Magyarországon a káposztafélék (fejes káposzta, kínai kel) termelése folyamatosan csökken. Ennek több oka is van. Fő ok, hogy a jégsaláta elterjedésével drasztikusan visszaesett a kereslet (gyorséttermek). Másik ok, hogy a déli országok, főleg Macedónia, Szerbia, olcsóbban tud a piacon megjelenni, mint a magyar termelők. Harmadik ok, hogy egyre kevesebb 5 m-es fólia van Magyarországon, melyben káposztafélét termelnek. Magyarországon főleg Bács-Kiskun megyében alakultak ki nagyobb saláta termelő körzetek, „salátagyárak”. Április elejétől november végéig folyamatos ellátást tudnak biztosítani különböző salátaféleségekből a friss piacon, valamint a nyári, őszi időszakban szabad földön termelt salátaféleségekből ellátják a feldolgozókat is (pl. Eisberg). Enyhe folyamatos bővülésre van lehetőség az elkövetkezendő években. Fontos lenne a betakarítás gépesítése, a jelentős munkaerő gondok miatt.

Az elemzés célkitűzése és főbb peremfeltételei

Az elemzés fő célkitűzése annak meg-határozása, hogy a hajtatott kínai kel milyen gazdaságossági paraméterek mellett termelhető. A célkitűzés megvalósításával választ kívánok adni arra a kérdésre, hogy hajtatott technológiában érdemes-e a kínai kelt, mint fő növénykultúrát termeszteni vagy kiegészítő növényként beépíthető-e a termesztésbe. Továbbá, hogy milyen hatékonyság, jövedelmezőség, költség-és jövedelemviszonyok jellemzőek a hajtatott termesztéstechnológiában (1. kép).

Az üzemi adatgyűjtés személyes üzem-látogatáson, adatgyűjtésen és szakmai konzultáción alapszik. A termelés naturális adatainak (hozam, naturális ráfordítás) be-gyűjtésére a hazánkban magasabb színvonalon gazdálkodó termelő vállalkozásoknál került sor, ezért nem az országos átlagot reprezentálja! Az értékesítési árak egy meg-határozó termelői értékesítő szervezettől, míg az inputárak kereskedelmi vállalkozásoktól származnak. A felhasznált ráfordítások (anyag, kézi munka) árai 2016–2017. évi árszínvonalat tükröznek, az anyagok ára ÁFA nélkül, a kézi munkák bérköltsége pedig járulékterhekkel együtt értendők. Az időbér 813 Ft/óra átlagos órabér-költségen került megállapításra. A hozamok és az értékesítési árak 5 év átlagait reprezentálják.

A kínai kel termesztése szabad földön és hajtatásban is jelen van hazánkban. Jellemzően nem kerül főnövényként fóliasátor alá, általában a főnövény előtt, a tavaszi időszakban jellemző a termesztése, tehát csak a termelési szezont előrébb hozó, kiegészítő kultúraként kezelhető. A gazdasági elemzést egy hektáros egységtechnológiára végeztük el, ahol a termesztőberendezés fóliasátor. Kívül műanyag fóliával borított, 125 m2-es, alacsony légterű fóliákban feltételeztük a termesztést. A kínai kel nem igényel nagy vápamagasságot, illetve nem igényli a talajtól való elszakadást, tehát nem szükséges a termesztőközeg használata. A termesztése minden esetben úgynevezett hideg fóliában történik, tehát fűtést nem alkalmaznak a termesztés alatt. A kínai kel után május 10–20. közötti ültetéssel a paprika (TV, He, esetleg Kápia) a főkultúra.

