A TÉSZ -ÉSZ No nprof it Kft . szak mai nap ját az uborkahajtatás technológiai korszerűsítése témában a piaci helyzetet bemutató elemző előadás nyitotta meg. Tornyai Tibor a Rijk Zwaan Budapest Kft. termékfelelőse sok éves tapasztalattal és kitekintéssel rendelkezik a hazai és az európai hajtatott uborka piacáról a vetőmag ágazat teljesítményén keresztül. A szakmai rendezvény az úgy nevezett kis kertészeti kultúrák bemutatásához kapcsolódott. Felmerül a kérdés miért is nevezhető a hajtatott uborka kis kultúrának hazánkban? A piaci elemzésből erre is választ kaphattunk.
Európai körkép
Az európa i kígyóubo rka piac át a holland és a spanyol termesztés határozza meg a mai napig. A hollandiai termesztésben az utóbbi években sok új ház épült az ún. „high wire” – magyarul „engedős” technológiára. Ugyanakkor komoly finanszírozási gondok jelentkeztek, sok helyen az erőltetett technikai fejlesztést a kertészek nem tudták kigazdálkodni és eladósodtak a bankok felé. Ez figyelmeztető lehet számunkra is, a fejlesztéseket csak meggondoltan, a piaci viszonyok elemzése után érdemes elvégezni. Az bizonyos, hogy nő a piaci kereslet a minőségi termék iránt, az éves hollandiai fogyasztási adat – 5,5 kg / család – is a további növekedés lehetőségét bizonyítja. Jelentős szereplő a termesztésben Németország, 200 hektár hajtató felülettel. A 2011-es E.coli járvány hatására a felület 80 hektárral ugyan csökkent, de az új tendencia, a helyi termékek helyben értékesítése (local for local) növeli a helyi hajtatás piaci lehetőségeit. Németországban a fogyasztás jelentősebb, évi 7-7,5 kg családonként. Lengyelország uborkahajtatása fejlődik, itt viszont különböző típust szeretnek, főleg mini (400 ha) és midi (200 ha) fajtakört termesztenek. Az északi Skandináv országokban újabban nagyon intenzív, pótmegvilágítást használó technológiát alkalmaznak, kb. 200 hektáron, elérve a 200 kg / m2 termésátlagot is. Franciaországban 500 hektár körül van a termőterület főként a hazai piac ellátására. Export tekintetében az északi régió országai közül Hollandia a legjelentősebb, fő partnerük Németország (2/3-ad részben) és Nagy-Britannia, ahová a hajtatott uborka 50%-ban a másik nagy termelő helyről, Spanyolországból érkezik. A déli országok közül Spanyolországban 4300 hektáron folyik a kígyóuborka termesztés, amit 500 hektár salátás uborka egészít ki. A spanyolországi technológia olcsó, az ültetés főként augusztustól október közepéig tart, a betakarítás fő időszaka a téli hónapok. Hasonló olcsó technológia alkalmazható Észak-Afrikában is. Görögországban kb. 750 hektár hajtatott felületet használnak uborkatermesztésre. Többnyire a belső fogyasztásra termelnek, kivétel ez alól Kréta szigete, ahol az export a jellemző. Az ország északi részén termálvízzel fűtött berendezéseket is használnak, a termést főleg spanyol kereskedőházak juttatják a piacra. Olaszországban kevés a kígyóuborka termesztés, ott más típusokat kedvelnek. Marokkóban ezt a típust csak 30-40 hektáron termelik, a többi saláta fajtakörhöz tartozik. A környező országokban jelentős uborka hajtatás Bulgáriában (350 ha) lehet, az adatgyűjtés sajnos a középkelet régióban nehezen megoldható. Az bizonyos, hogy ezeken a piacokon inkább más fajta típus adható el, a volt Jugoszláv tagállamokban inkább salátás uborkát (kb. 400 ha), Albániában mini kígyóuborkát, Romániában főleg berakó uborkát hajtatnak. Oroszországban az uborka nagyon fontos része a gasztronómiának, sok új, korszerű, pótmegvilágítással rendelkező üvegház épül. A jövőben jelentős fejlődés várható Fehéroroszországban, Kazahsztánban is.
A kígyóuborka dominál a hazai hajtatott uborkatermesztésben
Magyarországon a hajtatott kígyóuborka termőterülete 150 hektár, amit kb. 30 hektár saláta típus egészít ki. Ez a felület kicsi gyarapodást jelent a korábbi mélyponthoz viszonyítva. Uborkahajtatásunkra jellemző, hogy nagyon elaprózódott, nincsenek nagyobb, több hektáros házakban termelő kertészek. Az 1-2 hektáros terültekből is csak néhány van. Nehéz a technológia korszerűsítéséhez szükséges szakmai információ átadása. Pedig az éghajlatunk igen alkalmas az uborkahajtatásra. Egész évben ültethető, kivétel a késő ősz. Elegendő, jó minőségű öntöző víz is rendelkezésünkre áll, ellentétben néhány közeli konkurensnek számító országgal, mint például Macedónia, ahol kevés az öntözésre alkalmas víz. Termesztésünk három szintbe sorolható: korszerű házakban, talaj nélküli kultúrák (ún. high tech ); általában fóliaházakban, talaj nélküli termesztésben, kevésbé automatizált szabályozással; és a hagyományos termesztés talajon vagy szalmabálán. A technológiai korszerűsítés elmaradásának egyik fő oka, hogy a termelők sokszor az uborkát nem fő növényként, hosszútávra tervezve hajtatják, hanem kiegészítő kultúrának tekintik, ahol a gyorsasága miatt hamar megtérül a termesztés befektetése.
