A jégháló mára a jégesők elleni védekezés fő eszközévé vált. Európa legjelentősebb almatermesztő körzeteiben az ültetvények 30-70%-át már jégháló fedi. Szerepe kezd átértékelődni, és egyre inkább kihasználják – a jégverések elleni védelmen kívül – számos egyéb hatását: napsugárzás elleni védelem, hőstressz mérséklése, a páratartalom növelése, a légmozgás mérséklése. Mindezekkel hozzájárul a kedvező mikroklíma megteremtéséhez, ami különös a száraz-meleg klímával rendelkező területeken, mint Magyarország is, különösen nagy előny. Emellett a jégháló-rendszer magasabb és masszívabb támrendszere nyújtja a legjobb lehetőséget a nagyobb famagasság elérésére, ami a fák jobb vegetatív-generatív egyensúlyában, ezáltal könnyebb kezelhetőségében és a nagyobb hektáronkénti termésmennyiségekben nyilvánul meg.

Bevezetés

Elemzésünkben célkitűzés a jéghálók előnyös és hátrányos hatásainak az összegyűjtése és rendszerezése, valamint lehetőség szerint a gazdasági kihatásuk számszerűsítése. A jéghálók gazdaságosságának megítéléséhez meg kell határozni:
• a jégháló beruházási költségét,
• a jégháló – mint technológiai elem – éves fenntartási-működési költségeit, valamint
• az almatermesztés költségeire és bevételére kifejtett közvetlen és közvetett hatását.

A számításokban a viszonyítási alap mindig az, hogy mi változik azáltal, ha ugyanabban az ültetvényben (térállás: 3,25 x 1,0 m, ültetőanyag: Knipp fa, koronaforma: szuperorsó) normál támrendszer helyett magasabb és masszívabb támrendszert építünk és hálóval takarjuk az ültetvényt. Tehát csak azokat – a gazdálkodás költségeire és bevételeire kifejtett járulékos – hatásokat számítjuk fel, amelyek kizárólag a jégháló létesítésének tulajdoníthatók, és anélkül nem merültek volna fel. Ennek a megközelítésnek a következménye az is, hogy jéghálós támrendszer mellett kb. fél méterrel nagyobb famagasságot érhetünk el, mint normál támrendszer esetén, ami miatt a terméshozam is növekedni fog.

A jégháló technológiai és gazdasági előnyei

Az 1. táblázatban a jégháló-rendszerek pozitív technológiai és gazdasági kihatásait foglaltuk össze. Az adatok rész ben szakértői becslések, termelői adatgyűjtésre, saját mérési eredményekre és termelési tapasztalatokra, valamint szakirodalmi vélekedésekre alapoznak. A jégverések elkerülésének egyes nagyon áttételes és tovagyűrűző hatásai (pl. az alternanciára vagy a gyümölcsfarákosodásra való kihatás) nem szerepelnek a kalkulációkban. Szintén figyelmen kívül hagytuk a posztharveszt folyamatokban a fajlagos tárolási, válogatási és csomagolási költségre, valamint a tárolási veszteségre kifejtett hatást, mert a kalkulációk betakarítás utáni azonnal értékesítésre készültek. Jóllehet az egységesebb minőségnek a posztharveszt folyamatokra kifejtett hatása számottevő.

A jégháló technológiai és gazdasági hátrányai

A 2. táblázatban az előnyökhöz hasonlóan a jégháló hátrányos hatásait foglaltuk össze. A jégháló hátrányai közé tartozhat, hogy egyes években és „nehezebben” színeződő fajtáknál a színeződésre károsan hat, illetve csökkentheti a gyümölcsméretet és a hozamot. Ezeket a hátrányokat nem vettük figyelembe, mert hazai klimatikus adottságok között – hasonló adottságú külföldi termőtájak eredményeire és saját termelési tapasztalatokra alapozva – nem valószínűsíthető, hogy a jégháló ilyen hatással rendelkezik. Inkább az a valószínű, hogy az időjárási stresszek mérséklése révén valamelyest javíthatja is a gyümölcsméretet és a terméshozamot. A gyümölcs színeződési problémáival szintén nem számoltunk, mert olyan fajtákat feltételezünk (Golden R., körpiros Red Delicious és Gala-változatok, esetleg Red Idared, Red Jonaprince), amelyek fekete háló alatt is közel 100%-ban színfedettek lesznek.

