A hajtatott zöldségkultúrák termőfelülete nagyon jelentős csökkenésen ment keresztül az elmúlt szűk két évtizedben (1. táblázat). Az ezredfordulón még meglévő, 6 000 hektárt meghaladó technológiai felület mára 3 800 hektárra csökkent, azaz közel 40%-kal esett vissza (ez kb. 2 800 hektár fizikai felületet jelent, a különbség a „kétkultúrás” hasznosításokból adódik). A legnagyobb felületvesztésen a paradicsom, az uborka, a paprika és a fejeskáposzta ment keresztül, a többi kultúra tartja – egyébként is szerény – pozícióját.

A termőfelületből mintegy 150 ha az üvegház (ennek 20-25%-a új építésű, korszerű, holland rendszerű, 30-40%-a pedig 10-20 éves felújított üvegház), melyekből mintegy 25-30 hektárt palántanevelésre használnak. A fennmaradó 3 650 hektár körüli technológiai felületet a fóliaházak jelentik (a fóliák 98%-a ma már fix telepítésű, még ha vándorfóliának nevezik is). A fóliák döntő része (mintegy 3 000 ha) hideghajtatású, csak a fennmaradó szűk 20%-on alkalmaznak valamilyen fűtést. A sátor típusú fóliákat nehéz automatizálni, a munkavégzés nehézkes, ezért 2010 óta rohamosan terjednek a blokk típusú fóliák.

A termőfelület csökkenését – az uborkát és a fejeskáposztát kivéve – nem követte a termésmennyiség (2. táblázat) visszaesése, vagyis ma már kultúrától függően 30-60%-kal kisebb termőfelületen nagyságrendileg ugyanazt a mennyiséget állítjuk elő, ami azt jelenti hogy a termelési színvonal (fajlagos hozamok, 3. táblázat), a 1,5-3,5 szeresére emelkedett. A termelési színvonal növekedését a piac (értékesítési árak, versenytársak fejlesztései) kényszerítette ki, amihez az is hozzájárult, hogy a hajtatott termesztésben gyakorlatilag semmilyen közvetlen termelési vagy jövedelempótló támogatás nincs, így a versenyképesség növelését, illetve megtartását a hatékonyság javításával kellett megoldani.

Paprikafélék

Magyarországon mintegy 1 500-1 600 haon folyik paprikahajtatás, mely 95%-ban fóliákban történik, az üvegházi hajtatás is inkább a 10-30 éve épült, kevésbé korszerű házakban zajlik. Fólia esetében elsősorban a régi, sátor típusú berendezéseket használják termesztésre, de egyre többen hajtatnak paprikát korszerűnek mondható fóliablokkban. A fajtatípusok közül legnagyobb felületen TV paprikát, (~50-60%), kápia paprikát (~15- 20%) és hegyes erős (He) paprikát (~10-15%) termelnek, a maradék ~5-10% egyéb típusokat (kaliforniai, paradicsom alakú paprika, stb.) takar. Mostani tudásunk szerint a kaliforniai paprika kivételével a többi fajtatípus kevésbé érzékeny a nagy légtérre, technológiai fegyelemre, ennél fogva egyszerűbb körülmények között is lehet gazdaságos termelést végezni.

Évente 170-180 ezer tonna étkezési paprikát termelünk hajtatásban (szabadföldön további 30-35 ezer tonnát), a megtermelt mennyiségből kb. 15-20 % kerül feldolgozásra (július – szeptember között a nem osztályos termék, vagyis lecsó). Exportra évente 22-25 ezer tonna kerül. Májustól október végéig „önellátók” vagyunk, a téli, kora tavaszi időszakokban viszont importra szorulunk. A fogyasztási szokások változása miatt inkább a színesre (pirosra) érő fajtatípusokat keresik a fogyasztók. Amennyiben nem nő a feldolgozó kapacitás jelentősen, akkor a TV paprika termelését érdemben nem lehet bővíteni, és hasonló a helyzet a He paprikánál is.