Az uborkaértékesítés hazai gondjai
A hazai uborka piac legnagyobb gondja az értékesítés. Az áruházláncok nagy mennyiségben, olcsón jutnak hozzá a főleg Spanyolországból érkező áruhoz. Számukra az uborka nem stratégiai termék, így onnan szerzik be, ahonnan a legegyszerűbben és a legolcsóbban hozzájutnak. A termelők az értékesítési szövetkezeteken, nagykereskedőkön keresztül jutnak be árujukkal az áruházakba, kevés esetben közvetlen beszállítók. Sokan a nagybani piacon értékesítenek, ott jellemző az 5 kg-os csomagolás vagy a 10-es rekesz fóliával bélelve és borítva. Egyre fontosabb a darabos értékesítés fóliába csomagolva. A hazai fogyasztás emelkedését gátolja, hogy sokszor a fogyasztó csak rossz minőségű, hosszan tárolt termékhez tud hozzáférni az áruházak polcain. Sok vevő azzal sincs tisztában milyen is a jó minőségű friss uborka? Az áruházláncok a gyakorlati tapasztalatok alapján nem tekintik a termelőket igazi partnernek, a kertészek teljesen kiszolgáltatottak irányukba. A széttagolt termesztés, az értékesítés összefogásának hiánya okozza elsősorban ezt a helyzetet.
Az uborkahajtatás fejlődésének marketing eszközei
Az előadó szerint a hazai uborkahajtatás jelentősen fejlődhetne a jövőben. Európában az egész zöldségpiacra a bizonytalanság a jellemző, sok fejlesztés hitelből létesült és a visszafizetések nem a tervezett ütemben történnek. Várható a hajtató felületek csökkenése. Ugyanakkor a hazai termesztés előnye lehet az olcsó szállítás, a hazai áru jó minősége. A minőséget azonban meg kell ismertetni a fogyasztóval! Változatni kell az áru képén, meg kell különböztetni a hazai jó minőségű árut az olcsó importtól. A termelőknek össze kell fogni egy közös marketing koncepció kidolgozására, megtalálni a végrehajtáshoz szükséges szakembereket és az anyagi forrásokat, amiben a termelői hozzájárulás is meg kell, hogy jelenjen. Le kell számolni az olyan dogmákkal, hogy a marketing kidobott pénz, ragaszkodni kell a jól bevált utakhoz, nem érdemes új ötletekkel kísérletezni. Nagyon fontos a nyomon követhető, minőségi termelés, ehhez nagyobb felületű uborka hajtatásra specializált, a korszerű csomagolásra, árukezelésre berendezkedett üzemekre lenne szükség. Az értékesítésben azok számíthatnak kedvezőbb feltételekre, akik képesek összefogni, legalább néhány környékbeli termelővel közös stratégiát kialakítani az egységes, minőségi árualap érdekében. Többet tegyünk saját sorsunk alakulásáért, legyünk kezdeményezőbbek! A technológiai fejlődés része a korszerű fajták bekerülése a hazai termesztésbe. Ebben látszik némi előre haladás, bár a magas vetőmag ár miatt a legkorszerűbbek nem jutottak el a magyar termelőkhöz. Az uborka fajtatípusok sokszínűségét nem használjuk ki, pedig egyik eszköze lehet a fogyasztás élénkítésének. A fiatalok zöldségfogyasztási szokásait javíthatnánk egy-egy érdekes snack típussal. A mediterrán konyha hazai terjedése egyértelműen nyomon követhető, ami kedvez az uborka friss fogyasztásának is. Az ellenálló fajtákkal a bio termesztés is elérhetővé válik, ami új export lehetőségeket nyithat az ágazat számára. A hazai uborkahajtatás jövedelmezősége és fejlődése sokban attól függ, hogyan használjuk ki meglévő lehetőségeinket és hogyan teremtünk újakat a kultúra számára. Tornyai Tibor előadása meggyőzhette az érdeklődőket, hogy jelentős lehetőség van az ágazat előtt mind a hazai, mind az környező piacokon, ha innovatív gondolkodással, alulról jövő kezdeményezéssel és összefogással élünk az adottságokkal.
Lejegyezte: Ledóné Darázsi Hajnalka
Tornyai Tibor