Beruházási költség

A gazdasági kalkulációk 3,25 x 1,0 m térállású, Knipp fával létesített szuperintenzív almaültetvény jéghálórendszerére készültek (1. fotó). A rendszer támszerkezetét 4,5 m magas betonoszlopok képezik (amelyből 4,0 m áll ki a talajból), fekete színű hálótakarással, ami beruházási költségében magasabb, sokéves átlagos költségében viszont alacsonyabb, mint a faoszlopos támrendszerek. Ennek fő oka, hogy a betonoszlopok élettartama két ültetvény-élettartamnak felel meg (kb. 30 év), és a fekete háló is képes kiszolgálni egy teljes ültetvényt. A 3. táblázat adataiból látható, hogy egy ilyen paraméterekkel rendelkező jégháló-rendszer teljes hektáronkénti beruházási költsége közelít a 4,5 millió Ft-hoz. Ennek 80%-át az anyagköltség teszi ki, az építés kézi és gépi munka költsége képezi a maradék 20%-ot. A rendszer anyagköltsége között a legnagyobb tételt a betonoszlopok képezik, ez mintegy 1,5 millió Ft kiadást jelent. A háló bekerülési költsége önmagában 1,1-1,2 millió Ft körül van. Az egyéb anyagok között a legnagyobb tételt az ankerek képezik, de itt kerülnek felszámításra a következők is: oszlopsapka, drótkötelek, dróthuzalok, bilincsek, huzalfeszítők, plakettek, kapcsok és egyéb kisebb tartozékok. A beruházási költség megítélése tekintetében fontos szempont, hogy amennyiben új ültetvényt hozunk létre, ahol normál támrendszerre egyébként is szükség lenne, a jégháló létesítése révén megtakarítjuk ennek a létesítési költségét. Ezáltal a jégháló létesítésének többletköltsége egy normál támrendszerhez viszonyítva (vagyis tiszta beruházási költsége) 3,2 millió Ft/ ha érték körül alakul. Már meglévő ültetvényeken végzett jégháló-építés esetén ez a kvázi költségmegtakarítás nem áll fenn, de jelen kalkulációban újonnan telepített ültetvényt veszünk alapul. A jégháló-rendszerek létesítése összességében egy nagyon drága beruházás, egyes esetekben ugyanakkora költség, mint maga az ültetvény eltelepítésének költsége. Egy jégháló-rendszer tervezésekor így abból kell kiindulni, hogy egy nagyon drága, de a jégverések ellen gyakorlatilag tökéletes védelmet biztosító rendszerről van szó, és egyéb pozitív hatásai is vannak az állományklímára nézve.

A jégháló éves fenntartási költségei

A jégháló-rendszernek érdemi üzemeltetési költsége nincs. Az éves fenntartási munkák között lényegében csak a háló tavaszi összezárását és őszi szétnyitását kell figyelembe venni (4. táblázat). A háló tavaszi összezárására a virágzás előtt vagy a virágzás befejeződése után kerülhet sor. Virágzás közben nem tanácsos, mert akkor megzavarja a méhek tájékozódását. Ez a munka hektáronként mintegy 1,5 óra gépi traktoros munkát és 10-15 munkaóra kézi munkát igényel. A háló őszi szétnyitása, melynek során a háló szétkapcsolják és a hosszanti feszítőhuzalra feltekerve rögzítik, közel kétszer annyi kézi munkát és háromszor annyi gépi munkát igényel mint a tavaszi munkák. E műveletek együttes költsége így hozzávetőlegesen 85 ezer Ft/ha. Ezeken túlmenően a jégháló fenntartásának más érdemi költsége nincs az ültetvény teljes élettartama alatt, ami felmerül még, az a rendszer időszakos ellenőrzésének és karbantartásának nem túl magas munkaigénye. Különösen nagy a jelentősége a betonoszlopos támszerkezet esetén a rendszeres ellenőrzésnek: amennyiben a gépkezelő „belehúzza” a gépet a támoszlopba, az abszolút rugalmatlansága révén könnyen eltörik, megroppan, és ez a statikailag gyenge pont egy nagy jégterhelés esetén könnyen a rendszer összedőléséhez vezethet. Sérülés esetén a támoszlopot minél hamarabb ki kell cserélni. Mindezekkel együtt a jéghálórendszer éves fenntartása 90-100 ezer Ft/ha pluszköltséget eredményez ahhoz képest, mintha normál támrendszert létesítettünk volna. A fenti tényezők gazdasági kihatásainak értékelésével és a jégháló-rendszer gazdaságosságának megítélésével Lapunk következő számában foglalkozunk.

Szerző: Szabó Viktor,
ügyvezető igazgató, Bold Agro Kft.