A meglévő területek technológiai korszerűsítésének következtében jelentkező többlet termés ”lefedi” az enyhe fogyasztásnövekedést. Ami jelentősebb bővítésre ad lehetőséget, az az üvegházakban a kaliforniai paprika termelése (korszerű, magas légterű üvegházakban), valamint fóliákban a kápia típus és a paradicsompaprika termesztése. Elképzelhető, hogy korszerű fóliablokkban a kaliforniai típus termesztését gazdaságosan lehet végezni (erre nincs elegendő tapasztalat.)

Import főleg a téli időszakban érkezik Magyarországra (december-április), évi 6-8 ezer tonna mennyiségben, legfőképpen a TV, He, és Kápia paprika típusokból, sok esetben „céltermeltetéssel” elsősorban Marokkóból és Jordániából, de előfordul spanyol, török, görög termelésű áru is. Igazán a magyar termelést a november közepe előtti és április közepe utáni import zavarja. Az export nagyobb mennyiségben júniusban indul és tart október végéig, fő típus a TV és a kápia paprika.

A magyar téli termelés fokozása jelenleg nem versenyképes az import áruval szemben (fényhiány, fűtési költségek miatt). Ezért hosszú távon is főleg a hidegfóliás termesztés lesz gazdaságos termesztési mód Magyarországon. Jelentős hozamnövekedést és így fajlagos költségcsökkenést csak talajnélküli termesztéssel lehet elérni, de ehhez megfelelő technikai, technológiai feltételek kellenek. Fő célnak kell lennie a következendő években, hogy fokozni kell a pirosra érő típusok termesztését a TV és He típusok rovására. Kisebb mennyiségben, de új típusok termelése is jövedelmező lehet (Lamayo, Bocskor, stb.). Nagyobb importnyomásra nem kell számítani a fő termelési időszakban, piaci árak több év átlagában stagnálni fognak. Hozamnövekedésnek kell ellensúlyozni a költségnövekedéseket. Nagy kérdés a megfelelő minőségű és mennyiségű
munkaerő.

Paradicsom

Az elmúlt 5-10 évben épült korszerű, magas vápamagasságú üvegházakban elsősorban paradicsomot termelnek, kisebb felületen pedig palántát nevelnek. A Vidékfejlesztési Program keretein belül 2016-2017-ben beadott és részben elbírált kb. 45-50 ha üvegház építésénél is a paradicsom termelésére készülnek. E beruházások zömében 2018-ban megvalósulnak és 2019-től termelésbe lépnek. A fóliás paradicsomtermelés folyamatosan csökken, mert még a korszerű fóliablokkban is egyre nehezebb gazdaságos termelést végezni. Az új műszaki megoldásoknak (fejfűtés, termesztőtálcás technológia, oltott növény, diffúz üveg, stb.) köszönhetően drasztikusan lehet növelni a hozamokat (fürtös paradicsom esetén > 70 kg/m2/év).

Az eddig a megtermelt paradicsom 97-98%-a a belföldi piacokon értékesült az elmúlt években. Májustól november végéig önellátók vagyunk. Amennyiben az új beruházások termelésbe állnak, akkor május-október között szükség lesz szervezett exportra is kb. 20-25 ezer tonna mennyiségben, különben jelentős belpiaci túlkínálat alakul ki. „Bogyós” és „fürtös” fajták mellett egyre többet termelünk a cherry, koktél típusokból is, már közel állunk hozzá, hogy e típusokból kiváltsuk az importot.

Az új beruházásoknál alkalmazott új megoldásoknak köszönhetően, a drágább beruházások ellenére is csökkenhetnek a fajlagos költségek. Várható, hogy az elkövetkezendő években a paradicsom éves termelői ára 10- 15 %-kal mérséklődni fog. Ennek ellenére a korszerű üvegházi termelés növekedése nem fog megtorpanni az elkövetkezendő években. Kérdés lesz, hogy a téli termesztés (akár pótmegvilágítással kiegészítve) gazdaságos lesz-e.

