Kellő körültekintéssel előkészítve az üvegházas kertészeti beruházás reálisan megtérülő befektetésnek bizonyulhat. A műszaki tartalmat ugyanakkor fontos a helyi adottságokhoz igazítani. Különösen lényeges az üvegház felépítmény megfelelő megválasztása, hiszen ezen később nehezen és jelentős költséggel lehet csak változtatni. Jelen írás a modern üvegházak jellemzőit és azok építésével kapcsolatos főbb elemeket kívánja összefoglalni, amelyeket az előkészítés során kellő odafigyeléssel kell meghatározni.

Először is meg ke ll jegyezni, hogy amikor modern, korszerű üvegházakról beszélünk, azoknak két főbb típusát is megkülönböztethetjük. A leggyakrabban még mindig – nemzetközi viszonylatban is – a hagyományos, Venlo típusú házak épülnek. Hazai viszonylatban pedig eddig kizárólag ilyen házak készültek, a hazai kertészeti termelői kör ezekre vonatkozóan rendelkezik tapasztalatokkal. Az is elmondható, hogy e hagyományos házakhoz gyakorlatilag minden olyan technológiai fejlesztés létezik és elérhető, beszerezhető, amelyekkel a magyarországi körülmények, feltételek mellett eredményesen lehet termelni. A műszaki tartalom összeállítását tehát elsősorban nem egy adott technológia megléte – vagy hiánya – befolyásolja, hanem sokkal inkább annak bekerülési költsége, a projekt finanszírozása – alulfinanszírozottsága, és a gazdaságos megtérülési számítások. Mire érdemes odafigyelni egy korszerű, a kor követelményeinek megfelelő üvegház előkészítésekor:

Gazdaságos üzemméret

A jelenlegi piaci mutatók alapján, a pénzügyi forrásösszetételtől függően a gazdaságos méret 2,5–3 ha területnél kezdődik – zöldmezős beruházás esetén. Az üvegház felépítmény bekerülési költsége nagyságrendileg 23–25.000,- Ft / m2, amely tartalmazza az üvegház komplett kivitelezését a belső technológia telepítésével, nem tartalmazza viszont az infrastrukturális elemeket. A tényleges ár nagyban függ a beruházás nagyságrendjétől, EUR/ HUF árfolyamtól és az alkalmazott belső technológia kialakításától.

Statikai számítás

Az üvegházak statikai méretezésére a holland üvegházgyártók egy független iroda (TNO) által készített kalkulációs programot használnak. A program alapja egy folyamatosan frissülő, egyre szigorodó szabványrendszer. Üvegház árajánlatok kérésekor meg kell győződni arról, hogy a statikai számítás a legfrissebb szabványok szerint készült-e, az árajánlatok összevetésekor pedig fontos, hogy ugyanaz a műszaki tartalom kerüljön összehasonlításra.

Oszlopok közötti raszter távolság

A hóterhelés miatt általános gyakorlat a 4,5 m-es oszloptávolság, ugyanakkor egyre több új ház készül nagyobb, 5,0 m-es távolsággal. A hajószélesség a zöldségtermesztő VENLO üvegházakban tipikusan 8,00 m (2 x 4,00 m). Palántanevelő házakban a termesztéshez használt speciális gépek, eszközök miatt, valamint a maximális helykihasználtság miatt nagyobb, 9,60 vagy 12,00 m is lehet.

Oszlopmagasság

Általánosan elmondható, hogy magasabb házban könnyebb kiegyenlített klímát tartani, mivel a nagyobb légtér nagyobb puffert jelent. 5,5 m oszlopmagasság már korszerűnek tekinthető, ugyanakkor Magyarországon is egyre gyakoribb a 6,0 m (Hollandiában és Lengyelországban nem ritka a 7,0 m).

Csapadékvíz elvezetés:

A tetőn összegyűlt csapadékvíz a végfali oszlopokban kerül levezetésre (a korrózió megakadályozására az oszlopok belseje speciális kezelést kap), és az üvegházon belül összegyűjtésre, amely a téli fagyokat tekintve biztonságosabb, mint a házon kívüli, külső levezetés.

Alumínium vápa

Az alumínium vápa dupla fallal kerül kialakításra, amely az acélhoz képest jobb szigetelést biztosít. Zárt profil, amely a tetején elvezeti a csapadékvizet, belül pedig a kondenzvizet. Szerkezetileg pedig kön�- nyebb, ezáltal kisebb terhelést ró a szerkezeti oszlopokra.

Gumi vagy PVC tömítés az üvegtartó profilokban

Az egyes gyártók különböző megoldásokkal kínálnak gumi vagy lágy PVC szigetelést az üveget tartó profilokhoz. A tömítés elsősorban javítja a szigetelést. Az üvegtáblák rugalmasabb felfogatása miatt emellett csökkenhet az üvegtörések száma, és nem elhanyagolható módon szélben, viharban az üveg kevésbé zörög.

Dupla oldalüveg vagy szimpla üvegezés oldalernyővel

Hazai kertészetekben a legelterjedtebb szigetelési megoldás még mindig az oldalfali dupla üvegezés, ugyanakkor egyre gyakoribb a szimpla oldalüveg és a szigetelés miatt oldalernyő használata. Ez utóbbi költségesebb beruházás, ugyanakkor a későbbiekben könnyebb karbantartani, az oldalernyők nyitása és zárása pedig a besugárzás függvényében vezérelhető.

Nyílók

Alacsonyabb házak (5,5 m-ig) esetében hatékonyabb szellőztetés érhető el a nagyobb szellőztetőfelületet jelentő 3 panelos tetőnyílókkal. Magasabb házak esetén az erősebben jelentkező kéményhatás csökkentésére inkább a csak 2 panelos, de mélyebb kialakítású nyíló javasolt.

