A jégháló technológiai és gazdasági előnyeivel és hátrányaival, valamint beruházási és éves fenntartási költségeivel az előző Lapszámban foglalkoztunk. Az ott ismertetett összefüggések alapján most a beruházás gazdaságosságának megítélését tárgyaljuk. Fel kell hívni rá a figyelmet, hogy modellszámítások eredményeiről van szó, tehát nem vonatkozhatnak minden vállalkozásra és minden ültetvényre, de próbálnak átlagos értékeket tükrözni.

A jégháló hatása a termelés bevételeire és költségeire

A jégháló gazdaságosságának megítéléséhez a beruházási és az éves fenntartási költségeken kívül tudni kell, hogy milyen hatást gyakorol az almatermelés bevételeire és kiadásaira. Az 1. táblázatban kerültek összefoglalásra a jégháló pénzértékben is kifejezhető hatásai. Abból kell kiindulni, hogy egy 3,25 x 1,00 m térállásra telepített, normál támrendszerű, ezért 3,0 m famagasságot meg nem haladó ültetvényben az elérhető átlaghozam 50,0 t/ha körül alakul, de a különböző minőségi károk (jégverés, napégés, stb.) miatt 75%-ot nem meghaladó étkezési alma arány mellett.

A továbbiakban ez képezi a viszonyítási alapot. A jéghálós ültetvényekben kalkulációim szerint mintegy 11,5 t/ha többlettermés érhető el a nagyobb famagasság, a kedvezőbb mikroklíma, a jégverés és a napégés elkerülése vagy jelentős mérséklése, és a fagykárok kismértékű csökkenése révén. A 11,5 t/ha plusztermés 95%- a étkezési alma, 5%-a pedig léalma, így a hozamnövekedésből adódó többletbevétel 750–800 ezer Ft-ot tesz ki hektáronként. Ezen felül az árbevétel- növekedés másik forrása, hogy 19 százalékpont javulást érünk el az étkezési minőségi áruhányadban. Ebből 13% a jégverés, 4% pedig a napégés elkerüléséből adódó minőségjavulás, míg 2% tulajdonítható a hatékonyabb növényvédelemből származó eredménynek. Ezt a minőségjavulást értelemszerűen csak az 50,0 t/ha kiinduló terméshozamra kell felszámítani (továbbá az étkezési és a léalma ár közötti különbözettel felszorozni), mert a jégháló miatti 11,5 t/ha hozamtöbblet már eleve a jégháló alatt elérhető 95% étkezési kihozatal mellett került felszámításra. Így a megmentett étkezési minőségi áruhányad, vagyis a minőségjavulás többlet- árbevétele 450 ezer Ft/ha összeg körül van (1. táblázat).

A hozamnövekedés és a minőségjavulás összegeként a hektáronkénti árbevételt mintegy 1,2 millió Ft-tal növeli a jégháló. A 2. táblázatban kerültek összefoglalásra a jégháló miatti plusz kiadási tételek, melyek egy jégháló nélküli ültetvényhez képest növelik a termelés költségeit. A háló nyitásának és zárásának, valamint a rendszer éves ellenőrzésének és karbantartásának költsége közelít a 100 ezer Ft/ha értékhez. Természetszerű, hogy az 1. táblázatban megadott hozamnövekedéshez többlet változó költségek is társulnak, melyek a következő munkaműveletek megnövekedett költségeire vezethetők vissza: metszés, tápanyag-gazdálkodás, öntözés, termésszabályozás, betakarítás és az egyéb kisebb munkák költsége. A többlet hozam többlet változó költségének 19,6 Ft/kg összege az ültetvény termelési költségeiből került levezetésre. A nagyobb famagasság és a nagyobb terméshozam hatására sem változik érdemben a talaj- és sorközművelés és a növényvédelem költsége, az ültetvény amortizációja, valamint az általános költségek.

A 19 százalékpontos minőségi javulásnak szintén nem lesz érdemi hatása a termelési költségekre, mert ez a termés az 50,0 t/haos kiinduló terméshozamban egyébként is már benne van, de nem étkezési, hanem ipari minőség formájában. Ezt az ipari hányadot viszont ugyanúgy be kell takarítani, és minden más műveletet ugyanúgy el kell végezni az ültetvényen, függetlenül attól, hogy ez az áruhányad milyen formában van jelen a fán. Érdemi költségnövekmény a minőségjavulás miatt csak a posztharveszt költségekben lenne, mert az étkezési alma tárolása és áruvá készítése értelemszerűen jóval drágább, de a számítások a betakarítás utáni azonnali értékesítésre készültek, beleértve a termelés költségeit, az értékesítési árakat és az értékesített hozamot is. Fentiek összegeként a jégháló nyitása, zárása, éves ellenőrzése-karbantartása, a többlethozam többlet változó költsége, valamint a jégháló miatti egyéb – a 2. táblázatban szereplő – plusz munkaműveletek mintegy 400 ezer Ft/ha többletköltséget eredményeznek a termelésben. A többletbevételek és a többletköltségek különbségeként meghatározható, hogy a jégháló létesítése hektáronként közel 800 ezer Ft-tal növeli az éves nyereséget. A beruházás- gazdaságossági számításokban ez az eredménynövekmény áll szemben a jégháló 3,2 millió Ft/ha-os többlet beruházási költségével (= a normál támrendszeren felüli beruházási költség).