Legnagyobb változások a hajtatott növények termesztésében és kereskedelmében a paradicsom területén várhatóak a következő 5-10 évben. Mivel EU-s szinten, de EU-n kívül is hasonló fajtatípusok, fajták termesztése folyik, ezért – eltérően a paprikáétól – óriási verseny lesz a fogyasztókért. Jelentős technikai, technológiai átalakulások, fejlődések indultak el, ezért Európa szerte akár 20-30%-kal is nőhet a megtermelt mennyiség.

Fő cél, hogy az április-november közötti belföldi piacainkat meg tudjuk tartani (jelenleg 97-98%-os az önellátottságunk ebben az időszakban). A 2019. évben termelésbe lépő új berendezésekből további 20-25 ezer tonna plusz termelés várható, így az exportpiacokat is el kell kezdeni kiépíteni 2018-ban. Nagy kérdés, hogy a várható 5-10%-os árcsökkenést a növekvő hozamok és a költségoptimalizálás tudja-e ellensúlyozni. Bizonyos, hogy hosszú távon csak a legmagasabb színvonalon termelő üzemek maradnak versenyben.

Kígyóuborka

A kígyóuborka termesztése az EU-csatlakozás óta nagymértékben visszaesett, az utóbbi pár évben 100 ha körül stabilizálódott. Itt is folyamatosan javul a termeléstechnológia, így nőnek a fajlagos hozamok. A kígyóuborka iránt folyamatosan növekszik a kereslet, így jók a lehetőségek a termelés bővítésére. Technikai, technológiai igény szempontjából a kígyóuborka a paprika és paradicsom között van. Érdemes lenne gazdaságossági számításokat végezni arra, hogy a „paradicsom szintű” üvegházban, plusz pótmegvilágítás hatására hogyan változik a termelés gazdaságossága. A kígyóuborka hajtatása korszerű fóliablokkban áprilistól novemberig gazdaságos a gyakorlati tapasztalatok szerint (kétültetéses/kétturnusú termesztés). Termálvíz fűtésű üvegházakban pedig téli termesztés is (háromturnusú termesztés) jövedelmezőnek ígérkezik az elmúlt évek tapasztalatai alapján.

 

Levélzöldségek

Ide soroljuk a salátaféléket (fejes saláta, rukkola, jégsaláta, stb.), valamint a káposztafélék közül a hajtatott fejes káposztát és a kínai kelt. Fogyasztásuk az elmúlt évtizedekben dinamikusan növekedett, ez elsősorban a fogyasztási szokások átalakulásával magyarázható (gyorséttermek, saláta keverékek stb.). Magyarországon a káposztafélék (fejes káposzta, kínai kel) termelése folyamatosan csökken. Ennek több oka is van. Fő ok, hogy a jégsaláta elterjedésével drasztikusan visszaesett a kereslet (gyorséttermek). Másik ok, hogy a déli országok, főleg Macedónia, Szerbia, olcsóbban tud a piacon megjelenni, mint a magyar termelők. Harmadik ok, hogy egyre kevesebb 5 m-es fólia van Magyarországon, melyben káposztafélét termelnek. Magyarországon főleg Bács-Kiskun megyében alakultak ki nagyobb saláta termelő körzetek, „salátagyárak”. Április elejétől november végéig folyamatos ellátást tudnak biztosítani különböző salátaféleségekből a frisspiacon, valamint a nyári, őszi időszakban szabadföldön termelt salátaféleségekből ellátják a feldolgozókat is (pl. Eisberg). Enyhe folyamatos bővülésre van lehetőség az elkövetkezendő években. Fontos lenne a betakarítás gépesítése, a jelentős munkaerő gondok miatt.

Szerző:
Ledó Ferenc, DélKerTész
Apáti Ferenc, Kicska Tibor, Dorogi
Dóra, Debreceni Egyetem GTK