Rovarháló

Csak nagyon indokolt esetben kerüljön felszerelésre, ugyanis számottevően korlátozza a szellőztetés mértékét, hatékonyságát.

Kultúratartó ívek és kultúratartó drót felhelyezése

Az ívek felhelyezésének pontos helyét és a drótok belógását a gyártói ajánlat tartalmazza. Ezt mindig figyelembe kell venni, ugyanis ez nagyban befolyásolja, hogy a jelentős mértékű növénytömeg mekkora terhelést ró az üvegház végfalára vagy a belső oszlopokra. Eltérő felszerelés esetén változik a terhelés, amely problémát okozhat.

Üvegezés

A tető és oldalfal borítására leggyakrabban használt anyag az ún. kertészeti üveg, amely 4 mm (3,8 mm–4,2 mm) vastagságú síküveg. Intenzív kutatások zajlanak a tető diffúz üveggel történő borítására vonatkozóan. A diffúz üveg lényegesen javítja az üvegházban a fény és klimatikus viszonyokat, magas költsége miatt ugyanakkor gondos mérlegelés tárgyát kell, hogy képezze a használata. Hazai tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre, de várhatóan nálunk is hamarosan elkezdődik az alkalmazásuk.

Következő generációs üvegházak

Modern üvegházakról beszélve el kell mondani, hogy létezik az üvegházaknak egy újabb generációja, amelyek kialakítása több lényeges pontban eltér a hagyományos házakétól. Egy teljesen új koncepció – a „semiclosed greenhouses” azaz félig zárt üvegház kialakítás – képezi a technológia alapját. A kísérleti stádiumot meghaladva, a kutatóállomások és kísérleti kertek berkein túlnőve egyre jobban terjednek. Több száz hektáron felépült üvegházakban, több éves gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre. Mindemellett a tapasztalatokhoz való hozzáférés egyelőre korlátozott, részben azért, mert a gyártók több esetben szabadalmaztatással védik megoldásaikat, a külföldi termelők többsége pedig, azon túl, hogy lelkesen számolnak be jó eredményeikről, konkrétumot még személyes beszélgetések során sem szívesen mondanak el. Magyarországon pedig ilyen ház eddig nem épült, senki nem rendelkezik tapasztalatokkal.

Félig zárt növényházak főbb jellemzői, előnyei: Aktív légkezelés a passzív légcsere helyett

A hagyományos üvegházakban passzív szellőztetésről beszélhetünk, amelynek során az ablakpozíciók változtatásával lehet befolyásolni a szellőztetés intenzitását, és a légcsere eredményeként kialakulhat a kívánt hatás. Mindez esetenként sok veszteséggel vagy kompromisszummal történhet (CO2 adagolás, fűtve szellőztetés, behúzott energiaernyő). A félig zárt üvegházakban egy speciálisan kialakított térben történik a levegő kezelése. Egy szabályozó keverőszeleppel állítható a belső levegő visszakeringtetésének, friss külső levegő hozzákeverésének az aránya, amelynek eredményeképpen a pillanatnyi igényeknek, paramétereknek pontosan megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú levegő jut be a növényházba.

Túlnyomás a növényházban, kevesebb tetőnyíló, kevesebb árnyékolás, kisebb kártevő terhelés

Az egyes üvegház gyártók többféle módon próbálják a félig zárt koncepciót gyakorlatba ültetni. A nemzetközi viszonylatban – közel 150 ha megépült növényházzal – legelterjedtebb technológia a KUBO UltraClima ® túlnyomásos rendszere. A légkezelő folyosón rengeteg nagy teljesítményű ventilátor kerül beépítésre, amelyek folyamatosan fújják a levegőt a növényházakba, ahol ezáltal jelentős túlnyomás alakul ki. A tetőn nagyságrendileg 90%-kal kevesebb nyíló kerül felszerelésre, amelyek funkciója immár nem a szellőztetés, hanem egyfajta nyomásszabályzó szelepként a túlnyomás mértékének szabályozása. A túlnyomás miatt nem tud kártevő bejutni a házba, ugyanakkor mivel nem itt történik a szellőzés, rovarháló felszerelése sem jelent problémát. A kevesebb nyíló miatt kisebb az árnyékolás, amelynek eredményeképpen akár 15%-kal több fény jut a házba.

Magas ház, légtömlő, egyenletesebb klíma

A zárt üvegházak magas, min. 7 m-es házak, amelyekben a nagyobb légtér pufferhatása kiegyenlítettebb klímát eredményezhet. A ventilátorok a levegőt a sorok alá helyezett, dupla falú légtömlőn keresztül juttatják a házba, amely megakadályozza vertikális hőrétegek kialakulását. Mivel nincs tetőnyíló, kéményhatás nem jelentkezik. Sokak által ismert jelenség a reggeli időszakban jelentkező hidegsokk, amikor az energiaernyő széthúzásakor az ernyő feletti lehűlt levegő lezúdul a növényekre. Korszerű klímavezérlők rendelkeznek olyan beállításokkal, amelyek ezt csökkenthetik. A félig zárt házakban a túlnyomás miatt folyamatos levegő kiáramlás zajlik, amely megakadályozza ezt a kedvezőtlen hatást.

Zárt légtérben magasabb CO 2 szint tartható

A félig zárt technológia lehetővé teszi magasabb – bármely kívánt – CO2 szint elérését, ugyanis az nem fog a szellőztetéssel kijutni a ház légteréből.

Mózer Gyula
ügyvezető
Global Glasshouse Kft.
Fotók: Mózer Gyula