Ráfordítás, termelési költség

A talajos hideghajtatás összes közvetlen költ-sége 7 144 eFt/ha (1. táblázat). A munkaműveleti költségek között ki kell emelni a legnagyobb költségtételt, amely az ültetés. Az ültetés költsége személyi jellegű és anyag jellegű költségből tevődik össze, amelyből a legnagyobb hányadot a palánta költsége jelenti. A palánta ára 34,5 Ft/db, amelyből 50 000 darabot ültetnek ki egy hektárra. A kiültetés esetében 250 munkaóra/ha ráfordítás szükséges. Az ültetéssel párhuzamosan történik a fátyolfóliák kihelyezése is, amely védi a növényt az esetleges hideg ellen, hiszen az ültetés korán, február második felében történik. A fátyolfólia használata védi a növényt, és meggyorsítja a fejlődést is. Az ültetés munkaműveleti költségében tehát elszámolásra került a palánta és a fátyolfólia mint anyagköltség, illetve a kiültetés a fólia kihúzása mint személyi jellegű költség.

A kínai kel tápanyag-gazdálkodásában és növényvédelmében is jelentősen elmarad a paradicsomtól vagy a paprikától, amelyek intenzívebb ráfordítást igényelnek. Tápanyag-gazdálkodás költsége a kijuttatott műtrágyából és a műtrágya bekeveréséből áll. Költsége az összes közvetlen költségnek nem éri el a 10%-át, 659 eFt/ha (1. táblázat). A kora tavaszi ültetés miatt kártevője és gombabetegsége nincs, a növényvédelem költsége ezért minimális, 174 eFt/ha. A második legjelentősebb munkaművelet a betakarítás folyamata, amely a betakarítást és áruvá készítést is magába foglalja, valamint a szállítást. Ebben a munkaműveletben a személyi jellegű költségek, 813 Ft/óra munkabér költséggel kerültek kiszámításra. A betakarítás munkaerő ráfordítás igénye 1 400 munkaóra. Ezt követően, bár nem munkaműveletenkénti költség, a termesztőberendezés amortizációja kiemelkedően magas tétel, 1 000 eFt/ha. Az amortizációs költség a beruházási tőkeigény (40 000 eFt) 5%-a, amely 2 000 eFt/ha lenne, azonban azt feltételezzük, hogy az amortizációs költséget 50-50%-ban viseli a főnövény és a kiegészítő kultúra, ezért 1 000 eFt/ha került felszámításra. A költségek költségnemenkénti csoportosítását a 2. táblázatban láthatjuk. A kínai kel esetében is érvényesül a kertészeti ágazatokra jellemző jelentős anyag- és személyi jellegű költség hányad. Az anyagjellegű költségek a teljes költség 40%-át jelentik, amely 3 092 eFt/he. A személyi jellegű költség az összes költség 23%-a, amely pedig 1 842 eFt/ha. Az összes közvetlen költség 7 144 eFt/ha. A közvetlen költségek 10%-ának kalkulált általános költségekkel, összesen a kínai kel egy hektáron fóliasátorban történő termesztésének összes költsége, 7 859 eFt/ha.

Hozam, értékesítési ár, árbevétel

A kínai kel hozamai kg-ban egyszerűen úgy fejezhetők ki, hogy az egységnyi területre vetített fejek számát (5,0 tő/m2) felszorozzuk az átlagsúllyal. Jellemzően 1,5 kg/fej átlaghozammal számolhatunk. A fajlagos hozam ebben az esetben 7,5 kg/m2. A kiültetett mennyiség 99,9%-át be tudják takarítani, másodosztály nem jellemző. Az értékesítési átlagár 135,3 Ft/kg. A betakarítás egymenetben zajlik, tehát nem beszélhetünk havi hozam és ár eloszlásról, mint paprika vagy paradicsom esetében. A 7,5 kg/m2 fajlagos hozammal és a 135,3 Ft/kg értékesítési árral számolva az árbevétel 10 147 eFt/ha. (3. táblázat)

