttesen komoly hatással vannak a műtrágya piacra (lásd 4. ábra tendenciái).

Szállítási költségek. A műtrágyák szilárd és folyékony formában is rendkívül nagy volument képviselő termékek, ugyanis a tápanyagok mellett más kísérő anyagokat is tartalmaznak, ezért a szállítás költsége jelentős tényező az árak alakulásakor. A növekvő globális kereskedelem iránti igénnyel növekednek a szállítási költségek is.

Nyersanyag költségek. A nyersfoszfor, a kén és az ammónia a DAP három alapanyaga, így ezen nyersanyagok árai alapjaiban határozzák meg a műtrágya előállítási költségét, ezzel befolyásolva annak árát. A földgáz pedig a nitrogén-műtrágyák legjelentősebb alapanyaga, egyben a legnagyobb költségtétel a gyártás során, így ennek ára erőteljes hatást gyakorol az N-műtrágyák árára is (lásd 4. ábra)

Élelmiszer- és terményárak. A mezőgazdasági termékek ára jelentősen befolyásolja a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét, és ezáltal a gazdálkodók fizetési képességét és hajlandóságát, ami a – keresletalapú árképzés mechanizmusán keresztül – visszahat a műtrágyák árára(lásd 4. ábra).

Árfolyamváltozások. A legnagyobb termelő és exportáló országok valutáinak változása jelentős befolyást gyakorol az árakra, úgy mint az amerikai dollár, az orosz rúbel, az indiai rúpia, a kínai jüan és az euro. Ezeknek leginkább akkor van jelentősége, amikor az adott országnak változik a valuta értéke és ezen országból származik a műtrágya.

Műtrágyagyártó egyesülések (konszernek) közösségi ereje. Ezeket néhány nagyvállalat alkotja, így pl. Oroszországban és az USA-ban erős befolyással rendelkeznek az export árképzésében. Ilyen művelet, hogy törvénybe iktatva egyeztethetnek az export árakról, ezzel hatást gyakorolva a globális műtrágyapiacra.

Piaci koncentráció. A műtrágya-gyártás néhány nagyvállalat kezében koncentrálódik, sőt, a piac döntő hányada néhány országcsoportra terjed ki. A gyártók száma az egyesülések, felvásárlások következtében folyamatosan csökken. A nagyvállalatok az árakra közvetlen hatással lehetnek, különösen azokban az országokban, ahol egyes hatóanyagtípusokat kizárólag egykét vállalat termel.

Készletszint. Árváltozás figyelhető meg abban az esetben, ha jelentős készletek halmozódnak fel, vagy éppen a készletek kiürülése fenyeget. A készlet alapvetően a termelés és a felhasználás (fogyasztás) eltérő mértékű növekedési ütemének köszönhető. Abban az esetben, ha a termelés gyorsabb ütemben növekszik, mint a felhasználás, akkor felhalmozódnak a készletek, ilyenkor alacsonyabb árak jellemzőek.

Globális népesség- és gazdasági növekedés. A világ műtrágya-felhasználása folyamatosan növekvő tendenciát mutat, a hatóanyag-felhasználást tekintve 2–3%-os növekedéssel számolhatunk évente (FAO,2017). Évi 75 millió emberrel növekszik a népesség, tehát évente ennyivel több embert kell táplálni. A növekvő termékkereslet a globális népesség és gazdasági növekedés eredménye.

Külkereskedelmi politika és szakmapolitikai irányelvek. A jelentős műtrágyaexportőrök és -importőrök kereskedelmi politikája, valamint a nagyobb műtrágya importőrök szakmapolitikai irányelvei világszerte befolyásolják a műtrágya árakat. Ilyen pl. Kína exportadója, mely annak biztosítására jött létre, hogy a belföldi termelés az országban maradjon. Németországban nemrégiben módosult a műtrágyázási rendelet, korlátozva ezzel a megengedett nitrogén- és foszfor-felhasználást. Indiában fokozatosan növekszik a mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatás a jelenlegi műtrágya-támogatási rendszer helyettesítésére.(IFA, 2017)

