A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézete (NAIK GYKI) 2014. január 1-jén alakult az egykori Kertészeti Kutatóintézet Ceglédi, Érdi, Fertődi Kutató Állomásainak jogutódaként – 2014 novemberétől kiegészülve az Újfehértói Kutató Állomás csatlakozásával. A NAIK GYKI fő kutatási tevékenységeként alma, birs, cseresznye, meggy, kajszi, európai szilva, dió, málna, piros- és fekete ribiszke, szeder, szamóca valamint néhány magról szaporítható egynyári dísznövény nemzettség nemesítésével foglalkozik. A nemesítő munka valamennyi faj esetében 1950-ben kezdődött és jelenleg is folyik. Gyümölcsfajtáink vezető szerepet töltenek be a magyar fajtaszortimentben. Cseresznyefajtáink elismerést szereztek Magyarországon és számos európai országban, a termesztők széles körben válogathatnak a korai illetve középkorai érési idejű, nagy gyümölcsméretű és kiváló gyümölcstulajdonságú (kemény húsállomány, sötét bordó gyümölcsszín) fajták között. Meggyfajtáink megtalálhatóak a jelentősebb meggytermesztő országok fajtaszortimentjében, mivel korai érési idővel, öntermékenységgel, bő termőképességgel, harmonikus íz- és zamatanyagokkal, valamint kiváló beltartalmi értékkel jellemezhetők.

Kajszifajtáink változatos érési időszakot ölelnek fel, az ökológiai tényezőkkel szemben nagyfokú ellenállóképességgel, valamint kiváló íz- és zamatanyagokkal rendelkeznek. A termő kajszi ültetvényekben 80%-os arányt képviselnek fajtáink. Az európai szilva fajtaszortimentje nagymértékben megsínylette a sarka vírus fertőzöttséget, ezért számos hagyományos fajtánk kiszorult a termesztésből. Új nemesített szilvafajtáink és az általunk szelektált tájfajták megjelenése várható a következő években. A diófajtáink nagy ültetvényfelületen találhatóak meg hazánkban és a környező országokban, mivel korai érési idejű, piaci szempontból tetszetős (kerekded termésalak, világos héj- és bélszín, sima vagy rajzolatos héjfelület) tulajdonságokkal rendelkeznek, az új fajták elterjedése azonban nagyon lassú ütemű, mivel nagyfokú fogékonyságot mutatnak a diót károsító kórokozókkal szemben. Málnafajtáink kiváló áruértékűek, azonban a jelenlegi piaci viszonyok között (olcsó import, feldolgozó kapacitás hiánya) jelentős mértékben veszítettek jövedelmezőségükből, így termesztésük nagymértékben visszaesett. A magyar nemesítésű szederfajtákat kisebb felületen termesztjük, mivel a Thornfree fajta jelentős mértékű előretörésével háttérbe szorultak. Szamócafajtáink nehezen állják a versenyt a külföldi nemesítésű, friss fogyasztásra kiválóan alkalmas fajtákkal szemben, egyrészt jelentős tőke hiányzik szamóca nemesítési programunkból, másrészt technológiai kísérleteket sem tudunk beállítani, mellyel a gyors fajtarotációt követni tudnánk. A piros és fekete ribiszke nemesítését új alapra helyeztük azzal, hogy ázsiai vadfajokat vontunk be a nemesítő munkába. A fekete bodza az utóbbi időkben vált igazi sikernövénnyé hazánkban, fajtakutatása napjainkban kezdődött meg, erre jó alapot jelent a Magyarországon található nagy genetikai diverzitása.

Az Intézet nevéhez fűződő alanynemesítés jelenleg a generatív úton szaporítható, szárazság- és fagytűrő, biztonságosan termő mandula alanyok nemesítésére korlátozódik. Mandula- és gesztenyefajták, valamint őszibarack alanyok esetében jelenleg fajtafenntartás folyik, bár igény lenne a hazai kutatási eredményekre ezen fajok esetében is. Nemesítő munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk az új genotípusok klímatűrésére (szárazság-, hideg-, téltűrés), illetve a klímaváltozással szembeni viselkedésük vizsgálatára, bő termőképességükre, kiváló gyümölcsminőségük kialakítására, valamint a jelentősebb kórokozók elleni rezisztenciájuk/ toleranciájuk vizsgálatára. Kutatómunkánk során olyan fajtákat kívánunk előállítani, melyek kiváló áru- és beltartalmi értékekkel rendelkeznek, sokoldalúan, friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra is egyaránt használhatók. Magról szaporítható egynyári dísznövények közül hét nemzettséggel foglalkozunk (Amarathus, Alcea, Cychoria, Callistephus, Celosia, Ocimum, Tagetes), melyek közül előállított fajták szép sikereket értek el a Fleuroselect szervezet minősítési rendszerében. Az All American Seeds szervezet is elismerésben részesített számos fajtánkat. Valamennyi kiváló szárazságtűrő képességgel rendelkezik, virágaik, virágzatuk intenzív, nem fakuló színű, mellyel újdonságértéket jelentenek.