A gazdálkodás eredménye, jövedelmezősége, hatékonysága

A kínai kel esetében a gazdálkodás eredménye és hatékonysága egy termesztési ciklust feltételez, így kerültek kiszámításra az egyes eredménykategóriák és hatékonysági mutatók is. A gazdálkodás összes árbevétele 10 147 eFt/ha, amellyel szemben 7 859 eFt/ha összes költség áll. A nettó jövedelem így eléri a 2 288 eFt/ha értéket. Ágazati és vállalkozási szintű cash flowban meghaladja a 3 000 eFt/ha értéket. Az önköltség 31 Ft/kg-val az értékesítési ár alatt marad, tehát 31 Ft/kg nyereséget érünk el egy kg termékre vetítve – támogatások nélkül is, melyek egyébként sem jellemzőek a hajtatott kertészetre. A hatékonysági mutatók közül a költségarányos jövedelmezőség az ágazatban elfogadhatónak tekinthető értéket vette fel, 29,1%. Az vállalkozás ár-bevétel arányos jövedelmezősége 22,5%. (3. táblázat).

A költség-jövedelem elemzés érzékenységvizsgálatai

A szcenárióelemzés esetében meghatároztuk az optimista és pesszimista verzió hatótényezőit, amelyeket a 4. táblázatban olvashatunk. A fajlagos hozam, az értékesítési ár és a személyi jellegű költségek azok, amelyek ebben az ágazatban is a legjelentősebben befolyásolhatják a gazdálkodás jövedelemét, jövedelmezőségét és hatékonyságát. A szcenárióelemzés eredményeiből kiderül, hogy a kínaibkel termesztése realista esetben is kedvező, tehát az optimista esetben, 9,0 kg/m2 hozammal és kedvezőbb értékesítési árakkal, valamint csökkentett órabérrel pozitív eredmények figyelhetők meg. Optimista esetben a nettó jövedelem 6 766 eFt/ha, az önköltség 85 Ft/kg-ra csökkent, illetve az árbevétel-arányos jövedelmezőség értéke 47,0%-ra növekedett. (5. táblázat).

Pesszimista esetben alacsonyabb értékesítési árakkal és hozamokkal gazdaságtalan a termelés, ekkor már a nettó jövedelem negatív értéket vesz fel, – 1 672 eFt/ha, az önköltség az értékesítési átlagár felett van, és a jövedelmezőségi mutatók is negatív értéket vesznek fel. (6. táblázat).

Az szcenárióelemzésben jól látszott, hogy pesszimista esetben a kínai kel termesztése már nem gazdaságos, ezért a kritikus érték vizsgálat segítségével megállapítottuk, hogy mekkora az a kritikus (minimális hozamszint, értékesítési átlagár és munkabér költség, amely mellett már a vállalkozás nem termelne profitot, tehát a nettó jövedelme 0 lenne. A kínai kel fajlagos hozama abban az esetben ha 26%-ot csökkenne, tehát elérné az 5,5 kg/m2 fajlagos hozamot, akkor elérné a nyereségesség fordulópontját. Az értékesítési árakban mindösszesen 22,5%-os csökkenés gazdaságtalanná tenné a termesztést (6. táblázat).

Összegzés

Konkrét gazdasági eredményeit tekintve kora tavasszal 7,5 kg/m2 átlaghozammal, valamint nagyságrendileg 135 Ft/kg-os értékesítési ár mellett több, mint 10 000 ezer Ft/ha-os árbevétel realizálható, amelyhez 7 800 ezer Ft/ha-os termelési költség társul. Az így nettó kapott eredmények 2 000 ezer Ft/ha nettó jövedelmet eredményeznek, ami hajtatott kultúrához viszonyítva nem magas, de kiegészítő kultúraként elfogadható. Az elemzések eredményeiből ezáltal kiderül, hogy a kínai kel kiegészítő kultúraként, kora tavasszal megfelelő jövedelmezőséggel termelhető, de az év hátralévő részében gazdaságtalan a termesztése, mert – az előbbiekben látott pesszimista szint magasságába – csökken az értékesítési ára, illetve a melegebb időjárás miatt jelentős élettani rendellenességek lépnek fel. A kínai kel alapvetően csak kiegészítő kultúraként jelentkezik a termesztésben, jellemzően a főkultúra előtt kora tavasszal.

Dorogi Dóra, PhD hallgató
Debreceni Egyetem
Gazdálkodástudományi Intézet