Műtrágya felhasználás támogatása. Az élelmiszerhiány kockázatának elkerülése érdekében nagy jelentőséggel bírhat, hogy ösztönzik-e a termelőket a nagy mennyiségű műtrágya felhasználásra a magasabb árak ellenére. Ahol támogatják (pl. Kína,India) ott a mezőgazsági termelők nem csökkentik a műtrágya felhasználási arányát a növekvő globális árak hatására sem. Következésképpen a műtrágyák globális használata nem csökkenhet annyira, mint amilyen a globális árak várható növekedési üteme. Szakmai konzultációink alapján arra jutottunk, hogy a leginkább meghatározó tényezők: kereslet-kínálat viszonyai, földgáz ára (a földgáz a N-műtrágyák alapanyag, költsége akár 50% is lehet a műtrágya önköltségéből), a szállítási költségek és az ammónia ára (ez utóbbi az ammónia-gyártással nem rendelkező műtrágyagyárakra vonatkozik).

A műtrágya-keresletet befolyásoló tényezők A műtrágya keresletét meghatározó, illetve befolyásoló tényezőket a FAO (2017) elemzése alapján rendszereztük.
A termelők, nagykereskedők, kiskereskedők oldaláról a keresletre ható a legfontosabb tényező az egyes műtrágyák rendelkezésre állása, a jó infrastruktúra, és a hatékony logisztikai menedzsment. Ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az előrejelzett kereslet valóban ki legyen elégítve. A legtöbb fejlődő országban a műtrágya rendelkezésre állása és helyes eloszlása jelentősen korlátozza a műtrágya használatát. A fent említett tényezők korrekciója azonnali felhasználás növekedést eredményezhet.
A csapadék és annak időbeli és térbeli eloszlása a műtrágya felhasználás alapvető meghatározó tényezője. Ha minden egyéb tényező alakulása is kedvező, a csapadék nem ideális eloszlása káros hatással van a keresletre, ugyanis a szélsőséges csapadékeloszlás növeli a műtrágyázás kockázatát, annak ellenére, hogy a költség-haszon elemzések alapján még így is pozitív eredményeket produkál.
A fent említett tényezők befolyásolják a tényleges kereslet alakulását, míg maga a potenciál a következő tényezőkön alapul:
− rendelkezésre álló földterület nagysága;
− ténylegesen művelt terület;
− az eső mennyisége, eloszlása, megbízhatósága;
− az öntözés alatt álló terület nagysága;
− a termesztett fajok/fajták tápanyag-reakciója, tárgyázással szembeni igényessége;
− a talaj jellemzői és tápanyagtartalma;
− szaktudás, ajánlás, mely meghatározza a szükséges tápanyagok mennyiségét;
− a gazdaságok mérete.
A kisgazdaságokban és a fejlődő országokban a műtrágya iránti kereslet árérzékeny. Amikor a műtrágya ára emelkedik a terményárakhoz képest, akkor a fogyasztás általában rövid távon lecsökken.
A műtrágya felhasználásának kellő pénzügyi előnyének kell lennie ahhoz, hogy a termelőket ösztönözze annak vásárlására. A műtrágya-gyártó és -kereskedő vállalatok a költség-haszon arányokról szóló adatokat a gazdálkodók rendelkezésére kell bocsátaniuk. A gazdálkodók tudatossága rendkívül fontos a kereslet megteremtése céljából. A mezőgazdasági termelő vásárlóereje két tényezőtől függ: megfizethetőség és likviditás. A megfizethetőség egyik mutatója az input-output arány, vagyis az egy kg műtrágya/hatóanyag megvásárlásához szükséges hozam(érték). Ezért az ár nem feltétlenül az egyetlen módja annak, hogy a műtrágyák alkalmazását vonzóvá tegyék. A terméshozamok felfele történő elmozdulása az inputok helyes megválasztásával a trágyázás alkalmazásának célja.

Dr. Apáti Ferenc,
Dr. Tóth-Kurmai Viktória,
Kicska Tibor, Kovács Evelin,
Dorogi Dóra
Debreceni Egyetem GTK