Dísznövénykutatásunk másik pillérjét az intézeti nemesítésű rózsafajták vizsgálata és fenntartása jelenti. Valamennyi rózsafajtánk nagyfokú szárazságtűrő-képességgel rendelkezik és hosszantartó virágzási időt produkál. Eddigi kutatómunkánk eredményeként 25 cseresznyefajta, 12 meggyfajta, 20 kajszifajta, 8 szilvafajta, 8 diófajta, 6 mandulafajta, 6 gesztenyefajta, 2 mogyorófajta, 10 szamócafajta, 7 málnafajta, 4 szederfajta, 2 fekete illetve 2 piros ribiszkefajta és 1 fekete berkenyefajta, valamint 20 alanyfajta részesült állami fajtaelismerésben. Munkánk értékét növeli, hogy kilenc fajtánk szabadalmi oltalommal (Rita, Petrus, Carmen, Vera, Paulus, Aida, Annus, Alex / Axel cseresznyefajták, Cadaman őszibarack alanyfajta) védett az Európai Unió területén (melyek közül hat Chilében, egy pedig Ausztráliában is fajtaoltalommal védett), további hat fajtánk (Ceglédi napsugár, Nyujtó Ferenc emléke kajszibarack fajták, Piramis meggyfajta, Milotai kései, Alsószentiváni kései, Bonifác diófajták) pedig szabadalmi oltalommal rendelkezik Magyarország területén. Dísznövényfajták esetében napjainkban mintegy 122 minősített egynyári fajtánk és 229 rózsafajtánk található meg a termesztésben. Fajta kutatómunkánk hátterét génbankjaink jelentik, melyek kiemelt stratégiai jelentőségűek, mivel 7 511 tételt tartalmaznak: Érdi Kutató Állomáson 2 300 tétel, Ceglédi Kutató Állomáson 1 955 tétel, Fertődi Kutató Állomáson 1 120 tétel, Újfehértói Kutató Állomáson 2 136 tétel található a gyűjteményben. Fajtakutatási munkánk végzéséhez szükséges a génbankok bővítése, az adott faj genetikai változatosságának biztosítása érdekében. Gyűjtőmunkánk mellett kiemelt fontosságú génbanki ültetvényeink fenntartása, az elöregedett állomány cseréje, a genetikai állomány fennmaradása végett. Fajtáink terjedésének hátterét jelenti az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter korszerű működtetése.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény az Országos Gyümölcs Termőhely Katasztert vezető szervezetnek a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatalt jelölte ki, a szakértői tevékenységet (termőhely kijelölése, minősítése, értékelési rendszer fejlesztése, bővítése) továbbra is Intézetünk végzi. A kiváló fajták termesztése nem lehetséges megfelelő termesztési rendszer, illetve termesztési technológia nélkül. Az újonnan előállított fajták számára művelési rendszer kísérletekben keressük a legmegfelelőbb alanyt, illetve koronaformát, valamint a termesztési technológiát. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján egyre nagyobb igény mutatkozik komplett termesztési technológiák iránt, különösen nagy igény figyelhető meg az intenzív termesztési technológiák alkalmazására. Számos esetben tapasztaljuk, hogy változás figyelhető meg az egyes gyümölcsfajokat károsító kórokozók és kártevők faji összetételében, ezért újabb és újabb növényvédelmi témák indítását tervezzük. Különös figyelmet fordítunk a nehezen leküzdhető rovarkártevők (elsősorban a fatestben élő fajok) védekezési, gyérítési technológiájának kutatására (polifág kártevők: nagy farágó: Cossus cossus, kis farágó: Zeuzera pyrina), valamint a kártevő levéldarazsak (Hoplocampa spp.) virágillat anyagokkal történő monitorozásának kidolgozása, továbbá az alternatív növényvédelmi módszerek keresésére, illetve a csonthéjas és héjas gyümölcsfajokon károsító légyfajok (Diptera spp.) meghatározására. Mikroszaporító laboratóriumaink Érden és Cegléden kizárólag fás szárú kertészeti (cseresznye, meggy, bodza, mogyoró, kajszi és szilva nemesfajták és alanyok) mikroszaporítási technológiájának kidolgozásával foglalkozik.

A jövőben új, hatékonyan működő vírusmentesítési technikák kidolgozása, valamint vegetatív úton szaporítható csonthéjas alanyok előállításnak technológiai innovációja a célunk. A fertődi mikroszaporító laboratórium bogyós gyümölcsfajok vírusmentesítését és fajtafenntartását végzi. Az Intézet alaptevékenysége a nemesfajták előállítása, illetve fajtakutatás, melynek fontosságát a jövőben is elsődlegesnek tartjuk. E tevékenység végzéséhez azonban szükség van meglévő laboratóriumaink korszerűsítésére illetve új genetikai, növénykórtani és analitikai laboratóriumok létrehozására, illetve a mikroszaporító laboratóriumunk üvegházi kapacitásának bővítésére. Nemesítési céljaink megfelelnek a hazai és a nemzetközi elvárásoknak, nagy genetikai variabilitást mutató génbanki háttérrel rendelkezünk. Munkánk során további értékes genotípusokkal kell bővíteni génbanki gyűjteményeinket, mely kiemelt nemzeti értéket képvisel, ennek érdekében a meglévő állomány felújítása és/vagy áttelepítése szükségessé válik rövid időn belül. Valamennyi kutatóállomás évente bemutatja az általa vizsgált fajokkal kapcsolatos új kutatási eredményeit fajtabemutató illetve termesztési tanácskozás formájában. Azt tapasztaljuk, hogy fokozódó érdeklődés figyelhető meg szakmai rendezvényeink iránt. Az újonnan nemesített fajtajelöltekről már a fajtaminősítéssel párhuzamosan tudunk információkat gyűjteni a különböző ökológiai adottságokkal rendelkező termőhelyeken létesített adaptációs kísérleteinkből. Az Intézet kutatói állományában megkezdődött a kutatói utánpótlás nevelése, fiatal kutatók felvétele.Kutatási eredményeink a kísérleti állomásokon, illetve speciális ökológiai adottságú termőhelyeken beállított kísérletekből származnak, melyek igazolják Mohácsy Mátyás professzor úr 1957-ben tett megállapítását, hogy „A kísérlet az alapja a több-jobb gyümölcstermesztésnek”.

Dr. Erdős Zoltán
intézetigazgató