A jégháló beruházás-gazdaságossági megítélése

Az 1. ábra a jégháló-beruházás legfőbb gazdaságossági mutatóit szemlélteti az ültetvény élettartamának teljes időszakára. A kiinduló kalkulációban az eddig bemutatott gazdasági hatások kerültek összegzésre, tehát a 3 210 ezer Ft/ha többlet beruházási költséggel a mintegy 794 ezer Ft/ha többlet nyereség (cash flow) áll szemben. A számítások elkészültek 100%-ban saját forrással és 40%-os beruházási támogatással megvalósított beruházás mellett is. A kalkulációk figyelembe veszik a pénz időértékét, vagyis a banki betétek potenciális hasznát, azaz mindenhol csak a beruházásban lekötött tőke banki kamata fölött elérhető nyereségeket ismerjük el a beruházás valós hasznának. Az 1. ábra és a 3. táblázat gazdaságossági mutatói alapján megállapítható, hogy a jégháló gazdaságossága nagyon pozitív képet mutat. A jégháló-beruházás – normál támrendszerű ültetvényhez viszonyított – 3 210 ezer Ft/ha plusz költsége a 100%-ban saját forrásból megvalósított finanszírozás esetén is megtérül 5 év alatt, hiszen – a banki kamatokat is figyelembe véve – a 3,2 millió Ft/ha-os plusz beruházási költség ennyi idő alatt jön vissza a 800 ezer Ft/ha nyereségtöbbletből. Beruházási támogatás mellett a megtérülés 3 évre rövidül. Mindegyik megtérülési mutató nagyon kedvezőnek tekinthető. Nagyon magas értéket vesz fel a banki kamat fölötti kumulált nyereség mutatója az ültetvény élettartamának (15 év) végén. A 24%-hoz közeli tőkearányos jövedelmezőség beruházási támogatás esetén (41%) nagyon jó értéknek nevezhető.

A fenti számítások során a kiinduló feltételezés az volt, hogy a masszívabb támrendszer miatt 0,5 m-rel nagyobb famagasság valósítható meg, ami hektáronként 8,0 tonna többlettermést eredményez önmagában. A következőkben levezetésre kerülnek a számítások úgy is, hogy nem 4,0 m belmagasságú jégháló-rendszert, és alatta fél méterrel nagyobb famagasságot feltételezünk, hanem 3,5 m belmagasságú jéghálót létesítünk, és a famagasság a normál támrendszerek 3,0 m körüli famagasságával egyenlő. Az érdemi különbség az előzőekben bemutatott változathoz képest, hogy így kiesik a 8,0 t/ ha-os többlethozam, de egyúttal ennek többlet változó költsége is. Az eredeti 50,0 t/ha-os termést ugyanúgy védi a jégháló, tehát a 19 százalékpontos minőségjavulás itt is fennáll, de a többlethozam már csak 3,5 t/ha lesz. Továbbá a beruházási költség mintegy 200 ezer Ft-tal csökken hektáronként, mert ebben az esetben 0,5 m-rel rövidebb támoszlopokat használunk. Az erre az estre elkészült számítások eredményeit tartalmazza a 2. ábra és a 4. táblázat. Az eredmények alapján megállapítható, hogy ebben az esetben jelentősen romlanak a gazdaságossági mutatók, bár még így sem kedvezőtlenek.

A megtérülési idő beruházási támogatás nélkül 8–10 évre csúszik, ami nem túlzottan jó, de még elfogadható érték. Beruházási támogatások mellett ez esetben is jó értékeket kapunk. Hasonlóképpen értékelhető a többi mutató is: támogatás nélkül elfogadható, támogatással együtt már nagyon kedvező eredményeket kapunk. Összegzésképpen megállapítható, hogy a jégháló, mint egy intenzív ültetvény kiegészítő technológiai eleme – védelmi hatásai révén – mindenképpen gazdaságos beruházásnak tekinthető, de az igazán kedvező gazdaságossági mutatók eléréséhez feltétlenül szükség van a nagyobb famagasság megvalósítására és az ezáltal elérhető mintegy 8,0–10,0 t/ha-os többlettermés realizálására. Ennek oka arra vezethető vissza, hogy a jégháló nagyon drága beruházás, amely egy nagy fix költség tömeget eredményez a gazdálkodásban, ezért alapvető gazdasági érdekünk az, hogy egységnyi területről minél nagyobb hozamokat és nyereséget hozzunk le.

Szabó Viktor, ügyvezető igazgató
Bold Agro Kft.